Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos honlapja – KPRF.RU
AZ ÉS. Kashin: „Az igazság a mi sikerünk”
V.I. Kashin
2024. február 9. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökhelyettese, az Állami Duma Agrárügyi Bizottságának elnöke, az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa V. I. Kashin részt vett a Mezőgazdaság Napjának szentelt kiállítás megnyitóján az “Oroszország” Nemzetközi Kiállításon és Fórumon, és jelentést készített a “Főbb feladatok Oroszország vezető szerepének biztosításában a globális mezőgazdasági piacon” témában.
Kedves elvtársak!
Természetesen mindannyian büszkék és boldogok vagyunk az agráripari komplexum elmúlt években elért eredményeire. És szeretném, ha ez az öröm még jelentősebb és terjedelmesebb lenne, nemcsak a kiemelkedő mutatók elérése miatt, hanem a vidéki élet javulásával párosulva. A terepen, a tanyán dolgozók életkörülményeinek javításával, akik egyedi termékeket készítenek, feldolgoznak és ezekkel a minőségi termékekkel a fogyasztókat ellátják, így külföldre is értékesítik.
Nemrég a tveri régióban tartottuk az Állami Duma Tanácsának ülését az Állami Duma elnökének vezetésével, egy nagyvállalat, egy vertikálisan integrált mezőgazdasági üzem alapján. Láttuk, hogy a minőségi termelés és a jó teljesítmény mellett ez a cég pénzt fektet a falu fejlesztésébe: iskola, lakásépítés stb. Ma nagyon fontos, hogy ne csak az állam, a régiók, hanem a vállalkozások is odafigyeljenek erre. Örülünk, hogy az utóbbi időben ez egyre gyakoribbá vált, de 10 évvel ezelőtt még nagyon kevés volt ilyen példa.
A vidéki térségek átfogó programjának megvalósításához hét évvel ezelőtt kétszer is fel kellett szólalnom a minisztérium elnökségében. És csak hat hónappal később ezt a kezdeményezést elfogadták, és a falu fentebb hangoztatott problémáit állami szinten kezdték megoldani. Ezelőtt úgy tartották, hogy csak a gazdasággal, a földekkel és a termeléssel foglalkozunk, a vidéki lakosság életének más területeivel nem foglalkozunk. De ma a vállalkozásoknál integrált megközelítést figyelünk meg, ami jelzi eredményeink fontosságát.
Nézzük meg a diákat, és mindenekelőtt lássuk, hogyan állnak a dolgok más országokban, milyen exportlehetőségeink vannak, mutatok pár diát, amelyek egyedi erőforrásainkról tanúskodnak.
Az 1.1 dián. adatokat lát a szénhidrogén nyersanyagokról, mert ezen adatok nélkül nehéz nagyságunkról beszélni. Kérem, nézze meg, mi vagyunk az elsők a világon a gázkészletek tekintetében, és a hatodik az olajkészletek tekintetében.
Az Orosz Föderáció a vízkészletekkel leginkább felruházott államok egyike. Nézze meg az 1.2 diát: A második helyen állunk a világon az átlagos hosszú távú megújuló erőforrások tekintetében. A világ folyó vízhozamának 10%-a nálunk van. Ez egyedi képességeinkről beszél. 5,3 millió tonna halat termelünk és gyűjtünk be. 2022-ben Oroszország részesedése a világ vízi biológiai erőforrásainak kifogásában 5% volt.
Ezen a területen számos komoly törvényt fogadtunk el, köztük két beruházási törvényt. Jelenleg a flotta felújítása zajlik. Sajnos eddig a pillanatig olyan helyzetben voltunk, hogy a feldolgozás elérte a minimumot. Fagyasztott halat árultunk, ezzel kiraboltuk magunkat. És most 23 új gyár épült, új hajók vannak. Ezeket a vízi biológiai erőforrások kitermelésére és fő feldolgozására használják.
