Nincs nővér – Leállt az Uzsoki kórházban az infarktusellátás

Határozatlan ideig nem tudja a zuglóban lévő intézmény ellátni a kardiológiai betegeket. Az Uzsoki orvosigazgatója azt írt az NNGYK-nak, humánerőforrás gondok miatt nem tudják biztosítani a betegek ellátását.

Leállt február 16-án a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a kardiológiai osztályon a súlyos betegek ellátása – írja friss Facebook posztjában Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző.

Úgy fogalmaz, ez elég rossz hír, mert az Uzsoki azon kórházak közé tartozott, ami eddig működőképes volt, de most egy alapszakmai ellátás szűnik meg határozatlan ideig. A kardiológiai osztályon és a kardiológiai őrzőben előre nem látható módon egyidejűleg személyi feltétel hiánya miatt nem tudják biztosítani a koronária intervenciót, valamint a súlyos állapotú, monitorizálást igénylő betegek kardiológiai őrzőben történő ellátását.

Ez azt jelenti, hogy a kardiológiai osztályon gyakorlatilag a súlyos betegek tekintetében leáll a betegellátás, nem lesz infarktus ellátás, de egyéb komolyabb ellátás sem.

A betegeket a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában, a Betegápoló Irgalmas Rendi Kórházban, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben, és a Honvédkórházban látják majd el.

A Uzsoki Utcai Kórház orvosigazgatója a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK) küldött levelében indoklásként azt írta, a kardiológiai osztályon és a kardiológiai őrzőben nem tudják biztosítani a koronária intervenciót humánerőforrás gondok miatt, ezért ezeket a szolgáltatásokat lemondják.

Éppen a napokban ismerte el Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádióban, hogy keresik a megoldást a nővérgondokra – erről itt írtunk bővebben. Azt mondta, hogy  Budapesten a legmagasabb a nővérhiány, ennek az oka pedig az, hogy az albérletárak sokkal magasabbak Budapesten, mint bárhol máshol. Orosházáról nem fog senki följönni, hogy 200 ezerrel többet fizessen ki albérletre. Ez a helyzet, ezzel kell kezdenünk valamit és fogunk is – mondta Takács Péter. Nővérszállás mellett egy albérlet-támogatási program is szóba jöhet.

Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, már decemberben azt mondta lapunknak, amikor a bérnővérek kivezetéséről beszélt, az elkövetkezendő hetekben nem lép be annyi munkavállaló az intézményekbe, hogy minden osztály biztonságosan üzemeltethető legyen. Azon dolgoznak, hogy minél több dolgozót tudjanak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszjtv) foglalkoztatni, hiszen a kórházak működése, valamint a betegek biztonsága szempontjából is ez a jó irány.

Eltitkolt kórházi fertőzések – Több fővárosi intézményben nagy a baj

A hazai fekvőbeteg-ellátásban a kórházi fertőzések száma 2015-2021 között két és félszeresére emelkedett. A legrosszabb adatokat a ceglédi Toldy Ferenc Kórház produkálta, de nagyon rosszul néznek ki a Jahn Ferenc Kórház, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Honvédkórház és az Országos Onkológiai Intézetben regisztrált adatok is.

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat – írja a Telex.

Az egészségügyi hatóságok sokáig titkolták, de hosszas pereskedés után végül kiadták ezeket az adatokat. Az adatbázisokból kiderült, hogy egyes magyarországi fekvőbeteg-ellátó intézmények mennyi és milyen típusú fertőzést jelentenek be.

Az adatbázis három olyan fertőzéstípusról tartalmaz információkat, amelyeket a kórházaknak kötelezően jelenteniük kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felé. Ezek olyan fertőzések, amelyek a kórházi betegeknél – különösen, ha azok legyengült állapotban vannak – súlyos szövődményeket vagy akár halált is okozhatnak.

A cikk főbb megállapításai a következők:

• Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre rendre magas fertőzési számokat produkálnak. Azokat, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, részletesebben is megvizsgálták. Ezek a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
• A lista élén a 2015-2016-os adatok alapján végzett korábbi elemzéshez képest kevés változás történt, ami azt jelzi, hogy hiába jelentik az intézmények az adatokat, az egészségügyi hatóságok vagy tétlenek, vagy az erőfeszítéseik hatástalanok.
• A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek mindhárom fertőzéstípusból.
• Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum duplájára nőtt.
• Van olyan kórház, melynek egyik osztályán 2022-ben a megfertőződött betegek többsége nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fertőzés okozta a halálukat, a kórházak csak az esetek töredékében tüntetnek fel összefüggést a fertőzés és a halál oka között.

