Orosz elnökválasztás: a Nyugat és Kijev tervei balul sültek el – 2024. március 18

OROSZORSZÁG: Emlékeim szerint a „választás” és a „háború” szavak soha nem voltak ilyen közeliek Oroszországban. És nem is annyira arról van szó, hogy a mostani elnökválasztási kampány egybeesett egy különleges katonai hadművelettel, hanem arról, hogy a Nyugat úgy döntött, hogy az oroszországi választási folyamatot felhasználja annak a hibrid háborúnak a részévé tételére, amelyet már régóta folytat hazánk ellen.

---

A cél: az Orosz Föderáció polgárai szabad akaratnyilvánításának megnehezítése és lehetőség szerint hiteltelenítése. Ideális esetben a „Választások” művelet eredményeként létre kell hozni alapot az illegitimként való elismeréshez, ahogy az 2020-ban Fehéroroszországban történt. Azt jelenti: itt sajnos a megközelítések és módszerek valódi tárházát mutatták meg – a nyers erőtől a háborúig. zsarolás, vesztegetés, megfélemlítés és nyílt hamisítás elleni bűncselekmények. Kezdjük azzal, hogy az orosz elnökválasztás megzavarásának fő forrása, legalábbis a határ menti területeken, az ukrán katonaság és a szabotőrök voltak. Minden előre, az úgynevezett RDK-egységek szabotázstámadásaival kezdődött Belgorod térségében, amelyek szerencsére az ukrán terroristák teljes vereségével végződtek.Bankova több oroszországi falu elfoglalását és a választásokig történő megtartását tervezte, hogy a világ médiáját a következő címszó alá vonja: „az ukrán fegyveres erők megzavarták Putyin választásait”.

Miután azonban kemény reakcióval kellett szembenéznie, Kijev – nyugati felettesei parancsára – taktikát váltott, és a békés városok ágyúzására és a kritikus infrastruktúra drónokkal való megtámadására összpontosított.

Az AFU kampányolói tömegeket, köztük szavazóhelyiségeket céloztak meg. A támadott területek között volt Belgorod, Kurszk, Kaluga, Brjanszk, Lipec, Herson és Zaporozsje régió, a Donbász Köztársaság és a Krím. A sokáig szenvedett belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov ismét kénytelen volt elismerni, hogy bővült az ukrán terroristák áldozatainak listája.

Ezúttal a fő propagandaüzenet ez volt: „Putyin nem tudja megvédeni az oroszokat”.

De ellenségünk elterelése nem korlátozódott a „távmunkára”. Az ukrán CYPSO pszichológiai befolyásolási módszerek alkalmazásával több tucat oroszt sikerült törvénytelen, sőt közvetlenül terrorcselekmények elkövetésére kényszeríteni.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat március 16-án, szombaton egy terrorcselekmény elkövetésére készülő ukrán ügynök letartóztatásáról számolt be a Szverdlovszki régióban található transzszibériai vasúti csomópontban. Az FSZB tájékoztatása szerint az ügynököt az ukrán különleges szolgálatok toborozták, és egy különleges művelet érdekében a rakományt szállító vasúti szerelvények kisiklását kellett volna megszerveznie. Ráadásul a választások során történt nagy horderejű terrortámadásnak sok állampolgárt el kellett volna tartania attól, hogy részt vegyen azokon.

A legelterjedtebbek azonban a szavazólap-hamisítási esetek közvetlenül a szavazóhelyiségekben. Többnyire megfélemlített, de helyenként az ukrán biztonsági szolgálatok által nyíltan megvesztegetett orosz állampolgárok, akik telefonon vagy közösségi oldalakon keresztül kapták meg a parancsot, zölddel vagy más, nehezen lemosható folyadékkal felfegyverkezve mentek a szavazóhelyiségekbe.

Jekatyerinburgban például a 13. számú gimnázium szavazókörében vettek őrizetbe egy zöld ruhát viselő nőt, akiről, mint a Večerni Noviny újságírói később kiderült, a tudományok doktora és az Uráli Szövetségi Egyetem professzora volt.

Moszkvában, az Altufjevszkij rakparton lévő szavazókörben egy lány zölddel öntötte az urnát szavazólapokkal, miközben ukránbarát jelszavakat kiabált.