Az elfogadott törvények betartatásában azonban még mindig van késés. De két-három éven belül azt tervezzük, hogy teljes megtérülés lesz, ami egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy visszatérjünk az Oroszország által termelt 7 millió tonnához. Én azonban kiállok a 10 milliós szint mellett. A Szovjetunióban egy időben 17 millió tonna vízi biológiai erőforrásra volt program, és körülbelül 11 millió tonnát termeltek ki. Ezeket a számokat azért mutatom be, hogy megmutassam azt a horizontot, amelyet látnunk kell, és magas célokat kell kitűznünk magunk elé, hogy megértsük, mit akarunk elérni és hogyan tovább.
Azt javaslom, tekintse meg erdőállományainkat, 1.4. dia. A működő élelmiszer-erdőtartalékok esetében, amint látható, ez 13 millió tonna. Ezek mind márkás termékek. Nézd meg, hogy valójában hány százalékot használunk. Több gomba van, de a maradék készletből keveset használunk. Ezért fontos, hogy kezdetben meghatározzuk a feladatokat, hogy megértsük, merre haladunk és mit akarunk.
Mezőgazdasági ágazat. Az 1.5. dia azt mutatja, hogy 30 év alatt sajnos több mint 250 millió hektár mezőgazdasági terület került kárba. Gondolj erre a számra! Már nincs sok pazarolnivalónk.
Beszéljünk a területről. 1990-ben 118 millió hektár vetésforgóban volt vetésterületünk, most pedig 81, idén 84 millió hektár lesz, ezzel kell dolgozni.
Egyedülálló adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezünk, még ha egyszerűen minden területet bevezetünk a vetésforgóba, ebben az esetben 180-200 millió tonna hüvelyessel számolhatunk. Ezek valós számok, tervezettek, nem előrejelzések. Már két éve hívtuk őket, nem véletlen, hogy A.N. Tkacsev, az egykori földművelésügyi miniszter nevezte ezt a figurát. Látom, hogyan lehet elérni ezeket a mutatókat – 180-200 millió tonna hüvelyesek a föld erőforrások fenntartható felhasználásának elve alapján. Nem szabad sivataggá változtatni a földet következő generációink számára.
Kötelesek vagyunk betartani a technológiát, betartani a vetésforgót, a legjobbak tapasztalatait felhasználva, csak így tudjuk elérni a fent jelzett mutatókat. Ugyanakkor természetesen problémás kérdésekkel kell dolgozni a logisztika, a raktározás, a szükséges mennyiségű felszerelés, műtrágya stb.
Kedves elvtársak, a tudomány már régóta kutatja a napenergia aktívabb felhasználásának gondolatát. Alekszandr Alekszandrovics Zhuchenko akadémikus is tanulmányozta ezt a témát. És nekem személy szerint vannak releváns tapasztalataim.
Hazánkban a földek 3/4-én van olyan mutató a tenyészidő időtartamára és az effektív pozitív hőmérsékletek összegére, amely azt jelzi, hogy évente két termés is elérhető. Ehhez el kell távolítani vagy korlátozni kell a korlátozó tényező hatását. Ha szelekciós és genetikai munkát végzünk, a genotípus termelékenységét a napenergia felhasználásával növelve, akkor ebben az esetben mindezeket a malthusi elméleteket elássuk. Ilyen mutatókat elérhetünk, ha nem is mától, de akár holnaptól is. De tudjuk, hogy a szovjet tudósok tudományos fejlesztéseit csak ma használják fel, de ezek lehetővé teszik hazánk biztonságának garantálását. Ez a példa azt mondja nekünk, hogy most fontos bekapcsolódni a fent leírt tudományos fejlesztésekbe, hogy növeljük az egy év alatti 2 betakarítási képességet, még akkor is, ha az eredményeket nem ma, hanem a jövőben kapjuk meg.
Örömmel támogatunk minden olyan nagyvállalatot, amely tudományos laboratóriumokat hozott létre, amelyekben tudósok, doktorok és tudományjelöltek dolgoznak. Ez nemcsak Miratorg, hanem Kazankov 4000 főt foglalkoztató Mari El-i vállalkozása alapján is elmondható. És közben 30 milliárd értékben gyártanak termékeket. A legutóbbi kiállításon elvitték az összes arany- és ezüstérmet. A cégnek 870 üzlete van. Sok hasonló példa van, az ő tapasztalataikat kell felhasználnunk.
