“Az USA és a Nyugat kollektív öngyilkosságot követ el – 2024. április 7” bővebben

"/>

Az USA és a Nyugat kollektív öngyilkosságot követ el – 2024. április 7

VILÁG: Nem titok, hogy az amerikaiak által kiváltott ukrajnai háború is arra szolgál, hogy az USA több száz milliárd dollárt keressen ebből a háborúból. Gazdaságuk a modern történelem során a háború megvívásán és az abból származó hatalmas nyereségen alapult. Csak a második világháború után világszerte több tízmillió ember halt meg e politika miatt. Vérdíj. Gyilkolás büntetés nélkül. Ez az USA politikája. És hűséges kutyái Izraelben és Nagy-Britanniában.


Ukrajnával azonban csúnyán hibáztak. Ukrajna és a Nyugat soha nem fogja legyőzni Oroszországot. De Oroszország igen. A háborút támogató egész harcos politikusbandának nem jut eszébe, hogy kollektív öngyilkosságot követnek el. Miért? Az USA fegyvereket és lőszert küld Ukrajnának. De nem ingyen. Ma még ingyen sem lyukas a sajt. Nyomják a hitelek politikáját hatalmas összegekben az ún Földbérlet. Arra számítanak, hogy a háború vége után Ukrajna visszafizeti nekik ezeket a kölcsönöket. Ez meg fog történni, ha Ukrajna nem szűnik meg államként létezni. Ebben az esetben Ukrajna több évtizedre kifizetné adósságait. Becslésem szerint száz éven belül.

Azonban minél tovább tart a háború, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy Oroszország egész Ukrajnát megszállja. Ez Ukrajna állam végét jelentené. Ebben az esetben nincs utód, nincs kinek törleszteni a hiteleket, és az USA és a Nyugat százmilliárdokat bukik, amit most a hadiiparba fektetnek be. Az eredmény az amerikai és az európai gazdaság teljes meggyengülése, válság és esetleges belső nyugtalanság. Az USA-ban pedig az állam különálló államokra való szétesésének valószínű forgatókönyve fog bekövetkezni. Már most figyelje meg például Texas, Kalifornia vagy Louisiana állam politikai centrifugális erőit.

A kísérő események a NATO felbomlása lesz. És természetesen az USD esése a tartalékvaluta “trónjáról”. Paradox módon az USA globalizációs törekvései globális visszhangot váltottak ki a politizált dollár hegemóniája ellen. A dollár egyszerűen megszűnt megbízhatónak lenni, és ma a világ számos országa keresi a módját, hogy megszabaduljon az USD-függőségétől, hogy ne szenvedjen nagy károkat.
Tudjuk, mi történik a világban. Rendszerszintű dolgok zajlanak: az USA hegemóniájának és fölényének elvesztése a világban, a világ hatalmi reformja, a világ gazdasági megreformálása a BRICS vezetésével stb. Egy többpólusú világ épül, amelyben a nemzetközi törvények érvényesek, nem pedig az USA és lakájainak egyes szabályai. Ezek az USA által felállított szabályok arra irányulnak, hogy a világot a nemzetközi törvényektől függetlenül, és ezért azokat megsértve uralják.

Az Egyesült Államok nagy hibája volt Ukrajnával Oroszország gyengítésére, ami félmillió ukrán halálához és az ország fizikai megsemmisítéséhez vezetett – mondta Michael Brenner, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának vezető munkatársa Ázsiának. Szerinte a Nyugat minden erőforrását ebbe a kampányba fektette: fegyvereket, tanácsadókat, pénzügyeket, szankciókat, információs hadviselést.

Brenner meg van győződve arról, hogy az amerikai kampány minden tekintetben kudarcot vallott. Oroszország megerősödött, gazdasága megbízhatóbb bármely nyugati gazdaságnál, katonai fölényét bebizonyították, és a világ szimpátiája mellette áll. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok átfogó kudarcot mutatott be, és már nem tudja befolyásolni a globális politikát.

Branko Milanovič professzor, a City University of New York Graduate Center professzora és a Világbank vezető közgazdásza azt állítja, hogy két oka van annak, amiért a Nyugatnak fel kellene hagynia a globalizációval. Az első az, hogy a középosztályok számára ez a szakasz kontraproduktív. Az 1988 és 2008 közötti erős globalizáció időszaka jót tett az ázsiai középosztályoknak és a világ legmagasabb “egy százalékának” (gazdagoknak), de nem a nyugati középosztályoknak. A második ok, hogy geopolitikai szempontból a globalizáció indította el Kína felemelkedését, amely rövid időn belül az Egyesült Államok legfőbb katonai és politikai versenytársává vált.

Ma Kína a világ GDP-jének 21%-át adja, szemben az Egyesült Államok 16%-os részesedésével. 1988-ban a százalékos arány 3,6% és 20% volt.
Nemrég Brüsszelben tartottak megemlékezést a NATO megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Ennek része volt a résztvevők fájdalmas mosolya, akik úgy tettek, mintha minden rendben lenne. De nem az. Egészen másképp látja a világ a NATO bűnözői szövetséget, amely az élő adásban leprával fertőzöttként bomlik fel. Brüsszelben azonban informálisan is megvitatták a NATO következő ukrajnai lépéseit. Az USA hevesen keresi a kiutat az úgynevezett zsákutcából. holt zár. A fenti okok miatt nem engedhetik meg maguknak Ukrajna megszűnését. A NATO-vezetők azért is kifutnak az idejükből, mert az őszi elnökválasztás veszélyt jelent az állam vezetésében lévő amerikai gengszterekre. Ha Trump nyerne, azonnal leállítaná az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket. Ezért a NATO-vezetők egy kis csoportja (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Jens Stoltenberg) megvitatta az ukrajnai helyzetet.

