VILÁG: Abban az időben, amikor a globális dél elsöprő felhívásokat tesz közzé valódi pénzügyi stabilitás iránt, India világossá teszi a BRICS 10-en belül  , hogy mindenkinek komolyan kell gondolnia az egyoldalú szankciók mérgező hatásait, Michael Hudson professzor pedig folyamatosan ismételgeti, hogy a jelenlegi politika Szergej Glazjev szeretettel fogadott az EEC ( Eurázsiai Gazdasági Bizottság ) irodájában egy exkluzív, kiterjedt interjúra, amely lenyűgöző diszkrét érdekességeket is tartalmaz.

Ezek a fénypontok – mivel Glazjev elképzeléseit újraértékelik, és az orosz kormány várhatóan zöld utat ad egy új kereskedelmi elszámolási modellnek –, amely a finomhangolás utolsó szakaszában van.

Glazjev elmagyarázta, hogyan dolgozták ki régen fő ötletét:

„Az alapötlet az, hogy először a nemzetközi jog alapján be kell vezetni az új fizetőeszközt, amit az új valutában érdekelt országok aláírnának.  Nem valami olyan konferencián keresztül, mint a Bretton Woods, amelynek nincs legitimitása. Nem minden ország vesz részt az első szakaszban. A BRICS-országok és az SCO-országok elegendőek lesznek. Oroszországban már van saját Swiftünk: SPFS. Megvan a pénzváltónk, van bankok közötti levelezés, jegybankok közötti egyeztetés, itt teljesen önellátóak vagyunk.”

Mindez egy új nemzetközi valuta bevezetéséhez vezet:

„Nem igazán kell nagy léptékben mennünk. BRICS elég. Ennek a devizának az az ötlete, hogy két kosár van: az egyik kosár a folyamatban részt vevő összes ország nemzeti valutájából áll, hasonlóan az SDR-hez, de egyértelműbb, érthetőbb kritériumokkal. A második kosár az áruk. Ha van két kosarunk, és létrehozunk egy új valutát az áruk és a nemzeti valuták indexeként, és van egy tartalékmechanizmusunk egy matematikai modell szerint, az nagyon stabil lesz. Stabil és nyereséges.

Akkor a megvalósíthatóságon múlik:

„Nem lenne túl nehéz bevezetni ezt a valutát a tranzakciók eszközeként. Jó infrastruktúra és minden központi bank jóváhagyása esetén a vállalkozók feladata, hogy ezt a valutát használják. Digitális formában kell lennie, vagyis bankrendszer nélkül is használható, így legalább tízszer olcsóbb lesz, mint a jelenlegi banki és pénzváltói tranzakciók.

➢  Bemutatta ezt az ötletet a kínaiaknak?

SG  ( Szergej Glazjev ) :  Bemutattuk kínai szakértőknek, partnereinknek a Renmin Egyetemen. Jó visszajelzéseket kaptunk – de nem volt lehetőségem politikai szinten bemutatni. Itt Oroszországban dokumentumokkal, konferenciákkal, szemináriumokkal támogatjuk a vitát, de még mindig nincs politikai döntés ennek a mechanizmusnak a bevezetéséről még a BRICS programon belül sem. Szakértői csapatunk javaslata, hogy a jövő októberi kazanyi BRICS-csúcs programjába vegyük be. A probléma az, hogy az orosz jegybank nem lelkes. A BRICS-országok csak a nemzeti valuták használatára vonatkozó operatív tervet határoztak meg – ami szintén elég egyértelmű elképzelés, hiszen a nemzeti valutákat már használják a kereskedelemben. Az EAEU ( Eurázsiai Gazdasági Unió ) fő fizetőeszköze az orosz rubel , a Kínával folytatott kereskedelem rubelben és jüanban zajlik, az Indiával és Iránnal folytatott kereskedelem, valamint Törökország is átállt a nemzeti valutákra. Minden országnak megvan hozzá az infrastruktúrája. Ha a központi bankok bevezetik  a digitális nemzeti valutákat  , és lehetővé teszik azok használatát a nemzetközi kereskedelemben, az is jó modell. Ebben az esetben a kriptotőzsdék könnyedén rendezhetik a fizetéseket – és ez egy nagyon olcsó mechanizmus. Amire szükség van, az a központi bankok beleegyezése, amely lehetővé teszi bizonyos számú nemzeti valuta digitális formában történő részvételét a nemzetközi tranzakciókban.

