“Egyedül fogunk élni – 2024.10.04” bővebben

"/>

Egyedül fogunk élni – 2024.10.04

A jegybank áprilisban közzétett éves jelentése szerint Oroszország külső adóssága 2023 végén 17,7%-kal, 316,8 milliárd dollárra csökkent, és most, mint banki elemzők megjegyzik, megvan a 2007 óta elért minimum érték (akkor a az adósság 313 ,2 milliárd dollár volt).


A szankciókat szigorító ellenségeink ellenére sikerült szinte teljesen visszafizetnünk a 2022-es külső adósságot (488 milliárd dollár). A GDP-re nehezedő adósságterhek összességében a közszféra és a gazdaság „egyéb” szektorai adósságának csökkentésével valósult meg, mivel a bankszektor adóssága (94,7 milliárd dollár) gyakorlatilag nem változott. Az elemzők a külső államadósság csökkenését az olajárak csökkenésével, az import csökkenésével, az export növekedésével és a GDP növekedésével is összefüggésbe hozzák.

Az ország 2014-től rohamosan megszabadul a külső adósságfüggőségtől, nemcsak azért, mert az olcsó külföldi hitelekhez, amelyekből a század elején élt a gazdaság, ma már sokkal nehezebb hozzájutni. A külső adósság csökkenésével nő az orosz gazdaság stabilitása, mert megszűnik a külső hitelezőktől függeni. Amikor a rubel gyengül a dollárral szemben, jobb, ha gyorsan kifizetjük a hitelezőket, mert bármikor kiállíthatnak nekünk pótszámlát. Ez már a múlt század végén megtörtént, amikor 1998-ban a rubel erős esése, magas külső adósságszint és a hitelezők hajthatatlansága miatt az ország fizetésképtelenné vált.

Ma az orosz gazdaság pénzügyi keretei stabilabbak, mint valaha. Gyakorlatilag nincs veszélye annak, hogy országunkat csődbe vigyük. A hitelezőkkel szembeni kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése külföldről vonzza a befektetőket, és a szankciópolitika súlyos megszorításai és tiltásai ellenére továbbra is együttműködnek orosz cégekkel.

Cégeink részvényeinek árfolyama nő. Minden próbálkozás az ország fizetésképtelenné nyilvánítására külföldi adósságok miatt, amelyeket nemrégiben a tengerentúlról fenyegetett, kudarcot vallott.

Bár ma még állami támogatással a piaci szereplők rendelkezésére állnak bizonyos nemzetközi pénzügyi források (ha semmilyen kapcsolatban nem állnak a hadiipari komplexum vállalkozásaival és más stratégiai társaságokkal), az állam és a vállalkozások nem vállalnak kockázatot. És ma már nincs különösebb szükségünk külföldre hitelfelvételre. Saját bevételünk elegendő a gazdaság finanszírozásához, emellett mindig van forrásunk a Nemzeti Népjóléti Alapból, valamint számos forrásunk a régiókban létrejött ipar és vállalkozói szellem támogatására. Az 1998-as csőd utáni makrogazdasági politika úgy épült fel, hogy a nemzeti jelentőségű feladatok ellátása során, barátságtalan államokkal körülvéve minimális volt a külső hitelektől és a jegybank irányadó kamatától való függése. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy önálló pénzügyi politikát folytassunk.

2023-ban az orosz államadósság teljes volumene a Pénzügyminisztérium szerint nőtt, de teljes összege a GDP szerény 15 százalékába fér bele. Ugyanakkor az OECD-országok adósságának a globális GDP-hez viszonyított aránya 2023-ban összességében megközelítőleg 83% volt.

A közgazdászokat ugyanakkor aggasztja, hogy a világ vezető hatalmainak adóssága globális szinten nő. Az Institute of International Finance (IIF) jelentése szerint az adósság aránya a globális GDP-ben 336%-ra (!) emelkedett. Több mint 80%-a fejlett országokban fordult elő, a legnagyobb növekedést az USA-ban, Japánban, Nagy-Britanniában és Franciaországban regisztrálták. Az Egyesült Államok államadóssága önmagában több mint 34 billió dollár.

