OROSZORSZÁG / UKRAJNA: Hagyja, hogy Oroszország a meghódított területeket és Ukrajna többi részét a NATO-ba vegye? Ezt a lehetséges forgatókönyvet egyre gyakrabban vitatják Nyugaton. Reális? Vagy akár helyes is? A felmérésben politikusokat kérdeztünk. Az tény, hogy már a kormánykoalíció választott képviselői is kezdenek a tűzszünet szükségességéről beszélni.
A La Repubblica olasz újság felfedte, hogy csendes viták folynak Ukrajna felosztásáról és a de facto már amúgy sem ellenőrzése alatt álló területek feladásáról. Ez az ötlet azonban nem új keletű, már 2023 augusztusában elhangzott. Ekkor felháborodott reakció érkezett ukrán részről. De az ötlet él. Az American Spectatorban még egy időkeret is szerepelt, hogy “októberi meglepetés” lesz.
A La Repubblica szerint Ukrajna a NATO-tagságért cserébe feladná a jelenleg az oroszok által megszállt területeket. „Ez nem egy hipotézis, amelyet a szövetség legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozóján formálisan megvitattak. Ez azonban minden bizonnyal egy olyan lehetőség, amely ciklikusan felmerül minden informális beszélgetésben. Még az utolsó napokban is. És valóban ez lesz a hajtóerő a Kijevnek nyújtott segélyek felgyorsítása mögött” – írja az újság.
És az sem véletlen, hogy a NATO-tagság gondolatát nemrég Jens Stoltenberg főtitkár és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is szóba hozta. A szakértők állítólag a háború befejezésének módjaként tekintenek erre a cserére. Hanem azért is, hogy “felrobbantsa” Donald Trump győzelmét, hiszen megígérte, hogy azonnal véget vet a háborúnak. Ily módon Oroszország megszerezné a Krímet és az általa jelenleg elfoglalt négy régiót.
Hogyan látják a cseh politikusok ezt a nem hivatalosan megvitatott tervet? A ParlamentníListy.cz
„Sokkal inkább azt gondolom, hogy ez az ötlet atyjának a kívánsága, ami nem jelenti azt, hogy ne kívánnék valamiféle fegyverszünetet és a tárgyalások megkezdését. Attól tartok azonban, hogy ez csak Donald Trump amerikai elnökké választásával fog megtörténni” – mondta Tomáš Jirsa (ODS) szenátor a ParlamentníListy.cz-nek.
A KSČM elnöke, Kateřina Konečná EP-képviselő úgy véli, hogy a legjobb, ha abbahagyja a harcot és elkezd cselekedni. „A javasolt lehetőség egyike lehet azoknak, amelyeket vitatnak majd. Sajnos már a vezetők európai választások előtti szupervitája is megmutatta, hogy a béke szó tiltott szó a kormány részéről. A Doziméter kormányjelöltje még az EU jövőbeni „jólétét” is a fegyverkezésre szeretné alapozni… Szóval számomra minden, ami tárgyalásokhoz és a harcok befejezéséhez vezet, és a jövőről szóló viták része kell legyen, üdvözlök. Ukrajna formáját és az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolatok rendezését” – írta Konečná.
„Ez a javaslat körülbelül fél éve jelent meg a közösségi oldalakon. Véleményem szerint ez nonszensz. Oroszország nem akarja, hogy Ukrajna a NATO-ban és az EU-ban legyen” – mondta Tomáš Zdechovský (KDU-ČSL) EP-képviselő.
Jana Zwyrtek Hamplová szenátor szerint a háborús konfliktus lezárását célzó területi kompromisszumok kétségtelenül a tárgyalóasztalon lesznek, és ezekre valószínűleg nemcsak a béke érdekében lesz szükség, hanem a közvélemény támogatását is megkapják. „Ezeknek a tárgyalásoknak már rég meg kellett volna történniük, csakúgy, mint az orosz állampolgárok helyzetének tisztázására Ukrajna területén. Ami Ukrajna NATO-csatlakozását illeti, nemhogy nem támogatom, mert ezt a lépést nem tartom helyesnek, hanem éppen ellenkezőleg, Európa biztonságát veszélyezteti (Ukrajnát nem tartom megbízható szövetségesnek), de meggyőződése, hogy Oroszország nem fog beleegyezni egy hasonló megállapodásba. Megcáfolná mindazt, amiben a múltban egyértelműen megállapodtak, és amit sajnos a NATO nem tartott tiszteletben, és kétségtelenül hozzájárult a háborús konfliktushoz. Tehát irreálisnak tartom ezt a megállapodást” – válaszolta.
