CNN —
Hangos zümmögő hang hallatszik, ahogy egy kis sziluett közeledik a levegőben. A zaj kísértetiesen emlékeztet az Ukrajnát ért orosz dróntámadásokra, de ezt az epizódot Moszkvához közelebb rögzítették, mint Kijevhez.
„Egyenesen felénk repülnek” – hallatszik egy nő oroszul, a közösségi médiában megosztott és a CNN által áttekintett videóban. Ahogy az objektum közelebb jön, világossá válik: ez egy ukrán drón, amely orosz terület felett repül. – Rohadtul félek – engedi ki.
Egy másik videó, amelyet pillanatokkal később rögzítettek, ugyanazt a drónt mutatja balra, miközben hangos légitámadási szirénák tompítják a propeller zaját. Másodpercekkel később a drón alámerül az égből, és egy orosz olajfinomító csövekkel fedett toronyjába csapódik, és a becsapódáskor felrobban.
A CNN a videók földrajzi elhelyezkedését a Rosznyefty Rjazani finomítójában helyezte el – Oroszország egyik legnagyobb –, több mint 500 km-re (311 mérföldre) Ukrajnától. A március 13-i sztrájk egyike azon számos csapásnak, amelyet csak ebben a létesítményben értek el, annak az összehangolt ukrán erőfeszítésnek a része, amely nagy hatótávolságú drónokkal célozta meg az orosz olajfinomítókat.
Ezek a merész ukrán csapások sújtják Oroszország hatalmas olaj- és gáziparát, amely a nyugati importtilalmak és árplafonok ellenére továbbra is a moszkvai hadigazdaság legnagyobb bevételi forrása.
A támadásokat nagyobb hatótávolságú és fejlettebb képességekkel rendelkező drónok tették lehetővé, amelyek közül néhányan elkezdték integrálni a mesterséges intelligencia alapvető formáit, hogy segítsenek nekik eligazodni és elkerülni az elakadást – mondta el az ukrán drónprogramhoz közel álló forrás. CNN.
„A zavarás alatti pontosság a mesterséges intelligencia használatával érhető el. Minden repülőgép rendelkezik egy terminálszámítógéppel, amely műholdas és domborzati adatokat tartalmaz” – magyarázta a forrás. „A repüléseket szövetségeseinkkel előre meghatározzuk, és a repülőgépek a repülési tervet követik, hogy méteres pontossággal csaphassunk le célpontokra.”
Ezt a pontosságot a drón érzékelői teszik lehetővé.
„Van ez a „gépi látás”, ami a mesterséges intelligencia egyik formája. Alapvetően veszünk egy modellt, amely egy chipen van, és megtanítja ezt a modellt, hogy azonosítsa a földrajzot és a célpontot, ahová navigál” – mondta Noah Sylvia, a Royal United Services Institute, az Egyesült Királyságban működő agytröszt kutató elemzője. “Amikor végre telepítik, képes azonosítani, hol van.”
„Nem igényel kommunikációt (műholdakkal), teljesen autonóm” – tette hozzá Sylvia.
Chris Lincoln-Jones, egykori brit katonatiszt, a drónhadviselés és a mesterséges intelligencia szakértője szerint az „intelligencia” szintje még mindig nagyon alacsony.
„Ilyen szintű autonómia még nem volt látható a drónoknál, de még mindig a korai szakaszában vagyunk ennek a technológiának a lehetőségeinek” – mondta a CNN-nek.
A CNN megkereste az ukrán védelmi hírszerzést és az ukrán biztonsági szolgálatot (SBU), de egyikük sem kívánt nyilatkozni az AI-technológia használatáról.
Ukrajnában a drónok használata nem új keletű. Az ország nagymértékben támaszkodik rájuk Oroszország teljes körű inváziója, 2022. február 22-i kezdete óta, és erőforrásait halmozta fel a technológia és a hazai gyártás fejlesztésére.
Kijev eleinte többnyire készen kapható berendezéseket használt, akár megfigyelésre, akár zseniálisan a földön kis bombák ledobására. Azóta azonban felépített egy teljesen kiforrott drónipart, technológiai előnyt biztosítva számára, hogy szembeszálljon Oroszország lényegesen nagyobb munkaerővel és jobban felkészült ipari berendezéseivel.
Ez magyarázza Kijev növekvő pontosságát is, ami látható a finomítók elleni támadásokban, ahol az ukrán erők egy bizonyos területet céloztak meg, maximalizálva e csapások hatását.
A CNN által megkeresett több szakértő azt mondta, hogy Ukrajna ahelyett, hogy az üzemanyagtárolókat ütötte volna meg, inkább a lepárló egységeket sújtja, ahol a kőolajat feldolgozzák, és üzemanyagot vagy egyéb származékot állítanak elő.
