Lengyelország holnaptól (nagypénteken) kötelező katonai szolgálatot ír elő – 2024. március 28

A rendelet meghatározza:

1 ) a kötelező katonai alapszolgálat módja;

2) a katonai hatóságok magatartásának módja és eljárása a kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személyek felvétele terén;

3) a kötelező katonai alapszolgálatot teljesítő szolgálatot teljesítő katonák (a továbbiakban: katonák), ​​más katonai egységbe történő áthelyezésük, kiküldetésük és üzletkötésük módját és módját kirándulások általuk.

1. A katonai egységbe felveszik azt a kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személyt, aki e szolgálat teljesítésére megjelent.

2. A kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személy katonai egységbe történő felvétele magában foglalja:

1) személyazonosságának igazolása és a vele folytatott beszélgetés a kötelező katonai szolgálatra kinevezett személyek felvételével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: bizottság) által;

2) személyes adatok felvétele a katonai egység nyilvántartásába;

3) orvosi felülvizsgálat, valamint egészségügyi és higiéniai eljárások lefolytatása;

4) egyenruhák kiadása és kiutasítások;

5) alegységhez való hozzárendelés;

6) szolgálati beosztásba történő kinevezés, katonai egység feladatainak megbízása és katonai szakterületének meghatározása;

7) regisztrációs kötelezettség teljesítése.

3. A katonai alakulat parancsnoka biztosítja a kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személyek számára a korlátlan egészségügyi ellenőrzés, az egészségügyi és higiénés eljárások, valamint a személyi egyenruházat és a kilakoltatás feltételeit.

1. A katonai alapszolgálatra kinevezett személyek katonai egységbe történő felvétele érdekében a katonai egység parancsnoka:

1) bizottságot nevez ki, amelynek tagjai:

a) elnök – katonai egység parancsnok-helyettese vagy katonai egység vezérkari főnöke,

b) tagok:

– a személyi csoport tisztje vagy altisztje,

– a logisztikai állomány tisztje vagy altisztje,

– orvos vagy ápolónő vagy mentős,

– oktatási tiszt,

– pszichológus – a katonai egység parancsnokának pszichológiai prevenciós szaktanácsadója, ha katonai egységnél alkalmazzák vagy teljesít szolgálatot;

2) meghatározza a bizottságba bevont személyek részletes kötelezettségeit;

3) megszervezi a kötelező sorkatonai szolgálatra kijelölt személyek fogadópontját.

2. A bizottság tagjaiként a katonai egység parancsnokának igényeitől és megállapításaitól függően más személyek is részt vehetnek.

3. Ha a katonai egység szervezeti felépítésében 1 1. pontban felsoroltak nem szerepelnek, a katonai egység parancsnoka hasonló feladatokat ellátó személyeket jelöl ki a bizottságba.

1. Az erre a szolgálatra kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személy megjelenését a katonai egység parancsnoka napirendben közli, amelyben közli:

1) az a nap, amikor a kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személy e szolgálat teljesítésére megjelent;

2) a kötelező katonai szolgálatra kinevezett személy vezeték- és vezetékneve, születési éve, valamint apja neve és PESEL-száma;

3) a kötelező katonai szolgálatra kinevezett személy 3 hónapnál hosszabb állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye;

4) katonai toborzóközponthoz tartozik;

5) a kötelező katonai alapszolgálatra kinevezett személy besorolása az alegységbe és a hivatali beosztásba történő kinevezése, annak funkciójával megbízva és a katonai egység katonai szakterületét meghatározva.

2. A katonai alapszolgálatra kinevezett személy katonai alakulatban való megjelenésének napja az adott alakulat parancsnokának napirendeletében a kötelező katonai alapszolgálat megkezdésének napja.

3. A katonai alakulat parancsnoka legkésőbb a katonai alapszolgálatra kinevezett személy megjelenését követő napon tájékoztatja a katonai toborzóközpont illetékes vezetőjét a katonai alakulatnál való megjelenéséről.

1. A katona a katonai alakulat parancsnoka által kinevezett hivatali beosztásban teljesíti a kötelező katonai alapszolgálatot, és ellátja a rábízott funkciót.