Tengernyi tartalékunk van a GDP növelésére az agráripari komplexumban, ezek határtalanok, ma a lényeg az, hogy betartsuk a jövedelemelosztás (értéktöbblet) igazságos elvét a termelő-feldolgozó-kereskedelem teljes láncában.
Nézze meg a következő diát 1.6. 2022-ben 42 milliárd dollárral a 17. helyen állunk az exportban. 2023-ban exportunk nőtt, és elérte a 45 milliárd dollárt. Előttünk Lengyelország, Olaszország, Németország, Hollandia látható. E tekintetben célokat kell kitűznünk magunk elé, hogy legalább a top 10-be kerüljünk, a stratégiai cél pedig az, hogy bekerüljünk az első 5 mezőgazdasági exportáló ország közé.
Látod, mely területeken vagyunk ma vezetők. Ez magában foglalja a búza, a fagyasztott hal, a napraforgó- és a repceolaj exportját.
Előttünk ül a „United Confectioners” cukrászdánk képviselője. Most új építés alatt áll a RotFront Biryulyovo-i gyára, amelyet meglátogattam, rengeteg munka történt, és egyedülálló eredményeket értek el. Jelenleg az édesipari termékek exportja Oroszországból 1,7 milliárd dollárt tesz ki, de ezek a számok a termelés növelésével könnyen megduplázhatók, és az export eléri a 4 milliárd dollárt.
Ha a gabona feldolgozás nélküli értékesítéséről van szó, nem jutunk messzire. Ugyanezt tesszük az olajjal is. Fontos ezen elgondolkodni. Amikor a kiállításon voltam, körülbelül 200 darab Miratorg termékpalettát számoltam ki a kiállításon. És valószínűleg ezerféle terméket gyártanak a termékeikből, mindent becsomagolnak, és maguk értékesítik, többek között az üzleteiken keresztül. Így az összes értéktöbbletet felhasználják a vállalatban. Megértem, hogy ez nem minden vállalat számára elérhető, de ilyen példákra kell hagyatkoznunk, hogy megértsük képességeinket.
Térjünk át a tartalékokra, amelyek jobbra változtathatják a helyzetet. Tekintse meg technikai lehetőségeinket a 8. dián.
Ma már gabona csírázik a gyökéren. Sokat tudunk betakarítani, de szembesülünk olyan helyzetekkel, amikor esik egy kis eső, és kihajt a felálló gabona. Például ősszel egy orenburgi bizottsági ülésen hasonló esetekről értesültünk. Kár a srácokért, 300 ezren terem a szőlőben. Ha ezer hektáronként legalább eggyel több lett volna, ilyen helyzetek nem fordultak volna elő. Ez annak köszönhető, hogy másfél hónapig szüretelünk. Miközben régóta ismert, hogy a szem biológiai érését követő egy napos késés 1%-os betakarítási veszteséget jelent. Ez azt jelenti, hogy ha a takarítás 10 napig tart, akkor ez nagyjából 10%-on belül van, ha pedig két hétig tart, akkor már komoly veszteségek vannak. Így kiderül, hogy egy hónapos takarítás során 15-20% vész el. Ez a helyzet nem igényel bizonyítást, ezt a tudomány bizonyítja.
Ami az állami támogatást illeti. 7 éve vezetem azt a bizottságot, amelyben a felsorolt problémák megoldásával foglalkozunk, harcolunk minden fillérért a költségvetésben. Van minek örülni. Ma ez a szám 558 volt. 240-250 között növekedést tapasztalhatunk. De, barátaim, lássuk, minek köszönhető ez a növekedés. Majdnem 200 milliárd a vám. És további 100 milliárd – víz- és környezeti erőforrások, amelyeket a halászok hoztak a kincstárba.
Ez jó hír, de ugyanennyit kellene hozzájuk hozzátenni ahhoz, hogy elérjük a billiót, és így közelebb kerüljünk a költségvetési kiadások 3 százalékához. Jelenleg azonban még a költségvetési kiadások 1,5%-a áll rendelkezésünkre.
