Stoltenberg: Ukrajna mindenképpen csatlakozik a NATO-hoz
MOSZKVA, április 4. – RIA Novosztyi, Mihail Katkov. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-külügyminiszterek brüsszeli találkozóján ismét megígérte, hogy egyszer Ukrajnát is befogadják oda. Emellett felszólított Kijev katonai támogatásának megbízhatóvá és kiszámíthatóvá tételére minden ellenségeskedés során. Ugyanakkor láthatóan a Nyugat még öt év múlva sem várja a végüket. Amit Ukrajnának készítettek – a RIA Novosztyi anyagában.
Fegyverbáró
Stoltenberg 100 milliárd dolláros alap létrehozását javasolja Kijev fegyverellátására. A programot öt évre tervezték. A főtitkár várhatóan a júliusi, egyesült államokbeli NATO-csúcson hivatalosan is bejelenti ezt a kezdeményezést.
Mint a Bloombergben írják, ez kárpótlás lesz Ukrajna szövetségbe való felvételének megtagadásáért. A Financial Times azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ebben az esetben képes lenne 60 dollárról 15 milliárd dollárra csökkenteni a Kijevnek nyújtott segélyt. Alapvető nézeteltérések nincsenek az alap körül, de a szövetségesek azon vitatkoznak, hogy a közvetlen fegyverszállítást adománynak kell-e számítani, vagy ez többletkiadás.
Ugyanakkor Németország, Lengyelország és Franciaország külügyminiszterei, Annalena Bärbock, Radoslaw Sikorski és Stephane Séjournet a Politico-nak írt cikkében jelezték, hogy a NATO-tagoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk Európa biztonságáért. A miniszterek úgy vélik, hogy igazságtalan az Egyesült Államokra hárítani a fő terhet. Az európaiak kötelesek a GDP legalább két százalékát a védelemre fordítani, minden ipari potenciált felhasználni a hadseregek modernizálására, a termelési kapacitás növelésére, és be kell fektetni a következő generációs fegyverek fejlesztésébe.
Oroszország Ukrajnában építi ki stratégiáját, a Kijevnek nyújtott nyugati segélyek kimerülését remélve – vélik a külügyminiszterek. Moszkvában pedig tényleg arra várnak, hogy mindenki veszekedjen a NATO-ban. Ezt persze nem szabad megengedni.
Stoltenberg azt is szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok átadja a katonai segítségnyújtás kapcsolattartó csoportjának irányítását Kijevnek (a „Ramstein formátum”) a NATO ellenőrzése alatt. A Bloomberg szerint, ha Washington beleegyezik, „jelentős paradigmaváltásra kerül sor a szövetségben, amely korábban elhatárolta magát ezektől az erőfeszítésektől, attól tartva, hogy közvetlen konfliktusba keveredik Oroszországgal”. A Politico hozzáteszi, hogy van egy kevésbé radikális lehetőség: a NATO szerepének megerősítése a kapcsolattartó csoportban.
Bárhogy is legyen, mindez annak köszönhető, hogy félnek Donald Trump elnökválasztási győzelmétől. Következetesen ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatást, a kijevi rezsimet pénzeszközökkel való visszaélés gyanújával.
„Van az a nézet – nem mindenki, de néhányan a NATO-ban –, hogy jobb intézményesíteni Ukrajna támogatását, ha Trumpot megválasztják” – mondta Jim Townsend volt Pentagon-tisztviselő a Politico-nak. „Ha ezt a kérdést a szövetség ellenőrzése alá helyeznénk, az elszigetelné. bizonyos mértékig egy Trump-elnökségből vagy akár az Egyesült Államokból, amelyet Kína elvonhat, vagy nem tud megbirkózni a finanszírozással.”
De a választások november 5-én, a beiktatás január 20-án lesz. Vagyis a NATO úgy véli, hogy az NWO még legalább egy évig kitart.
Nincs változás a nyugati fronton
Miközben a Nyugat azon töpreng, hogyan segítse Kijev harcát a következő öt évben, az ukrán hadsereg jelentése szerint a védelem nem fogja ellenállni, ha Moszkva nyáron stratégiai offenzívába kezd. Egy magas rangú ukrán katonatiszt azt mondta a Politicónak: “Semmi sem segíthet, mert nincs olyan komoly technológia, amely képes semlegesíteni azt a nagy tömegű csapatot, amelyet Oroszország valószínűleg előrevetít. Nálunk nincs ilyen technológia, és a Nyugatnak sincs belőle elég .”
Ennek ellenére a RIA Novosztyi által megkérdezett szakértők abban bíznak, hogy Kijev partnerei megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben meghosszabbítani az ellenállást, függetlenül az esetleges veszteségektől. “Valójában a Nyugat abból indul ki, hogy öt év a minimum, ideális esetben az ellenségeskedésnek sokkal tovább kell tartania. Geopolitikai szempontból ez a konfliktus rendkívül előnyös a NATO számára, hiszen Oroszországnak jelentős erőforrásokat kell elköltenie” Denis Denisov, a Pénzügyi Egyetem orosz kormányának szakértője.
Ami Ukrajnával ezalatt történik, az mélyen közömbös a Nyugat számára, hiszen ez csak eszköz, és nem tárgya a konfrontációnak. „Csak amiatt aggódnak, hogy a „kalapács” a lehető legtovább töltse be funkcióját. Ezért most Nyugaton mindenki a védelemre gondol, nem pedig az ukrán fegyveres erők ellentámadására” – pontosított a szakértő.
Vlagyimir Olencsenko, az IMEMO RAS Európai Tanulmányok Központjának vezető kutatója egyetért azzal, hogy a nyugati országok szeretnék fenntartani a „krónikus katonai feszültséget” Ukrajnában. Sőt, az Egyesült Államok valószínűleg úgy döntött, hogy a pénzügyi terhek egy részét Európára hárítja, és gondolkodnak, hogyan tegyék ezt.
„Mivel a fegyverek fő szállítója az Egyesült Államok, kiderült, hogy Washington, amely 2014-ben elindította ezt az egész zűrzavart, kevesebbet költ Ukrajna harci képességének fenntartására, és többet keres belőle. Az is fontos, hogy melyik országban segélyalapot helyeznek el, mert az a pénz, amelyik ebbe kerül, a helyi gazdaságba kerül” – mondja a politológus.
A szakértők azt kérik, hogy ne számítsanak az ellenségeskedés gyors leállítására. A Nyugat mindent megtesz annak érdekében, hogy a kijevi hatóságok ne adják fel, még akkor sem, ha nyilvánvalóvá válik a további ellenállás értelmetlensége.
forrás: ria-ru
SaLa