Az Egyesült Államok fokozza a szankciókat, a szurkolók tüzelnek, amikor az ukrán válság harmadik évébe lép

Az elhúzódó konfliktus „győztesek nélküli háborúvá” válhat: szakértő

US Ukrajna válság Illusztráció: Liu Rui/GT

Az Egyesült Államok csatlakozott az EU-hoz és az Egyesült Királysághoz az Oroszország elleni szankciók új körének bejelentésében, az Oroszország és Ukrajna között 2022 februárjában kitört katonai konfliktus kétéves évfordulója előtt. Ezzel párhuzamosan azonban Oroszország látszólag felülkerekedik. a csatatéren aratott legutóbbi győzelmét, amellyel elfoglalták Avdiivkát, amely egy kritikus kelet-ukrajnai város.

Elemzők szerint, tekintve, hogy a korábbi szankciók messze nem érték el a várakozásokat, és az Egyesült Államok és a Nyugat nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal a 2024-es konfliktusban, a patthelyzet nagy valószínűséggel alakulhat ki, a tűzszünet pedig még mindig távol áll.

Egy olyan időszakban, amikor az egész világ biztonsági környezetét és gazdaságát súlyosan érintik, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok profitál a legtöbbet abból, hogy túszul ejti Európát a blokk konfrontációjának elősegítése érdekében, vagy gázt és fegyvert ad el Európának. Szakértők szerint azonban, ha az orosz-ukrán konfliktus sokáig folytatódik, az háború lesz győztesek nélkül, és Kína folytatja erőfeszítéseit a béketárgyalások és a lehető legkorábbi tűzszünet előmozdítása érdekében.

Patthelyzet a folytatásban,

Joe Biden amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy Washington több mint 500 új szankciót bocsát ki Oroszország ellen az Ukrajnával folyó háború és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála miatt.

Az Egyesült Államok ezenkívül új exportkorlátozásokat fog bevezetni közel 100 entitásra, amelyek támogatást nyújtanak Oroszországnak, és lépéseket tesznek Oroszország energiabevételeinek további csökkentése érdekében – mondta Biden közleményében.

Az Egyesült Államok legutóbbi szankciói szövetségesei lépései nyomán születtek. Az Egyesült Királyság csütörtökön több mint 50 további szankciót jelentett be Oroszország ellen, amelyek a Moszkva “háborús erőfeszítéseit” támogató egyéneket és vállalkozásokat célozzák. Az EU szerdán jóváhagyta az Oroszország elleni 13. szankciócsomagot is, amely közel 200 kapcsolatban álló személyt és szervezetet tiltott ki, akik állítása szerint kapcsolatban állnak Moszkva működésével, köztük kínai és indiai vállalatokat. A szankciót pénteken fogadták el.

A szakértők azonban úgy találták, hogy az Egyesült Államok és Nyugat szankciói nem gyakoroltak jelentős hatást Oroszországra. Eközben Moszkva „közel sem volt olyan elszigetelt, mint ahogyan azt az amerikai tisztviselők remélték”, mivel Oroszországnak a hatalmas olaj- és földgázkészletekben gyökerező ereje „pénzügyi és politikai ellenálló képességet teremtett” a New York Times jelentése szerint.

Zhang Hong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Orosz, Kelet-Európai és Közép-Ázsiai Tanulmányok Intézetének tudományos főmunkatársa, az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók rövid távú nyomást gyakoroltak az orosz gazdaságra, de hamarosan kiigazították a politikát és újraindult a növekedés. , mondta pénteken a Global Timesnak.

A szankciók a nyugati politikai korrektség jelei, de messze elmaradtak a kitűzött céloktól – mondta Csang, hozzátéve, hogy a szankciók nem változtattak Oroszország helyzetén az ukrajnai válságban, és nem okoztak komoly gazdasági nehézségeket Oroszországnak.

“Bizonyos értelemben kudarc volt” – mondta a szakember.

A szakember szerint az elmúlt intézkedések a korábbi intézkedésekhez képest inkább a közvetett szankciókra helyezték a hangsúlyt, korlátozva Oroszország más országokkal való kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, szűkítve Oroszország külső gazdasági tevékenységét.

A szankciók egyben olyan időszakban is érvényesülnek, amikor Oroszország a csatatéren felülkerekedik, és a múlt héten elfoglalja Ukrajna keleti részén fekvő Avdiivkát. Sajtóértesülések szerint Ukrajnának lőszerhiánnyal és elégtelen katonákkal kell szembenéznie.

A válság évfordulója előtt Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke csütörtökön kijelentette, hogy Oroszországnak addig kell folytatnia a harcot Ukrajnával, amíg el nem foglalja a tengerparti várost, Odesszát és Ukrajna fővárosát, Kijevet – írja az RT.

Bár néhány megfigyelő, köztük Robert Gates volt CIA-igazgató és védelmi miniszter, azt mondta az amerikai médiának, hogy szerinte Oroszország “visszakapta a lendületet” és “kitörte a patthelyzetet”, kínai szakértők szerint a jelenlegi libikókacsata 2024-ben is folytatódhat.