➢  Lehetséges lenne már 2024-ben, ha lenne politikai akarat?

SG : Néhány startup már létezik. Egyébként nyugaton vannak és a digitalizálást magáncégek végzik, nem jegybankok. Tehát a kereslet megvan. Központi bankunknak javaslatot kell készítenie a kazanyi csúcstalálkozóra. De ez csak egy része a történetnek. A második rész az ár. Jelenleg az árat a nyugati spekuláció határozza meg. Ezeket az árukat megtermeljük, fogyasztjuk, de nincs saját ármechanizmusunk, amely egyensúlyt teremtene a kereslet és a kínálat között. A Covid-pánik idején az olaj ára majdnem nullára esett. Lehetetlen bármiféle gazdasági fejlesztési stratégiai tervezést végezni, ha nincs kézben az alapvető áruk ára. Az új pénznemet használó árképzésnek meg kell szabadulnia a nyugati árutőzsdéktől. Az én ötletem azon a mechanizmuson alapul, amely a Szovjetunióban,  a KGST -ben létezett -ben létezett . Abban az időszakban nemcsak a szocialista országokkal, hanem Ausztriával és más nyugati országokkal is 10, 20 évre volt hosszú távú megállapodásunk a gázszállításról, miközben ennek az árképletnek az alapja az olaj és a gáz ára volt. .

Tehát ami kiemelkedik, az a hosszú távú, előremutató politika hatékonysága:

„Hosszú távú formulát alkottunk. Itt az EEK-nál a közös cserepiac ötletével foglalkozunk. Már készítettünk egy javaslatot, amelyben néhány kísérlet szerepel. Az első lépés egy információs hálózat létrehozása, egy csere a különböző országokban. Eléggé sikeres volt. A második lépés az online kommunikáció létrehozása a tőzsdék között, végül áttérünk egy közös árképzési mechanizmusra, és megnyitjuk ezt a mechanizmust az összes többi ország számára. A fő probléma az, hogy a nagy árutermelők, különösen az olajtársaságok nem szeretnek tőzsdén keresztül kereskedni. Szeretnek személyesen kereskedni, ezért politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy az árutermelés legalább fele tőzsdén menjen keresztül. Egy olyan mechanizmus, amelyben a kereslet és a kínálat kiegyenlíti egymást. Jelenleg az olaj külpiaci ára „titkos”. Ez egyfajta gyarmati gondolkodás. A csalás módja. Olyan jogszabályt kell alkotnunk, amely mindezt az információt megnyitja a nyilvánosság előtt.”

Glazjev a BRICS gazdasági univerzumának széles körű elemzését kínálta annak alapján, hogy miként zajlott le a BRICS Business Council on Financial Services első ülése február elején. Megállapodtak egy munkatervben; megtörtént a Fintech szakértők első ülése; és ezen a héten egy mérföldkőnek számító találkozó egy új – még nem nyilvánosságra hozott – megfogalmazáshoz vezethet, amely az októberi BRICS-csúcs napirendjére kerül.

➢  Melyek a fő kihívások a BRICS-struktúrán belül az USA-dollár megkerülésére irányuló törekvés következő szakaszában?

SG : A BRICS valójában egy titkárság nélküli klub. Ezt olyasvalakitől mondhatom, akinek van némi tapasztalata az integráció terén. A vámunió gondolatát itt, a posztszovjet területen, közvetlenül a szakítás után vitattuk meg. Sok nyilatkozatunk volt, sőt több megállapodást is aláírtak államfők a közös gazdasági térről. Az igazi munka azonban csak a bizottság megalakulása után, 2008-ban kezdődött. 20 évnyi dokumentumírás és konferenciaszervezés után semmi sem történt. Kell valaki, aki felelős. A BRICS-ben létezik ilyen szervezet – NDB [BRICS Új Fejlesztési Bank]. Ha az államfők úgy döntenek, hogy az NDB-t olyan intézménynek nevezik ki, amely új modellt, új valutát dolgoz ki, nemzetközi konferenciát szervez egy nemzetközi szerződéstervezettel, az működhet. A probléma az, hogy az NDB dollár charta szerint működik. Át kell szervezniük ezt az intézményt, hogy működőképes legyen. Ma már szokásos nemzetközi fejlesztési bankként működik amerikai keretek között. A második lehetőség az lenne, ha ezt a bank nélkül csinálnánk, de az sokkal nehezebb lenne. Ez a bank elegendő szakértelemmel rendelkezik.