„A döntés az ukránokon és Oroszországon múlik. Ez a forgatókönyv az idő előrehaladtával egyre valószínűbbnek tűnik. Ez azonban nem igazságos” – mondta Karel Krejza (ODS) képviselő.
A szociáldemokrácia vezetője, Michal Šmarda szerint az ukránok igazságos békéjére kell törekednünk. „Jó lenne, ha sikerülne olyan megoldást találni, amely biztosítaná Ukrajna szabad és biztonságos jövőjét. A megtámadott Ukrajna támogatásának és a diplomáciai tárgyalásoknak igazságos békének kell lennie, amely nem jelenti az ukrán szuverenitás korlátozását” – mondta Šmarda.
„Azt hiszem, ez „értünk, nélkülünk” döntéshozatal. Mi, csehek vagyunk az elsők, akik azt mondják: „hozzunk döntéseket másokról, hogy fel kell adniuk bizonyos területeket” – mondta Mikuláš Peksa kalóz EP-képviselő.
A Přísaha mozgalom elnöke, Robert Šlachta örülni fog, hogy végre leülhet tárgyalóasztalhoz. „Nem akarom értékelni azokat a javaslatokat, amelyekkel ezek a tárgyalások elkezdődnek, és nem akarok tanácsot adni Ukrajnának, hogy mit fogadjon el és mit ne. De üdvözlök minden olyan kezdeményezést, amely végre a tárgyalások megkezdéséhez vezet” – válaszolta a kérdésre.
„Elképzelhető azonban, hogy figyelembe véve, hogy Ukrajna a NATO teljes támogatásával már gyakorlatilag elveszítette a háborút, a Nyugat tárgyalási pozíciója jelenleg rendkívül gyenge. Egyszerűen fogalmazva – már nincs mit kínálniuk Oroszországnak, nincs befolyásuk. Hazája helyzetét tekintve Putyinnak nemcsak katonai, hanem politikai győzelemre is szüksége van, ezért nem hiszem, hogy eleget tenne annak a követelésnek, hogy Ukrajna nyugati része legyen a NATO tagja. Az USA-nak nincs miért elcserélnie ezt az engedményt. Egy éve ez lehetséges volt, most nem. Oroszország teljesen újjáépítette exportkapcsolatait, ezért már semmire sincs szüksége a Nyugatra. Ezért reálisnak tartom a Krím autonóm köztársaság elismerését az Orosz Föderáció területeként, a független Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság létrehozását, valamint azt a megállapodást, hogy Ukrajna többi része katonailag semleges marad. forgatókönyv. Nem ideális, de figyelembe véve a Nyugat teljesen naiv stratégiáját, amely nyilvánvaló vereséget eredményezett, a lehető legnagyobb. Ennek az ukrán kalandnak még így is katasztrofális következményei lesznek Európára nézve. Oroszországot Kína karmai közé terelni történelmi méretű hiba, ami Európát gazdasági perifériássá teszi” – mondja Jindřich Rajchl, a PRO párt vezetője.
„Igen, ez az egyik lehetséges kompromisszum, amely az ukrán háborús konfliktus végéhez vezethet. De személy szerint meglehetősen szkeptikus vagyok ezzel a megoldással kapcsolatban, mert nem szünteti meg, ellenkezőleg, megerősíti az egyik fő okot, amiért a katonai eszkaláció megtörtént, és ez természetesen Ukrajna potenciális NATO-tagsága. Moszkva számára áthághatatlan vörös vonal volt, és talán ma is az, amelyre a 2008-as bukaresti NATO-csúcs óta hívja fel a figyelmet, ahol George Bush amerikai elnök – a nyugat-európai országok akarata ellenére – átnyomott egy meghívást NATO Ukrajna és Grúzia számára. Természetesen több oka is van annak, hogy az ukrán háborús tűz végül fellobbant, de ez még a kezdet kezdetén volt” – írta Petr Štěpánek, a Tricolor első alelnöke.
forrás: cz24.news
SaLa
“A döntés az ukránokon és Oroszországon múlik. Ez a forgatókönyv az idő előrehaladtával egyre valószínűbbnek tűnik. Ez azonban nem igazságos.” – mondta Karel8 Krejza (ODS) képviselő.
Miért nem igazságos?!?!?!