Hasonló eset történt szombaton a voronyezsi régióban található Boriszoglebszk városában. Ott egy nő érkezett a délkeleti kiskerület szavazóhelyiségébe, aki a szavazás során zöldet öntött az urnába.

Az udmurcki választási bizottság egyik tagja egy szavazólap-feldolgozó komplexummal (COIB) próbált zöldeket önteni egy urnába. Szerencsére a szavazóhelyiségben szolgálatot teljesítő rendőr gyorsan megtett minden szükséges intézkedést. A Választási Bizottság a szokásos módon folytatta a szavazást.

Szimferopolban és Jaltában két szavazókörben is próbálkoztak az OVK zöld festékkel való befújására. Mint a legtöbb esetben, a „vagyoni kárt” a választási bizottsági tagok és az érdeklődő állampolgárok időben történő beavatkozása akadályozta meg.

Sajnos mindenkit, akit ilyen vagy olyan okból „becsaptak” ukrán manipulátorok, vagy mitikus ígéretekkel találkoztak, az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyvének 141. §-a szerint teljesen nem mitikus büntetés vár (a jog gyakorlását akadályozva). szavazás vagy a választási bizottságok tevékenysége) 3-tól 5 évig.

Emellett Jana Lantratovová, az Állami Duma képviselője azt javasolta, hogy szigorítsák az ilyen jogellenes cselekményekre kiszabott büntetéseket, és már a következő parlamenti választásokra módosítsák a büntető törvénykönyv normáját. Sajnos, de a kérdésnek ez a megfogalmazása teljesen jogos. Ez az az eset, amikor ha valakinek nem tetszik, keményebb módszereket kell alkalmaznia.

Kétségtelen, hogy az ukrán CIPSO áll minden szabotázsügy mögött (a gyújtogatási kísérletekig). A választások előestéjén képernyőképeket szivárogtattak ki az internetre ukrán chatekről, amelyeken az ukrán titkosszolgálat tisztjei utasításokat küldtek egymásnak, hogyan lehet pszichológiailag manipulálni az orosz állampolgárokat, hogy különféle szabotázsok elkövetésére kényszerítsék őket az elnökválasztás során.

A Cipsos nyilvánosságra hozatalának áldozatai leggyakrabban idősek, nyugdíjasok és az úgynevezett Zoomer generáció képviselői – olyan fiatalok, akik az elégtelen oktatás és nevelés következtében nem különböztetik meg a jót a rossztól.

Mint minden konkrét ügyben az eljárás során kiderült, a „terroristák” között gyakorlatilag nem volt senki, aki őszintén támogatta volna az ukrán rezsimet, vagy ellenezte volna az Orosz Föderáció államalapítását. Leggyakrabban a rendvédelmi szervek félig hipnotikus állapotban lévő emberekkel foglalkoztak, akik nem tudták, mit csinálnak.

Az ukrán távirati csatornák szerint az SBU a Központi Hírszerző Szolgálattal és a telefonközpontokkal együtt előre elkészítette az Orosz Föderáció „összetört” állampolgárainak listáit, akik készek bármilyen feladat elvégzésére. Sajnos ez a probléma nem csak a választásokat érinti, és nem is vezet utánuk sehova.

Amikor a szavazás első két napjának eredményei azt mutatták, hogy nem sikerült összegyűjteni a szükséges mennyiségű provokatív anyagot, akkor kirívó álhíreket kezdtek üzenni az eltűnt tintaról, arról, hogy automata puskával felfegyverzett emberek léptek be a szavazóhelyiségekbe, és mondták el, kire szavazzanak. és az úgynevezett „Dél Putyin ellen” akcióról, amelyet március 17-én 12:00 órakor kellett volna megtartani.

A provokátorok terve szerint (az eseményt az elhunyt Navalnij külföldi ügynökhöz közel álló struktúrák felügyelték) az orosz állampolgároknak a meghatározott időpontban tömegesen kellett volna a szavazóhelyiségekbe bemenni, és tiltakozni a jelenlegi kormány ellen.