Örülünk a halászoknak. Nézd, elérték a 122 ezer rubel bérszintet. Remek eredmények, szerintem. Nos, a mezőgazdasági dolgozók átlagos fizetése 46 ezer rubel. De ez nem lehetséges.
Vannak itt, akik kövekkel dobálják a szovjet rezsimet. A 80-as, 90-es években azonban a vidéki bérek meghaladták az ipari és gazdasági átlagot, és már akkor is elmenekültek a falvakból. Jelenleg Oroszországban a vidéki területeken a bérek lényegesen alacsonyabbak, mint más iparágakban. Ezeknek a számoknak az érdekelt feleket arra a következtetésre kell juttatniuk, hogy ezt a kérdést sürgősen kezelni kell.
Nézze meg, hogyan támogatják az amerikaiak vagy az EU a falujukat, aztán sztrájkolnak velük. Láthatjuk – 200 milliárd. És itt 6 milliárd dollárt látunk. 200 és 6 – a különbség 33-szoros. Az EU 50 milliárddal támogatja a mezőgazdaságát. Nézze meg, mennyit ad az USA és az EU termékeik promóciójának támogatására; meg kell értenünk, kivel kell versenyeznünk. Ez pedig azt jelenti, hogy nekünk is ebben az irányban kell dolgoznunk.
Nézzük Kínát, amely 300 milliárd dollárt szán a mezőgazdasági szektor támogatására, és évente kétmillió visszanyert földterületet növel. És India is. Amerikában 60 lett. 90-ben 13 millió hektárunk volt. Hogy állunk most a meliorációval? Jelenleg 4 millió hektár hiányos működési területünk van. Most lehetőségük van nem két termést szerezni, hanem többet. Természetesen más éghajlati viszonyokat is figyelembe kell venni, de akkor is.
Azt látjuk, hogy elvileg minden lépésnél hajolj le, és egyedi földjeinkből, víz- és erdőkincseinkből egyedi termékekhez juthatsz, így a szakképzett helyettes. Szergej Lvovics mezőgazdasági miniszter és csapata sem maradt munka nélkül. Köszönet nekik a hatékony munkájukért. Oroszországnak egyedülálló lehetőségei vannak a hús- és tejtermelés növelésére, ezen az úton el kell takarítani a romokat, többször beszéltünk ezen iparágak alacsony jövedelmezőségéről, a munkaerőhiányról és a szövetségi projekt szükségességéről. Mindez mindannyiunktól új vezetői erőfeszítéseket igényel. 200 kg tejet termelünk fejenként, ami véleményem szerint szégyen Oroszország számára.
Kedves elvtársak, felszólalásomat az elfogadott törvényekről szóló beszámolóval zárnám. A 19. dián látható, hogy a Duma utolsó hetedik ülésén 89 törvényt fogadtunk el, 59 törvényt a 8. összehívás elmúlt időszakában. De nem a számokról van szó, hanem a törvényekről. Ezek túlnyomó többsége elméleti.
A földre vonatkozó törvények egész csoportját fogadtuk el, amelyek célja, hogy elhárítsák az akadályokat a föld vetésforgóba való visszaállítása elől. Visszaállítottuk a teljes állatorvosi vertikumot, és létrehoztunk egy rendszert a fennálló veszélyek leküzdésére. Szintén a gabonáról, a vetőmagtermesztésről és az állattenyésztésről szóló törvény, a költségvetés, az adótörvények, a vízi biológiai erőforrásokról szóló törvények és még sok más.
Gordejevvel együtt számos kereskedelemmel kapcsolatos törvényt vezettünk be. Az egyik már kapott pozitív visszajelzést. De még másfél évig nem adnak visszajelzést.
Ezért ez egy meglehetősen nehéz út, amikor törvényeinkkel közvetlenül védjük az agráripari komplexum érdekeit.