„Amit láttunk, néhányan olyan feltűnő célpontokat jelentenek, amelyeknek sok nyugati technológiára van szükségük, és Oroszországnak sokkal nehezebb dolga van ennek a technológiának a beszerzése” – mondta Sylvia.
Ez a megközelítés több pénzt ad Kijevnek, ami többet árt, mint ha véletlenül lecsap a finomítókra. És a piacok észreveszik.
„Valóban úgy tekintünk erre, mint az ukrán taktikák elmozdulására, hogy megpróbálják megfékezni az orosz hadigépezetet” – mondta egy interjúban Helima Croft, az RBC Capital Markets befektetési bank ügyvezető igazgatója és árustratégia globális vezetője.
Szakértők úgy vélik, ezek a támadások nagyobb hatással lehetnek az orosz gazdaságra, mint a jelenlegi szankciók.
„Ha belegondolunk az eddig bevezetett szankciókra, azok nagyrészt megkerülték az energiát” – magyarázta Croft. “Valójában az energiaexport, a kőolaj, a földgáz, a finomított termékek adtak Oroszországnak a gazdasági mentőövet a háború folytatásához.”
Ukrajna szerint az orosz finomítói kapacitás 12%-a offline, míg a Reuters számításai szerint ez akár 14%-ot is elérhet. Oroszország elismerte, hogy finomítói kapacitásának egy része csökkent, és ideiglenesen betiltotta a benzin exportját, hogy elkerülje a hazai üzemanyagárak emelkedését.
„Ezek a hetek sokak számára megmutatták, hogy az orosz hadigépezetnek vannak sebezhetőségei, amelyeket fegyvereinkkel elérhetünk” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ebben a hónapban a sorozatos támadások után.
„Amire a saját drónjaink képesek, az egy igazi ukrán nagy hatótávolságú képesség. Ukrajnának mostantól mindig lesz csapásmérője az égen.”
A finomítók elleni ukrán sztrájkok hatására megemelkedett az olaj világpiaci ára, a Brent nyersolaj idén közel 13%-ot drágult, ami miatt az Egyesült Államok politikusai aggódnak a lehetséges gazdasági hatások miatt egy fontos választási évben.
Noha az energiaárakat nem említették, a washingtoni tisztviselők azt mondták, hogy aktívan elriasztják Ukrajnát attól, hogy sztrájkoljon ezeknek a finomítóknak. „Régóta azt mondjuk, hogy nem bátorítunk és nem teszünk lehetővé Oroszországon belüli támadásokat” – mondta egy tisztviselő a CNN-nek.
Croft elmondta, hogy a háború kezdete óta bevezetett amerikai és nemzetközi szankciókat úgy alakították ki, hogy az orosz energia a piacokon maradjon.
“Ez volt az üzlet Ukrajnával: pénzt adunk, fegyvereket adunk, de maradjatok távol az exportlétesítménytől, maradjatok távol az orosz energiától, mert nem akarunk hatalmas energiaválságot” – magyarázta Croft.
De az Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos washingtoni zsákutca, valamint a Fehér Ház jövő évi változási lehetősége némi mozgásteret adhat Kijevnek.
“Ha nem kapják meg a fegyvereket és a pénzt, amit ígértek nekik, mi ösztönzi őket arra, hogy betartsák a Washingtonnal kötött megállapodást?” – mondta Croft.
A szakértők szerint nagyobb gond az, hogy Ukrajna nem áll meg a finomítóknál. Az RBC szerint Oroszország legnagyobb olajkikötői közül néhány, amelyek kőolaj- és olajtermékexportjának mintegy kétharmadáért felelősek, Ukrajna drónjainak hatókörében találhatók.
„Ha egyszerűen csak egy jelentős exportlehetőséget érnénk el, úgy gondolom, hogy a piacokra gyakorolt hatás jelentős lenne” – mondta Croft. „Ezek közül az exportlétesítmények közül sok a finomítók szomszédságában található, és egyelőre úgy tűnik, hogy szándékos célzási választásnak tűnik a finomítók utáni kereskedés.”
Ukrán tisztviselők elismerték az Egyesült Államok aggodalmát, de azt mondják, hogy a sztrájkok folytatódni fognak.
„Nyilvánvaló, hogy a lehető legkisebbre kell csökkentenünk ezeket a költségvetési bevételeket, és automatikusan meg kell szakítanunk Putler úr oxigénjét” – mondta Vaszil Maliuk, az SBU vezetője Putyin és Hitler Ukrajnában elterjedt nevének kombinációjával.
„Tehát folytatjuk a munkát, miközben a benzinkút országa tovább ég” – tette hozzá.
A CNN-től Paul Murphy, Natasha Bertrand, Olga Voitovych és Victoria Butenko hozzájárult ehhez a jelentéshez.
forrás: CNN
SaLa