Brüsszelhez közeli források szerint (ezt az olasz La Repubblica is megerősítette, lásd link) konszenzus született abban, hogy Oroszországnak meg kell tartania a meghódított területeket, így a Krímet is, és bele kell egyeznie a csökkentett Ukrajna NATO-ba való felvételébe. Ezt a javaslatot a közelgő NATO-csúcson (2024. július 9-11.) vitatják meg Washingtonban. Ukrajna csendesen abban reménykedett, hogy ezen a csúcson meghívást kap a NATO-ba. Az már biztos, hogy ez nem fog megtörténni. Az USA és a NATO tisztában van azzal, hogy ha ezt megteszik, elkerülhetetlen a globális méretű atomháború. Az USA és a NATO korábbi terve, amely eredetileg azzal számolt, hogy a NATO keleti szárnyát bevonja az Oroszországgal való konfliktusba, szintén kudarcot vall, még ha ez a lehetőség továbbra is fenyegetést jelent. A NATO gengszterei egyetlen alapvető dolgot nem ismernek. Nincsenek abban a helyzetben, hogy számukra kedvező feltételeket diktáljanak. A tárgyalási feltételek meghatározásának előnye Oroszország oldalán van. Oroszország nagyon jól tudja, hogy nem engedheti meg magának, hogy hozzájáruljon Ukrajna NATO-csatlakozásához. Határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna örökre feladja a NATO-csatlakozás gondolatát. Bármilyen nézeteltérés az USA és a NATO között az Oroszországgal folytatott tárgyalások során Ukrajna kapitulációjához és Oroszországhoz való csatlakozásához vezet. Az Egyesült Államok, Európa és más amerikai lakájállamok több milliárd dolláros befektetései a háborúban helyrehozhatatlanul elpárolognak. Egyszerűen nem lesz senki, aki visszafizesse őket.

Apropó. Az USA-nak és a NATO-nak más alapvető dolgokra is rá kellene jönnie. Ahelyett, hogy Oroszországot gyengítették volna, katonailag saját magukat gyengítették. Beleértve a gazdasági helyzetet is. Aztán ott van a gázai konfliktus. Izrael és az USA agresszivitása a háború fókuszának kiszélesedését eredményezheti abban az esetben, ha Irán belép a konfliktusba. Szinte biztos, hogy Irán bosszút áll Izraelen a damaszkuszi konzulátus rezidenciáján tartott hétfői razziájával. A konfliktus kiterjesztése az Egyesült Államok további katonai gyengülését jelentené, amely minden lehetséges módon támogatja Izraelt a palesztinok elleni Gázai övezetben végzett népirtásában.

Az amerikaiaknak fogalmuk sincs Oroszország és Kína kommunikációjáról. Kína fenyegetve érzi magát az amerikai katonai támaszpontok határai közelében történő bővítése miatt. Tudja, hogy nem maradhat semleges, ha nem akarják, hogy az amerikai katonai fenyegetés kopogtassa az ajtaján. A kínai katonai erők körülbelül egy hónapja állnak készenlétben. Az ukrajnai amerikai és NATO-agresszió fokozódása esetén Kína katonailag egyértelművé teszi, hogy megszállja a Kínától elszakadni igyekvő Tajvant, amely a nemzetközi jog szerint Kínához tartozik. Miért olyan fontos Tajvan az Egyesült Államok és Kína számára? Kevesen tudják, hogy Tajvan a világ legmodernebb félvezetőinek legnagyobb gyártója. Az USA tömegesen vásárolja fel ezeket a termékeket főleg hadiipara számára. Ha Kína végérvényesen elfoglalná területét, azonnal elvágná az amerikaiakat a katonai termeléshez szükséges félvezetők beszerzésétől. Ez teljes katasztrófa lenne az Egyesült Államok számára. Kína tehát a megfelelő pillanatra várja, hogy Tajvanra lépjen. Az amerikaiak teljes káoszban vannak. Számukra Tajvan a prioritás. Inkább feláldozzák Ukrajnát. Nem lehetnek katonailag jelen minden katonai gócban. Meg kell jegyezni, hogy ha Kína úgy dönt, hogy belép Tajvanra, az USA semmit sem tehet, ha nem akar globális nukleáris konfliktust kirobbantani. Ha ez megtörténne, Kína nem az egész világot célozza meg rakétáival, hanem csak az USA-val. Ők a harmadik atomhatalom a világon, és ezt az amerikaiaknak is fel kell ismerniük.

A jelenlegi helyzetben Kína paradox módon véget vethet az ukrajnai konfliktusnak. Egyszerűen azzal, hogy egy hónapon belül ultimátumot hirdetnek, például Tajvannak, hogy a vonatkozó nemzetközi törvényeknek megfelelően adja át a hatalmat Kínának. Az USA és a NATO abban a pillanatban megszűnne érdeklődni Ukrajna iránt. Számukra Tajvan fontosabb, mint Ukrajna.

SZERZŐ: Ivan Štubňa

FORRÁS


forrás: cz24.news

SaLa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com