2. Katona – nő nem tölthet be kötelező katonai alapszolgálatot hivatali beosztásban, és nem láthat el olyan feladatokat, amelyekben az 1. sz. 1974. június 26-i törvény 176. §-a – Munka Törvénykönyve (Dz. U. 2023-tól 1465. tétel).

1. A katona a kötelező katonai alapszolgálat kezdeti időszakában a képzési programban meghatározott körben és méretben alapkiképzésen vesz részt.

2. Az alapkiképzés utolsó szakaszában a katona katonai esküt tesz.

1. A katonát az alapkiképzés elvégzése után a kinevezésének és a rábízott funkciójának megfelelő katonai szakra képezik.

(2) Az (1) bekezdésben említett kiképzés kezdeti időszakában a katonát kiképzőközpontokban és kiképzőközpontokban, valamint kiválasztott katonai egységekben lehet kiképezni.

(1) A katonai egység parancsnoka a katona katonai szolgálata során birtokolt vagy megszerzett képesítése szerint a katonai egység főállású szükséglete esetén, vagy a katona kérésére, ha hatósági okok lehetővé teszik parancs egy katonának a beosztásából való felmentésére és más hivatalos beosztásra ebben az egységben való kinevezésére.

2. A bek. 1. §-a alapján azonnal elrendeli a katona katonai egységnél más hivatali beosztásba történő kinevezését, miután tájékoztatást kapott:

1) a katonai egészségügyi bizottság határozata alapján hivatali beosztásában szolgálatra képtelen katona elismerése;

2) a betöltött pozícióhoz szükséges képesítések elvesztése;

3) felszámolás vagy pozícióváltás.

(1) Az a parancsnok, akinek a katona szolgálatát teljesítő egység alá tartozik, valamint az az egység, amelybe a katonát át kell helyezni, kérésére, ha hivatalos megfontolások ezt lehetővé teszik, elrendelheti a katona másik katonai egységbe történő áthelyezését. különösen indokolt esetekben.

2. A bek. 1. §-a alapján elrendeli a katona másik katonai egységbe történő áthelyezését, ha:

1) indokolt képzési okok;

2) más katonai egységek főállású szükségleteinek kiegészítésének szükségessége;

3) a katonai egység deformációja;

4) a katonai egység főállásának csökkentése;

5) a Lengyel Köztársaság fegyveres erőinek szükségletei;

6) egyéb indokolt esetek.

3. Azokban az esetekben, amikor nincs olyan parancsnok, akihez az 1. pontban említett egységek a 2. pontban hivatkozott egységek. 1. -a alapján a katona más katonai egységbe történő áthelyezése a Honvédelmi Minisztérium szervezési és kiegészítési ügyekben illetékes szervezeti egység vezetőjének utasítása alapján történik.

4. A fegyveres erők azon fajtáinak parancsnokai, a varsói helyőrség parancsnoka, a katonai rendőrség főparancsnoka, a fegyveres erők támogatási felügyeletének vezetője, amely alá a kiképző központok vagy kiképzőközpontok tartoznak, parancsot adnak ki a katona kiképzésről történő áthelyezésére. központba vagy kiképzőközpontba a kiképzést követően egy másik katonai egységbe, amelyben a katona további kötelező katonai alapszolgálatot teljesít, függetlenül az egység alárendeltségétől.

1. A katonát a kötelező katonai alapszolgálatból annak befejezése után a katonai egység parancsnoka az elbocsátást megalapozó körülmények megállapításának napján a passzív tartalékba helyezése után felmenti, és ezt a tényt a napilapban közli. az egységparancsnok katonai parancsa.

2. A katona kötelező sorkatonai szolgálat alóli felmentéséről a katonai egység parancsnoka jegyzetet készít a katonai nyilvántartásba, és megfelelő bejegyzést tesz a katona katonai füzetébe.

3. A katonai egység parancsnoka a katona felmentésétől számított 7 napon belül megküldi a katona szabadlábra helyezéséről szóló napi parancs kivonatát a katonai toborzóközpont vezetőjének, aki a katonát kötelező katonai alapszolgálatra jelölte ki.