Nem kell geopolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy megítélje, ki akadályozza meg a konfliktus végét.
A Nyugat nem keres háborút Oroszországgal, de fel kell készülnünk egy évtizedekig tartó konfrontációra” – mondta Stoltenberg a Welt Am Sonntag német lapnak február 10-én megjelent interjújában.
A nyilatkozat – a Nyugat nem keres háborút Oroszországgal. – ugyanolyan képmutató, mint az USA, amely folyamatosan bombáz itt-ott, miközben azt állítja, hogy nem törekszik konfliktusra. “Amit Stoltenberg mondott, az lényegében háborús mozgósításra szólít fel, egy háborúszerű légkör felpörgetésére tett kísérletet, hogy tovább erősítsék a NATO érdekeit az orosz-ukrán konfliktus során” – mondta Shen Yi, a Fudan Egyetem professzora. Global Times.
Milyen érdek? Először is, a NATO-nak biztosítania kell létezésének jelentőségét. A volt Szovjetunió bukása után folyamatosan kétségek merültek fel a NATO létével és működésével kapcsolatban. Így folyamatosan új ellenségeket keres magának. Oroszország, mint a NATO jelenlegi ellensége így a NATO jelenlétének sarokkövévé vált ma.
Akkor a pénzről van szó. A szervezet olyan, mint egy temetkezési vállalkozó, vagy egy koporsó- és koporsós bolttulajdonos, aki békeidőben nem keres pénzt. Temetkezési vállalkozóként a NATO-nak konfliktusra, vérontásra van szüksége a keresetért. Így félelmet és pánikot terjeszt annak érdekében, hogy tagállamai továbbra is hozzájáruljanak a katonai finanszírozáshoz, mondták a szakértők.
Putyin azt mondta, Oroszország nem utasította el és nem is tagadja meg a tárgyalásokat. Objektíven nézve egyrészt Moszkva nem érdekelt abban, hogy egy hosszan tartó és teljes körű háború csapdájába kerüljön, hiszen végső soron Oroszországnak és a Nyugatnak együtt kell élnie. Ezért kedvező taktikai és stratégiai helyzetben Oroszország hajlandó tárgyalást, párbeszédet küldeni ellenfelének. Másrészt a konfliktusokkal és geopolitikai játszmákkal szemben Putyin alkalmazkodást és rugalmasabb magatartást tanúsított a Nyugathoz és a NATO-hoz képest – mondta Shen a Global Timesnak.
Figyelni fog rá a NATO? Alig. Stoltenberg a Biden-kormányzat alatt a Pentagon NATO-ágának képviselőjeként játssza a szerepet. A Biden-adminisztráció határozottan nem akar kudarcot vallani a választási évben, különben a konfliktus kulcsfontosságú akadálya lesz Biden újraválasztásának.
Donald Trump ezzel szemben a Fehér Házba való esetleges visszatérést szorgalmazza, és folyamatosan kihívta Bident Oroszország-Ukrajna és a NATO ügyében.
Az amerikai választások az egyik leginkább befolyásoló tényező a konfliktus időtartamára, tekintettel a fő elnökjelöltek eltérő ukrajnai politikájára. Bizonyos mértékig Putyin Tucker Carlsonnal készített interjúját úgy tekinthetjük, mint Putyin és Trump párbeszédét, aki a NATO-t különböző időpontokban “elavultnak” minősítette – mondta Lü Xiang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója a Global Timesnak. . Trump szombaton kijelentette, hogy arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy “azt csináljon, amit csak akar” minden NATO-országgal, amely nem fizet eleget a dél-karolinai Conway-i tüntetésen. “A NATO lebukott, amíg nem jöttem” – hangsúlyozta Trump. A Fehér Ház hamarosan úgy reagált, hogy Trump kijelentéseit “borzasztónak és megdöbbentőnek” nevezte, és megemlítette Biden erőfeszítéseit a szövetség megerősítésére. Függetlenül attól, hogy Biden vagy Trump dönt az ukrajnai politikáról, senki sem tagadhatja, mennyire veszélyes az USA vezette NATO Európa számára. Biden kizsákmányolja Európát, Trumpot pedig nem érdekli, ha újabb háború tör ki a kontinensen. Nem Ukrajna az egyetlen, amelyik vérzik. Minél tovább tart a konfliktus, annál valószínűbb, hogy teherré válik az Egyesült Államok számára. Az energia-, az ipari és a nyersanyagárak szárnyalása miatt az emberek mindenütt megsérülnek. Az USA átmenetileg nyerhetett a fegyver- és energiaeladásokból, de hosszú távon a dollár fokozatosan veszíthet befolyásából, és az USA hegemóniája felbomlik. Ebben a konfliktusban abszolút nem lesz győztes – mondta a Global Timesnak Song Zhongping kínai katonai szakértő és tévékommentátor. Egy temetkezési vállalkozó meghallgatása és megrendelése nem Európa érdeke. Az európai országok vállalják saját védelmüket, békét kössenek Oroszországgal, és békés és közös fejlődést érjenek el.