Tegyük fel, hogy vannak törvények a romlandó termékek visszatérítésének időzítésére vonatkozóan. Másfél éve törvény, hogy a kiskereskedelmi árrés nem lehet több 10-15%-nál. A közelmúltban a Crocusban megrendezett kiállításon az első nemzetközi konferencia keretében nagyszabású plenáris ülést tartottunk a zöldségtermesztésről. Tanulmányoztuk a tej, a zöldségek, a burgonya és a gyümölcsök árát. A kereskedelemben mindenhol 300%-os a felár. Hát ez nem lehetséges. A mezőgazdasági munkások munkaerőköltsége egy kenyérben mindössze 10%-ot tesz ki.
Szóval, kedves elvtársak, sok problémánk van, de az előrelépés nyilvánvaló. Egyedülálló példák vannak a nagy- és középvállalkozásokra, az állami és nemzeti vállalkozásokra, valamint a gazdaságokra, amelyeket el kell terjesztenünk. Cselekedjünk.
25-én Volodinnal Szaúd-Arábiába repülünk, S. L. Levinnel együtt repültünk Iránba, Törökországba, Mongóliába, ahova repültünk. Mindenhol felvetjük termékeink legmagasabb szintű népszerűsítését. Ugyanakkor megoldjuk a logisztikával kapcsolatos problémákat, népszerűsítési céllal építjük, ezen belül a vasúti kommunikációt, erősítjük állami vállalatainkat, köztük az Egyesült Gabonavállalatot is. Korábban a gabonánkat külföldi kereskedők szállították. Úgy gondolom, hogy nem szabad ilyen tevékenységet folytatni, hogy ne vegyenek részt rablásban.
Általában Szergej Lvovics, az Állami Duma, az üzleti élet és a minisztérium együtt és harmonikusan dolgozik. Meg vagyok győződve a sikerről.
Fájdalommal beszélek a fennálló kihívásokról. Mindent meg kell tennünk, hogy megküzdjünk azokkal, akik ezeket a sziklákat az utunkra rakták, akik 30 éven át tönkretettek bennünket, jobbra-balra szórtak, és fekete lyukként mutatták be a falut és az agráripari komplexumot. Mindenekelőtt filozófiánkon és a paraszthoz való viszonyulásunkon kell változtatni.
Múlt héten az Állami Duma falai között, a Kurcsatov Tudományos Központ fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján az intézet elnöke, Mihail Valentinovics Kovalcsuk tette beszámolóját, én pedig ennek megfelelő társbeszámolót készítettem. . Ez a kutatóközpont ma már módszertani tudományos támogatást nyújt az agráripari komplexumnak. Azt mondtam, hogy meg kell változtatnunk a társadalom családfenntartóihoz való hozzáállásának filozófiáját. Hogy a hozzáállás a maihoz hasonló legyen, helyreállítjuk a honvédséghez, a védelmi iparhoz való hozzáállást. Hogy emberek élnek vidéken, nem rabszolgák, akiknek dobhatsz egy csontot, és hagyd, hogy szántsák, vagy adnak egy pulcsit és csizmát, és ne legyen más. Ki kell dobnunk ezt a filozófiát, ezt az ideológiát, és olyannal kell helyettesítenünk, amelyben úgy értékeljük a földanyát és a dajkát, mintha saját gyermekünk lennénk, és minden rendben lesz.
Sok sikert mindenkinek, kedves elvtársak! Köszönöm a figyelmet!
Kashin akadémikus nyílt, őszinte beszámolója – ez igen ritka Oroszországban – biztosan megértést talált az emberekben. Beszédéből árad a munka és az azt végző emberek tisztelete.
De az is megálllapítható milyen fokú volt a hanyatlás az elmúlt 30 éves Jelcin-Putyin korszakban.
Most 5,3 millió tonna a haltermelés ami a Szovjetunióban 17 millió tonnát tett ki !
A miértre sem Putyin,sem miniszterei nem adnak választ !
ehnaton
2024-02-15 – 17:12
Az ne zavarjon, hogy a Szu. 15 köztársaság szövetsége volt, Oroszország meg
“csak” önmagában egy ország…
De neked ezt meg lehet(ne) bocsájtani, ha lenne az állapotodról papírod…
Ha van, belinkelhetnéd…
🙂