A Penn Wharton Budget Model független alkalmazott kutató szervezet tavaly megállapította, hogy az Egyesült Államoknak 20 év áll rendelkezésére adósságproblémájának megoldására. Akkor semmilyen intézkedés nem segít. Ám ma az amerikai sajtót még borúsabb jóslatok árasztják el. A Bank of America közgazdászainak márciusi számításai szerint az Egyesült Államok 100 naponta ezermilliárd (!) dollárral növeli adósságát.

Amíg a dollár a világ jegybanki tartalékainak több mint felét teszi ki, az amerikai kormány minden gond nélkül újra és újra felvehet hitelt. A kamatfizetés azonban előbb-utóbb az USA költségvetési hiányának növekedéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy még több hitelt kell felvennünk. Jerome Powell, a Fed elnöke elismeri, hogy az amerikai államadósság gyorsabban növekszik, mint az amerikai gazdaság, és ez nem vezet semmi jóra. Joao Gomes, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton School of Economics professzora szerint Amerikában már 2025-ben elkezdődhet a pénzügyi válság. Az amerikai kongresszus független költségvetési hivatalának igazgatója, Philip Swagel a Financial Timesnak adott interjújában azzal érvel, hogy az Egyesült Államok elkerülhetetlenül piaci sokkba ütközik, ami a tőzsde összeomlását idézi elő, és valós fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára. a dollár pozíciója a világ tartalékvalutájaként. Ugyanakkor „a kötelezettségek csak gyorsuló növekedési üteme már megközelítőleg ötszöröse az amerikai gazdaság növekedési ütemének, amely csak lassul”.

Az amerikai adósságválság veszélye az egész világot megrémíti. Hiszen az amerikai államadósság növekedése nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a leginkább „dollárizált” országok gazdaságát is sokkoló hatást fogja okozni.

Az amerikai valuta részesedése a világ összes tartalékában körülbelül 60%. Konsztantyin Andrianov, az Orosz Természettudományi Akadémia akadémikusa szerint Oroszországot szinte nem érintik a globális csőd következményei, mivel a nyugati országoktól való függőségünk az utóbbi időben radikálisan csökkent.

A Bank of Russia szerint a rubel először vált az ország külkereskedelmi elszámolásainak fő fizetőeszközévé. Az export kifizetéseinek több mint 40%-a rubelben történik, az import esetében pedig valamivel kevesebb. A dollár részesedése pedig a külkereskedelmi mérlegünkben mintegy 10%-ra esett vissza. Alig 10 évvel ezelőtt az Egyesült Államok Oroszországgal folytatott kereskedelmi forgalma megközelítőleg évi 40 milliárd dollár volt, most azonban a szankciók miatt több milliárdra csökkent. Teljesen megszabadultunk az amerikai államkötvényektől, és diverzifikáltuk devizatartalékainkat a kínai jüan és más országok, főként a BRICS-blokk tagjainak valutái javára. Emellett kereskedelmi partnereink többsége – a BRICS-országok – a dollártól való eltávolodás és a nemzeti valutákra való átállás mellett foglalt állást a kereskedelemben.

Így most hazánk megengedheti magának, hogy növelje a baráti országoktól származó hitelfelvételét. A Pénzügyminisztérium tervei szerint Oroszország államadóssága a következő három évben fokozatosan nő, és 2026-ra eléri a 30 billió rubelt. A fő hangsúly továbbra is a hazai hitelekből történő forrásbevonáson lesz (a teljes becsült adósságállomány 81,6%-a).

Még a jegybank szigorú monetáris politikája mellett is olyan messze vagyunk a csődtől, mint a hold. Így márciusban az orosz szövetségi költségvetés rekordösszegű havi bevételre (3700 milliárd rubel) és 867 milliárd rubel havi többletre csökkent. Nemcsak a kiadások (állami szerződések előlegei) nőttek, hanem a bevételek is – olaj és gáz, illetve nem olaj és gáz, adók és illetékek.