A cikk szerint a ceglédi Toldy Ferenc Kórház szinte minden évben a legrosszabbak közt volt az összes fertőzéstípust illetően, és a fertőzések gyakorisága még drasztikusan meg is nőtt 2017 és 2022 között. 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, ebből 801-szer a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást,

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban hat év alatt 1436 megfertőződött beteg halt meg a kórházban, és 274 esetben regisztrálták, hogy összefügghet a halállal a fertőzés.

A Honvédkórházban a legtöbb invazív beavatkozást végző osztályon mindhárom fertőzéstípus előfordulása nőtt. Hat év alatt 1841-szer jelentették olyan beteg halálát, aki kórházi fertőzést is elkapott, és 19 esetben találtak összefüggést a beteg halála, valamint a fertőzés között.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 2892 kórházi fertőzést regisztrált 2017 és 2022 között, 1366 esetben jelentették, hogy a fertőzést elkapó beteg meghalt. A kórház szerint 361 haláleset függött össze a kórházban elkapott fertőzéssel, ez jóval nagyobb, mint más intézményekben.

Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az ország egyik legjobban felszerelt szakkórháza, mégis magas a kórházi fertőzések száma. 2017-től 2022 végéig 822 kórházi fertőzést jelentettek, melyek közül 199 végződött halállal. Ezek közül 108, vagyis több minden második haláleset hozható összefüggésbe a a kórházi fertőzéssel.

Lerántották a leplet a Covid-oltások súlyos mellékhatásairól

Az eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány többek között a szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek, illetve az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát is feltárta.

Az eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány a Covid-oltásokat a neurológiai, vér- és szívbetegségek kismértékű növekedésével hozta összefüggésbe.

A Bloomberg ismertetése szerint a Pfizer, a BioNTech és a Moderna által gyártott mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban a szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek fokozott kockázatát, míg az AstraZeneca által gyártott vírusvektor-vakcinák esetében az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát tárták fel.

A vírusvektor-vakcinák emellett a Guillain-Barre-szindróma megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozhatók, egy olyan neurológiai rendellenességgel, amely során az immunrendszer tévedésből támadja meg a perifériás idegrendszert.

Világszerte több mint 13,5 milliárd adag Covid-oltást adtak be az elmúlt három évben, az így immunizált embereknek csak egy kis hányada szenvedett az oltások okozta szövődmények miatt.

A Global Vaccine Data Network által készített tanulmányt a múlt héten tették közzé a Vaccine folyóiratban. A kutatás során nyolc országban 99 millió beoltott egyén adatai alapján elemeztek 13 olyan mellékhatást, amelyeket a kutatók „különös érdeklődésre számot tartó nemkívánatos eseménynek” tekintettek, hogy azonosítsák a vártnál magasabb esetszámokat.

A kutatás során következetesen azonosították a szívizomgyulladást az első, a második és a harmadik adag mRNS-oltás után.

A legnagyobb növekedést a Moderna második adagjának beadása után érzékelték. Ugyanennek az oltóanyagnak az első és negyedik adagja a szív külső burkának gyulladásának gyakoriságával is összeköthető volt.

A kutatók statisztikailag szignifikáns növekedést tapasztaltak a Guillain-Barre-szindróma eseteinek számában az Oxford által kifejlesztett ChAdOx1 vagy „Vaxzevria” első adagjának beadását követő 42 napban, amelyet mRNS-oltásoknál nem figyeltek meg.

A ChAdOx1 összefüggésbe hozható volt az agyi vénás sinus trombózis háromszoros növekedésével is, amelyet 69 eseményben azonosítottak, szemben a várt 21-gyel.

Mindez az oltóanyag visszavonásához vagy korlátozásához vezetett Dániában és számos más országban is.

A vizsgálat során azonosították a gerincvelő gyulladását is a vírusvektor vakcinák esetében, emellett az agy és a gerincvelő duzzanatát, valamint gyulladását mind a vírusvektoros, mind az mRNS-vakcinák esetében. A Pfizer-BioNTech vakcinával való oltakozást követően hét akut disszeminált encephalomyelitis esetet figyeltek meg a várt kettővel szemben.

A különleges érdeklődésre számot tartó nemkívánatos eseményeket az immunizálással való előre megállapított összefüggések, az immunrendszeri állapotokról és a preklinikai kutatásokról már ismertek alapján választották ki. A tanulmány nem figyelte a poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómát vagy a POTS-t, amelyet egyes kutatások összefüggésbe hoztak a Covid-oltásokkal.

A Yale School of Medicine szintén közzétett egy tanulmányt, amelyben több mint 240 olyan embert vizsgáltak, akiket krónikus oltás utáni szindrómában szenvedőként azonosítottak. Náluk többek között olyan tüneteket azonosítottak, mint a túlzott fáradtság, a zsibbadás vagy az „agyi köd”. A szindróma oka még nem ismert, és jelenleg nincsen diagnosztikai tesztje vagy bizonyított gyógymódja.                                                                             (economx.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!