Meg fogja keresni a sötét anyagot alkotó elméleti részecskéket
Két éven belül beindul a világ legnagyobb és legerősebb részecskegyorsítója, amely egy ilyen intenzitású kísérletet hajt végre: április 8-án protonokat ütköztet egymással azzal a céllal, hogy a sötét anyagot alkotó láthatatlan részecskéket keresse ¸ amely elméletileg a “teljes”, (vagy inkább megfigyelhető) univerzum 26-28%-át teszi ki, de soha nem tudtuk kimutatni.
És ez még nem minden: a kísérletet ismeretlen okok miatt a tervek szerint ugyanazon a napon hajtják végre, mint a nagy napfogyatkozás, amely az északi féltekén lesz látható.
A látványt körülbelül 32 millió ember láthatja majd egy keskeny vonal mentén Észak- és Közép-Amerikán, és ez lesz az első teljes napfogyatkozás az Egyesült Államokban 2017 augusztusa óta.
A? Az elméleti modellek szerint a sötét anyag részecskéinek 17 különböző csoportja létezik, és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, ismertebb nevén a CERN, 2012-ben a Large Hadron Collider (LHC) segítségével megerősítette létezésüket.
Most a csapat kétéves hibernálás után újraindította az LHC-t , abban a reményben, hogy feltárják a sötét anyagot alkotó titokzatos részecskéket.
A CERN tudósai szerint egy titokzatos entitást észleltek részecskeütköztetőjükben. A fizikusok azt állítják, hogy „megfogták és kiszámították egy „szellemszerű” szerkezet jellemzőit – egy láthatatlan entitást, amely megváltoztathatja a részecskék útját…” pic.twitter.com/XcgVEqru7H
— Nick Hinton (@NickHintonn) 2024. március 29
A tudósok az előzetes teszteket úgy kezdték meg, hogy több milliárd protont küldtek az LHC szupravezető mágnesek gyűrűje köré, hogy növeljék az energiát, és biztosítsák a 4 milliárd dolláros létesítmény működőképességét.
Így a következő hónapban a CERN egy 27 km hosszú alagútban közel fénysebességűre gyorsítja a protonokat, hogy újrateremtse azokat a körülményeket, amelyek egy másodperccel az elméleti ősrobbanás után léteztek.
Teljes teljesítménnyel protonok billiói száguldoznak az LHC-gyorsító körül másodpercenként 11 245-ször, és mindössze 11,26 km-rel óránként kevesebbet haladnak, mint a fénysebesség!
Mi lehet a baj?
Az LHC még ebben az évben folytatja a kísérletet, amikor is hosszú hibernált állapotba kerül, hogy a CERN-t a következő változatává alakítsa át – a High Luminosity LHC-vé (HL-LHC).
A gyorsító 396 méterrel a föld alatt található Franciaország és Svájc határán, és először 2008. szeptember 10-én helyezték üzembe.
Az LHC úgy működik, hogy összetöri a protonokat, hogy széttörje őket, és felfedezze a bennük lévő szubatomi részecskéket és azok kölcsönhatását. A CERN kutatói protonokat használnak, mert ezek nehezebb részecskék.
A tömeg sokkal kevesebb energiaveszteséget tesz lehetővé fordulatonként a gyorsítón keresztül, szemben más részecskékkel, például a fotonokkal.
Az első kísérlet a CERN újraindítására március 8-án történt, de mechanikai hibák miatt ez nem történt meg.
Az LHC célja, hogy lehetővé tegye a tudósok számára a különböző részecskefizika előrejelzéseinek tesztelését, beleértve a Higgs-bozon vagy az Isten-részecske tulajdonságainak mérését, amely a fizikusok számára az univerzum működését próbáló rejtvény hiányzó darabja volt.
A tudósok úgy vélik, hogy az univerzumot létrehozó ősrobbanás után egy másodperc töredékével egy láthatatlan energiamező, az úgynevezett Higgs-mező alakult ki.
Ahogy a részecskék áthaladtak a mezőn, tömegük nőtt, méretet és formát adva nekik, és lehetővé tették számukra, hogy olyan atomokat alkossanak, amelyek mindent maguk körül és az univerzumban alkotnak.
Ezt az elméletet javasolta 1964-ben az egykori középiskolás Higgs professzor, és most beigazolódott.
És bár a részecskék szinte azonnal szétestek az LHC-kísérlet során, a tudósok felfedezték, hogy ujjlenyomatot hagytak maguk után, amely felfedte létezésüket.
Az LHC-t általában évente csak egy hónapig használják, de hosszú időre leállítják frissítések miatt – utoljára 2022-ben, az európai energiaválság közepette kapcsolták ki.
A CERN az áprilisi napfogyatkozás során teszteli a világ legerősebb részecskegyorsítóját, hogy olyan „láthatatlan” anyagot keressen, amely titokban az univerzumunkat táplálja https://t.co/BRfMydZoXc pic.twitter.com/KuVDjhHSFv
– Daily Mail Online (@MailOnline) 2024. március 28
forrás: pronews-gr
SaLa