FRANCIAORSZÁG: Az elmúlt hetekben felerősödtek Emmanuel Macron francia elnök európai vezető szerepvállalási ambíciói, amikor egyebek mellett nem zárja ki a katonai beavatkozást Ukrajnában.
Az eheti hír azonban, miszerint a hiány 2023- ban eléri a GDP 5,5 százalékát , ami jelentősen meghaladja a kormány 4,9 százalékos célját, és sérti az uniós szabályokat is, sokkhullámokat keltett a francia intézményben . A Handelsblatt című német napilap arról számol be, hogy Franciaország kockázatossá válik Európa számára, ha Macron nem tudja gyorsan kordában tartani a kiadásait.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a közelmúltban már utalt arra, hogy a 2023-ra prognosztizált 4,9 százalékos hiány nem teljesül. Kedden az INSEE statisztikai hivatal még hidegebb záporral zúdította a franciákat, de nem csak őket, amikor bejelentették, hogy tavaly „jelentősen” magasabb, hihetetlen 5,5 százalékos volt a hiány. Az EU-ban csak Olaszország haladja meg ezt az értéket. Az államadósság ekkor elérte a GDP 110,6 százalékát.
Gabriel Attal francia miniszterelnök szerdán kivette a szabadnapot, és bátor arcot öltött. Megígérte, hogy Franciaország nem fogja elmulasztani azt a célját, hogy 2027-re az uniós kritériumoknak megfelelően 3 százalék alá csökkentse a hiányt. De ez most túl optimistának tűnik, amikor a hiány tavaly 4,8%, 2021-ben pedig a GDP 6,6%-a volt.
Mindenesetre Emmanuel Macron elnök és pénzügyminisztere már nem halogathatja adósságproblémáját, és sürgősen kordában kell tartania a kiadásokat, még népszerűtlen döntések esetén is. Ellenkező esetben Franciaország kockázatot jelent Európa számára.
Párizs túl sokáig nem követte tettekkel a költségvetés átalakításával kapcsolatos magasztos szavait. Most azért is bezárul a csapda, mert a francia gazdaság nem növekszik olyan erőteljesen, mint ahogy azt a nagyon optimista kormányzati előrejelzések jósolták.
Jelentősen megemelkedtek az állami költségek az új kamatkörnyezetben, a mostanra közel 3200 milliárd eurót jelentő adóssághegy pedig egyre drágább Franciaország számára. A hitelminősítő intézetek egyhamar nem riasztanak el, és csökkentik az EU második legnagyobb gazdaságának hitelbesorolását – prognosztizálja a Handelsblatt. Ez ismét növeli a kamatköltségeket.
5,5 százalék, ez az a rideg fiskális valóság, amely megfordíthatja Macron azon törekvését, hogy Európa háborús vezetője legyen. Mivel Franciaország már most is a legmagasabb adó-GDP arány alá temetkezik Európában, valamint a magas kamatlábak, Macron legújabb kihívását nem könnyű megoldani. A kormány a jóléti juttatások és a helyi önkormányzatok költségvetésének csökkentését fontolgatja, ami politikailag izgató lépés Franciaországban, egy olyan országban, amely szentnek tekinti nagylelkű jóléti párnáját – jegyzi meg a Politico. És ez akkor, amikor Macron kormánymozgalma preferenciákban messze elmarad Marine Le Pen jobboldali Nemzeti Szövetségétől, amelyet ma már a franciák mintegy 30 százaléka támogat.
„Közös ébresztést és az állami kiadások csökkentését kérem” – mondta Le Maire miniszter a rossz hír bejelentése után. „Minden olyan kiadásról mindenképpen le kell mondanunk, amely nem hozza meg a várt eredményt” – jelentette ki.
A francia L’Atlantico elemző szerver „szado-technokratizmusnak” nevezte a tervezett kormányzati megoldásokat.
Macron végső sikere az európai vezető pozíció megszerzésében azon is múlik, hogy képes-e követni a szavakat tettekkel, és hogyan hozza közelebb Németországot Franciaországnak az erősebb és szuverénebb Európáról alkotott elképzeléseihez. Nagy pénzre van szüksége, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajnának, és költségvetési fegyelemre van szüksége, hogy megőrizze Németország bizalmát.
„Amikor Macron 2017-ben hatalomra került, megígérte, hogy nagy reformer lesz, kordában tartja az államháztartást, és bizalmat épít Németországgal” – mondta Mujtaba Rahman, az Európa az Eurázsiáért csoport vezetője. „Ezt az egész képet most megkérdőjelezik” – tette hozzá.
Franciaország új fiskális valósága aláássa Macron azon törekvését, hogy több közös hitelt nyújtson az európai védelmi projektek finanszírozására. „Növeli a félelmet, hogy Macron megpróbálja társadalmasítani Franciaország belső problémáit, amikor a közös (európai) adósságról beszél, hogy Németország zsebébe akar nyúlni, hogy rendezze gazdasági zűrzavarát” – mondta Rahman.
Maga Franciaország idén legfeljebb 3 milliárd euró katonai segélyt ígért Ukrajnának a Párizs és Kijev által a tavalyi NATO-csúcson vállalt kötelezettségek nyomán aláírt biztonsági megállapodás részeként. De Franciaországnak valahol még meg kell találnia a pénzt.
FORRÁS: Politico / Handelsblatt / Echo24 / France24 / L’Atlantico
forrás: cz24.news
SaLa
Én csak arra volnék kíváncsi hogy ezt a kocka fejű homokbányát, vajon hol kotyvasztották ki?Netán
Felső-Kazáriában a nejével együtt, Z hangyával a nagy Kelet-európai rendszerváltások idején?
Úristen, ez nem is ember csak egy randa gyík,nézd meg a redős gigáját!!!
Meg van ez húzatva !
Most ígért t9bb mint száz páncélozott járművet , több ezer irányított lőszert az ukiknak .