Medvegyev megjegyzése Zhang szerint Oroszország bizalmát mutatja “speciális hadműveletének” folytatása iránt, “Moszkva arra törekszik, hogy maximalizálja biztonsági érdekeit az ellenőrizhető kockázatokon belül”.

A legutóbbi szankciók azonban azt mutatják, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal – jegyezte meg Csang, hozzátéve, hogy bár Ukrajna az utóbbi időben passzív volt a csatatéren, nem valószínű, hogy romlást szenvedne el.

Február 1-jén az EU vezetői jóváhagyták az Ukrajnának nyújtott segélyek 50 milliárd eurós (54 milliárd dolláros) meghosszabbítását 2024-ről 2027-re. “Ez azt mutatja, hogy a Nyugat jelenleg nem áll készen Ukrajna elhagyására” – mondta Csang.

A szakértők azt is megjegyezték, hogy hosszú távon a harctéren kialakult helyzet nagymértékben függ az amerikai tényezőktől, hogy sikerül-e felülkerekedni a Kijev megsegítéséért folytatott hazai partizánharcokon, illetve, hogy Trump esetleges visszatérése után élesen kiigazítják-e az Egyesült Államok politikáját.

2024-ben nagy valószínűséggel folytatódhat a patthelyzet és a lemorzsolódás az ukrajnai hadszíntéren – mondta Li Haidong, a Kínai Külügyi Egyetem professzora a Global Timesnak pénteken.

A konfliktus folytatódni fog, és legalábbis egyelőre nincs vége – tette hozzá Li.

Háború győztesek nélkül

Tekintettel arra, hogy a kínai vállalatokat a legutóbbi, Oroszország elleni brit és EU-szankciók közé sorolták, csütörtökön Kína nagy-britanniai nagykövetsége határozottan ellenezte, hangsúlyozva, hogy Kína mindig is objektív és igazságos álláspontot képviselt az ukrajnai válsággal kapcsolatban.

Az évforduló előtt néhány nyugati média aggodalmát fejezte ki Kína álláspontjával kapcsolatban. A VOA azzal vádolta Kínát, hogy nem gyakorol nyomást Oroszországra az agresszió leállítására, míg egyes német média szerint a szankciók Oroszországot Kína karjaiba taszították, így az orosz-ukrán konfliktus “legnagyobb nyertese”.

A Nyugat a közvéleményen keresztül próbál nyomást gyakorolni Kínára, hogy állást foglaljon, de nagyhatalomként Kína nem engedi, hogy ez a zaj befolyásolja semleges helyzetét – mondta Li.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszterrel február 17-én tartott megbeszélésen Wang Yi kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Kína továbbra is elkötelezett a béketárgyalások előmozdítása mellett az ukrajnai kérdésben, és mindaddig nem adja fel, amíg egy felcsillanó remény van. Kína tartózkodik attól, hogy olajat önt a tűzre vagy kihasználja a helyzetet, és tartózkodik attól, hogy halálos fegyvereket adjon el konfliktusövezeteknek vagy feleknek – mondta Wang.

A szankciók és a fegyveres segélyek nem változtattak Oroszország álláspontján, de meghosszabbították a konfliktust, és kiterjesztették a károkat Ukrajnára. Az ukrajnai veszteségek mielőbbi megszüntetése érdekében mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat kell kötni – mondta Csang.

A konfliktus az összes jelentős gazdaságot, így Kínát is érintette, mind a biztonsági környezet, mind a gazdaság szempontjából, és negatív hatással volt a Kína-EU kapcsolatokra és a Kína-USA kapcsolatokra is – mondta Csang.

Elemzők szerint eddig az Egyesült Államok a legnagyobb haszonélvezője. Az USA cseppfolyósított földgáza belépett az EU piacára, és mára nagy részesedést foglal el. A fegyverek exportjával az amerikai katonai gyártók hatalmas összegeket keresnek. Az orosz-ukrán konfliktus ugyanakkor tovább erősíti az Egyesült Államok ellenőrzését Európa felett, ami arra készteti, hogy visszatérjen a blokk politikája befolyása.

Az elemzők szerint azonban összességében és hosszú távon a konfliktus győztesek nélküli háború lesz, csak tragédiával és katasztrófával.

Ha az USA célja Oroszország meggyengülésének maximalizálása Ukrajna teljes kimerítésével, még akkor is, ha a cél megvalósul, Oroszország, az USA és Európa nagy valószínűséggel mélyebb stratégiai konfrontációba kerül a jövőben – mondta Li.

Ha az Egyesült Államok és a Nyugat azt reméli, hogy megvárja, amíg Ukrajna majdnem kimerül, mielőtt közvetlenül bevonná Oroszországot a csatatérre, akkor a tűzzel játszanak – mondta Li –, „egy nukleáris hatalom legyőzése a csatatéren valószínűleg atomháborúhoz és Harmadik háború. Ha ez megtörténik, Oroszország, Ukrajna a vesztesek, az USA, Európa a vesztesek, a globális biztonság forog kockán, a vége pedig katasztrófa és tragédia lesz az emberiség számára.”