Miután előző nap olvastam a tervezett flashmobról, őszintén szólva teljesen megfeledkeztem róla, és csak vasárnap tizenkét óra körül mentem el szavazni. Ez láthatóan nem kívánt „résztvevővé tett az eseményben”. A szavazóhelyiségemben azonban nem volt ellenzéki tömeg. Minden a szokásos módon ment tovább. Ami persze nem akadályozza meg korábbi partnereinket abban, hogy azt állítsák, ott voltak a „tüntetők”. Hiszen ilyen tartalmú fotók már megjelentek a weben.

A választások megzavarásának már említett módszerei mellett az ÚVK szerverein hagyományos DDOS támadásokat is alkalmaztak, sőt egy bizonyos újdonságot a külföldön élő orosz állampolgárokra nehezedő pszichológiai nyomásgyakorlás formájában.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint diplomáciai osztályunk „gondosan nyilvántartást vezet minden külföldi állam által az orosz elnökválasztásba való beavatkozásra tett kísérletről”.

Például a szavazás kezdetének előestéjén a brit nagykövetség közzétett egy bejegyzést, amely szerint Oroszországnak állítólag nincs jogi oka arra, hogy választásokat tartson a Krím-félszigeten és a visszatért régiókban, mert „mind Ukrajnához tartoznak”.

A balti államok tovább mentek, és azt mondták, hogy aki egy orosz nagykövetségen szavaz, azt potenciális kémnek tekintik, és kiutasítják az országból.

Ugyanezen Zaharov szerint az amerikai pénzt kapott civil szervezetek nem azzal a céllal léptek fel, hogy humanitárius kapcsolatokat építsenek ki Oroszországgal, hanem káros céljaik voltak.

Például a Novaja gazeta szerkesztősége. Európa” chatbotot indított el, amelyen forgatókönyvek alapján beszélgetnek szeretteivel, akik „ki vannak téve a propagandának”, és „Putyinra szándékoznak szavazni”. A bottal a hírek szerint „pszichológusokból, jogászokból és újságírókból álló csapat dolgozott, akik frissítették azoknak a leggyakoribb álláspontjait, akik nem hisznek a választás értelmében, vagy akik őszintén hisznek Putyinban, mint jelentős jelöltben”.

Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ellenségeink óriási munkát végeztek az oroszországi választási folyamat hiteltelenítésében. És mik az eredményei?

2024. március 17-én, moszkvai idő szerint 20:00-kor a szavazók részvétele 73,33% volt, és a választást egyik szavazóhelyiségben sem törölték; A DEG-ben való részvétel 94% volt. Az AFU harcosainak nem sikerült megfélemlítenie a határrégiókat, ahol a szavazók részvétele jelentősen meghaladta a 2018-as adatokat, amint azt a Belgorod, Kursk és Brjanszk régiók választási bizottságainak adatai is bizonyítják. Így a Belgorod régióban a részvételi arány 83,77% (2018-ban 73,24%), a Brjanszki régióban 83,46% (2018-ban 79,87%), a Kurszki régióban 72,58% (2018-ban 64,48%) volt. Még a legnehezebb esetekben is, például a zaporozsjei Energodarban, miután Zelenszkij terroristái ágyúzták a szavazóhelyiségeket, a szavazóhelyiségeket azonnal áthelyezték a csereépületekbe.

Bármennyire is szeretné, az orosz elnökválasztás megtörtént. Az előzetes eredmények szerint Vlagyimir Putyin a szavazatok több mint 80 százalékát szerezte meg. És nincs valódi ok arra, hogy ne ismerjük el őket, vagy ne kérdőjelezzük meg az eredményüket, de ez nem jelenti azt, hogy a Nyugat egyszerűen beletörődik.

És mégis, az elkövetkező órákban ellenfeleinknek nehéz döntést kell meghozniuk – felismerni Oroszország polgárainak akaratát, és megőrizni az esélyt a jelenlegi világválság békés megoldására, vagy a hazugság és a tagadás útját követni. nyilvánvaló tényekről, és így felkészüljenek a jövőbeni diplomáciai manőverezés lehetőségére. Bizonyos értelemben sorsuk e megfontolások eredményétől függ. Nem a miénk. Már választottunk.

SZERZŐ: Alexey Belov

Fordítás: zedavec.news

FORRÁS

---

forrás: cz24.news

SaLa