➢  Az orosz BRICS elnökség javasolhat-e még ebben az évben belső változtatásokat az NDB-ben?

SG:  Mindent megteszünk. Nem vagyok benne biztos, hogy a Pénzügyminisztérium megérti, mennyire komoly ez. Az elnök ezt megérti. Ezt az ötletet személy szerint neki toltam. De a jegybank elnöke és a miniszterek még mindig az IMF régi paradigmájában gondolkodnak.

„Ezt a dokumentumot Dilma Rousseffnak (Brazília volt elnöke, jelenleg az NDB elnöke) adtam át a szentpétervári fórumon. Nagyon izgatott volt, és meghívott minket az NDB-be. További lépések azonban nem következtek. Tavaly minden nagyon nehéz volt.

És ami a BRICS-t illeti:

„A pénzügyi szolgáltatások munkacsoportja megvitatja a viszontbiztosítást, a hitelminősítést és a Fintech új pénznemeit. Ennek szerepelnie kell az NDB programban. A legjobb megoldás egy márciusi vagy áprilisi moszkvai találkozó, ahol a BRICS-elszámolási mechanizmus minden kérdését alaposan megvitatják, a legkifinomultabbtól a legkevésbé kifinomultig. Nagyszerű lenne, ha az NDB aláírná, de a jelenlegi helyzetben de facto szakadék tátong a BRICS és az NDB között.”

A kulcspont az – és Glazjev ragaszkodik hozzá –, hogy „Dilmának [Rousseffnak] időt kell szánnia ezeknek a magas szintű megbeszéléseknek a megszervezésére. Politikai döntésre van szükség.”

De nem magának Putyinnak kellene erről döntenie?

„Ez nem ilyen egyszerű. Legalább három államfőtől hallottunk nyilatkozatot: Oroszországtól, Dél-Afrikától és Brazíliától. Nyilvánosan azt mondták, hogy „jó ötlet”. A probléma ismét az, hogy még nincs munkacsoport. Elképzelésem, amelyet a johannesburgi BRICS-csúcs előtt javasoltunk, egy nemzetközi munkacsoport létrehozása – hogy a következő üléseken készítsenek el egy szerződésmintát vagy tervezetet. Hogyan váltsunk át nemzeti valutára. Ez most a hivatalos napirend. És jelenteniük kell Kazanyban [az éves BRICS-csúcson]. Néhány egyeztetés folyik a központi bankok és a pénzügyminiszterek között.

Glazjev belevágott, amikor a rendszer tehetetlenségéről beszélt:

„A bürokraták és a szakértők fő problémája az, hogy nincsenek elképzeléseik. Azt feltételezik, hogy a status quo a legjobb. Ha nem lesznek szankciók, minden rendben lesz. Az Egyesült Államok és Európa által létrehozott nemzetközi pénzügyi architektúra kényelmes. Mindenki tudja, hogyan kell dolgozni a rendszerben. Ebből a rendszerből tehát nem lehet másik rendszerre váltani. Ez nagyon nehéz lesz a vállalkozások számára. Nehéz lesz a bankoknak. Az emberek a pénzügyi egyensúly paradigmájában nevelkedtek, teljesen szabadelvűen. Nem érdekli őket, hogy az árakat spekulánsok manipulálják, nem érdekli őket a nemzeti valuták volatilitása, Szerintük ez természetes… Ez egyfajta vallási szekta. És a vallási szekták nem hoznak létre innovációt.”