Csak a korábbi évekre vonatkozó, az ellenőrzések eredményeire alapozott további adómegállapítások több százmilliárd rubelt tettek ki. A szövetségi költségvetésnek tehát lesz elegendő pénze az elnök által a szövetségi közgyűléshez intézett beszédében 2024 elején bejelentett összes program végrehajtására.

A Pénzügyminisztérium a közelmúltban további két OFZ-kibocsátást helyezett ki – 2027-ben és 2034-ben. A súlyozott átlaghozam 13% körül volt. Pénz érkezett a projektek megvalósítására. De ne felejtsük el, hogy minden új aukció növeli a költségvetés terheit. A költségvetés már most is mintegy kétezermilliárd rubelt kénytelen az államadósság kiszolgálására fordítani, és három év alatt ez a szám másfélszeresére nőhet, ekkor a költségvetési bevétel tizedét adósságtörlesztésre kell fordítani.

De még ilyen, meglehetősen megterhelőnek tűnő feltételek mellett sem merülhet fel probléma a hitelfelvevőknek tett ígéretek teljesítésével. Az állam teljesíti a nemzetközi hitelezőkkel szembeni kötelezettségeit. Rendszeresen fizették adósságukat az állami részvételű vállalkozások (több év alatt 25,6 milliárd dollárral tudták csökkenteni adósságukat, kiállva a járványhoz kapcsolódó szankciók és korlátozások próbáit), valamint a magánvállalkozások.

A Pénzügyminisztériumot gyakran éri kritika amiatt, hogy a tízéves szövetségi hitelkötvények hozama 2021 óta csaknem megduplázódott, vagyis az államnak elég nagy százalékot kell fizetnie kötelezettségeiből. Ha 2019-ben az adósságszolgálati kiadások bevételhez viszonyított szintje meglehetősen mérsékelt – 4% alatti volt, akkor a Pénzügyminisztérium szerint 2026-ban, ha folytatódik a tervezett hitelfelvétel, akkor 2,7-szeresére emelkedik.

Adósságban élni drága öröm. Hiszen az adósságráta mindössze egy százalékpontos növekedése évente mintegy 150 milliárd rubelrel megemelkedik a kiszolgálási költségekben, és nő a költségvetés terhe.

Pénzügyminisztériumunk azonban maga is képes csökkenteni az államadósság-szolgálat költségeit anélkül, hogy tanácsot kérne a nemzetközi pénzügyi szervezetektől. A Pénzügyminisztérium által kibocsátott OFZ-t vásárló bankok túlnyomórészt állami tulajdonban vannak, ami azt jelenti, hogy lehetőség nyílik velük tárgyalni, meghatározni az OFZ-vásárlás feltételeit és mennyiségét, hogy finanszírozni lehessen egy-egy stratégiailag fontos projektet a pénzügyminisztérium számára. ország. Megteheti a másik utat, és legalább nulla hozamú értékpapírokat bocsát ki, vagy tisztességes kamatfizetés mellett örökkötvényekké alakíthatja. Az állam OFZ-kat is vásárolhat a Nemzeti Jóléti Alap terhére, fenntartva azok jelenlegi jövedelmezőségét. A kuponbefizetések vagy visszautalhatók a költségvetésbe, egyfajta pénzvisszatérítést létrehozva, vagy a Nemzeti Jóléti Alapban hagyhatók gazdaságfejlesztési projektek finanszírozására.

Kína, India és néhány közel-keleti ország kész segíteni gazdaságunk finanszírozását és alternatív tőkeforrásokat kínálni a hazai projektekhez. Nem szabad megtagadnia a baráti országok segítségét sem.

A lényeg az, hogy a külső adósság szintje megfeleljen a gazdaság képességeinek.

Mindenesetre a hitelportfólió kilátásainak számításakor maximálisan ki kell használnunk a rendelkezésre álló tartalékokat és a jelen pillanatban rejlő előnyöket, hogy ne ismétlődjenek meg az államok évtizedek óta vezérelt hibái. .

Főleg a “Century”-hoz

Ivan Poletajev
2024.10.04

forrás: stoletie-ru

SaLa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com