A leningrádi frontvonal 1941. október elejétől nem változott lényegesen, egészen 1943 januárjáig, amikor a Vörös Hadsereg – egy időben a sztálingrádi offenzívával – támadást indított a blokád megtörésére.
A Leonyid Govorov tábornok vezette Leningrádi Front és a Kirill Mereckov tábornok által irányított Volhovi Front a Balti Flotta és a Ladogai Flottilla erőitől támogatva azt a parancsot kapta, hogy a Ladoga-tótól délre törjék át az ellenség védelmét, és teremtsék meg a szárazföldi összeköttetést Leningráddal.
A Szikra hadművelet 1943. január 13-án reggel indult: erős tüzérségi és légi előkészítés után egyszerre lendültek támadásba a két front csapatai. A Volhovi Front 2. csapásmérő hadserege és a Leningrádi Front 67. hadserege öt nap múlva a leningrádi munkás lakónegyedek körzetében egyesült, áttörve a német blokádot és helyreállítva a város szárazföldi összeköttetését az országgal.
A Ladoga-tó partján mintegy 8-10 kilométer szélességű folyosó került szovjet kézbe, és a vasútvonalat is kiépítették rajta. Helyreállt a lakosság ellátása, az iparvállalatok nyersanyaghoz és fűtőanyaghoz jutottak, több villamos energiát állítottak elő, és teljes gőzre kapcsolt a hadianyaggyártás.
A polgári lakosság létszáma ekkorra mintegy 800 ezerre olvadt, közülük sokakat még az év során evakuáltak a hátországba. A Leningrádért folyó harcok 1944. január 27-ig tartottak.
Ma 80 éve, 1944 január 27 – én felszabadult Leningrád!