„Még öt évvel ezelőtt is, amikor a nemzeti nevekről beszéltem az üzleti életben, mindenki azt mondta, hogy ez teljesen lehetetlen. Hosszú távú szerződéseink vannak dollárban és euróban. Nálunk a tranzakciók kultúrája van. Amikor 30 évvel ezelőtt külkereskedelmi miniszter voltam, megpróbáltam szorgalmazni, hogy minden árukereskedelmenket rubelben bonyolítsuk le. Vitatkoztam Jelcinnel és másokkal, hogy “rubelben kell kereskednünk, nem dollárban”. Ez automatikusan tartalékvalutává tenné a rubelt. Amikor Európa átállt az euróra, találkoztam Prodi úrral, és abban állapodtunk meg, hogy „mi az eurót fogjuk használni az ön fizetőeszközeként, Ön pedig a rubelt”. Aztán Prodi egyeztetés után odajött hozzám, és azt mondta: „Beszéltem Kudrin úrral [volt orosz pénzügyminiszter, 2000-2011], nem kért tőlem, hogy tegyem tartalékvalutává a rubelt. Ez szabotázs volt. Hülyeség volt.

A problémák valójában mélyre nyúlnak – és tovább mennek:

„A probléma a szabályozóinkkal volt, amelyet az IMF hozott fel, a második probléma pedig a korrupció volt. Ha dollárban kereskedünk olajjal és gázzal, akkor a profit nagy részét ellopják, sok brókercég manipulálja az árakat. Az árak csak az első lépést jelentik. A földgáz ára az első kereskedésben mintegy tízszer alacsonyabb, mint a végső kereslet. Intézményi akadályok vannak. A legtöbb ország nem engedi meg vállalatainknak, hogy olajat és gázt adjanak el a végfelhasználónak. Önhöz hasonlóan ők sem adhatnak el gázt a háztartásoknak. Ennek ellenére a nyílt piacon is, amely meglehetősen versenyhelyzetben van, közvetítőink vannak a termelő és a fogyasztó között – a bevétel legalább felét az állami ellenőrzésből lopják el. Nem fizetnek adót.”

Ennek ellenére vannak gyors megoldások:

„Amikor két évvel ezelőtt szankciókat kaptunk, az amerikai dollárról és euróról a nemzeti valutákra való átállás csak néhány hónapig tartott. Nagyon gyors volt.

A beruházásokkal kapcsolatban Glazjev kiemelte a helyi üzleti élet sikerét, bár a tőkeáramlás továbbra sem:

„A központi bankok nem végzik a dolgukat. A rubel-jüan váltás jól működik. De a rubel-rúpia váltás nem működik. Az ilyen rúpiákkal rendelkező bankoknak sok pénzük van, kamatokat halmoznak fel ezekre a rúpiákra, és játszhatnak velük. Nem tudom, ki a felelős, a mi központi bankunk vagy az indiai központi bank.”

Glazjev súlyos figyelmeztetéseinek rövid, kulcsfontosságú következtetése az, hogy az NDB-n múlik – a BRICS vezetés ösztönzésére – a világ szakértőinek konferenciájának megszervezése és nyilvános viták előtti megnyitása. Glazjev a még mindig közlekedő bicikli metaforáját idézte fel, akkor miért kell új kerékpárt feltalálni?
Nos, itt az ideje egy új, hiperszonikus kerékpárnak.

SZERZŐ: Pepe Escobar

Fordítás: KSB Správy

FORRÁS

Kérjük, támogassa projektünket!

Nem nélkülözhetjük a segítségedet. Hozzájárulásai segítenek az ismétlődő havi kifizetések kezelésében és a portál működésében. Szükségünk van az Ön segítségére és támogatására

CZK számla a FIO bankban (adminisztrátor Slovanský Svět):

Ú:2902573480/2010
IBAN:CZ4320100000002902573480 SWIFT: FIOBCZPPXXX

EURO számla a WISE bankban (Jie Liang adminisztrátor):

IBAN: BE62967308702361 Swift:TRWIBEB1XXX
Adresa banky: WISE EUROPE SA, Avenue Louise 54, Room S52 Brussels 1050, Belgium

Děkujeme

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk kizárólag a szerzőjének a véleménye. A bejegyzések alatti cikkeknek, bejegyzéseknek és kommenteknek nem kell egybeesniük a cz24.news szerkesztőinek álláspontjával. Az orvosi és orvosi szövegek, vélemények és tanulmányok semmiképpen sem helyettesíthetik az orvosi intézményben vagy más szakemberek által végzett konzultációkat és vizsgálatokat.