China, Uzbekistan expected to lift ties to new level as Uzbek president starts China visit
Kína és Üzbegisztán várhatóan új szintre emeli a kapcsolatokat, amikor az üzbég elnök Kínába látogat
Gyorsított kétoldalú kapcsolatok, „mozdony” a Kína-C.Ázsia együttműködéshez
Shavkat Mirziyoyev üzbegisztáni elnök kedden Pekingbe érkezett háromnapos kínai látogatására, amely várhatóan a régi jó barátok találkozása lesz, amely a 2024-ben sorra kerülő Kína-Közép-Ázsia eszmecsere nyitó fejezete lesz. Ahogy
Kína és Üzbegisztán kétoldalú kapcsolatok Az elmúlt években gyorsan fejlődtek, az elemzők arra számítanak, hogy Mirziyoyev látogatása kiterjedt együttműködéshez vezet különböző területeken, új szintre emeli a kétoldalú kapcsolatokat, és életerőt ad a Kína-Közép-Ázsia együttműködésbe.
Mirziyoyev látogatása előtt hétfőn aláírt cikket jelentetett meg a Global Timesban „Üzbegisztán és Kína: évezredes barátság és együttműködés” címmel, amelyben azt írta: „A Kínával való sokrétű kapcsolatok fejlődése egy volt, és az is marad. Üzbegisztán külpolitikájának fő prioritásai közé tartozik.”
A két civilizáció történelmi kölcsönhatásait felidézve Mirziyoyev a kémia, a gépészet, a kohászat, az elektrotechnika és az infrastruktúra-korszerűsítés legújabb együttműködéseit sorolta fel.
Kína lett Üzbegisztán legnagyobb kereskedelmi partnere 2023-ban, a kétoldalú kereskedelem az évben elérte a 14 milliárd dollárt, ami a hivatalos adatok szerint több mint 40 százalékkal több, mint 2022-ben.
A világpolitika instabilitása és turbulenciája ellenére bizalommal tekintünk a jövőbe, és közös kreatív terveket építünk. Erről fogunk beszélni a Hszi Csin-ping elnökkel való közelgő találkozónkon – írta Mirziyoyev.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette, hogy Kína és Üzbegisztán megragadja ezt a lehetőséget, hogy felemelje a kétoldalú kapcsolatokat, és új dimenziókat adjon a Kína-Üzbegisztán közösségnek a közös jövővel. A látogatás során a két ország kulturális, oktatási és szubnacionális együttműködési rendezvényeket tart, elmélyíti az együttműködést az egész területen, és több hasznot hoz a két ország és a két nép számára.
Zhu Yongbiao, a Lanzhou Egyetem Öv- és Útkutató Központjának ügyvezető igazgatója a Global Timesnak elmondta, hogy Kína és Üzbegisztán magas szintű kölcsönös bizalommal rendelkezik, hivatkozva Üzbegisztán szerepére a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) mechanizmusában, valamint Kína támogatására. – javasolt kezdeményezések és közös álláspont a terrorizmus elleni küzdelemről.
Zhao Huirong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kelet-európai tanulmányokkal foglalkozó szakértője a Global Timesnak kedden elmondta, hogy Üzbegisztán és Kína közös eszméket és nézeteket vall többek között a regionális ügyekben, és stratégiai elképzeléseik szorosan összefüggenek.
Mirziyoyev politikai programja az emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekre összpontosít, és az ország azt reméli, hogy együttműködik Kínával, vagy tapasztalatokat szerez Kínától a szegénység csökkentésével, a mezőgazdasági modernizációval, az új energiákkal és a digitális gazdasággal kapcsolatban – mondta Zhao.
Ezért a Kína által javasolt Belt and Road Initiative (BRI) keretein belül Üzbegisztán szárazfölddel nem rendelkező helyzetét egy közép-ázsiai közlekedési csomópont előnyére kívánja fordítani – jegyezte meg Zhao.
A jobb összeköttetésnek köszönhetően Üzbegisztán jobban integrálódik a regionális gazdasági növekedésbe, és „híd” lesz, amely összeköti Kínát Európával, a Közel-Kelettel és Dél-Ázsiával – tette hozzá Zhao.
Mirziyoyev a cikkben azt írta, hogy a BRI nem csak egy infrastrukturális projekt. A kezdeményezés közös megvalósítása révén a térség a globális összeköttetés fontos láncszemévé válik, leküzdve a közlekedési távolságot.
Az elemzők reményüket fejezték ki, hogy a Kína-Kirgizisztán-Üzbegisztán közlekedési folyosó, a regionális együttműködés zászlóshajója, 2024-ben felgyorsul. A két ország várhatóan fokozza az együttműködést a turizmus, a kulturális és az emberek közötti kapcsolatok terén is.
Az elnöki látogatás mellett Üzbegisztán Kulturális Napokat is tartanak. Hétfőn Pekingben mutatták be a Lazgi üzbég nemzeti tánc előadását, amely a sajtóértesülések szerint további koncertekkel és kiállításokkal várja a vendégeket.
Hasonló Kínai Kultúra Napok eseményeit 2023 októberében tartották, amikor a kínai Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium delegációja látogatott Üzbegisztánba. A két fél megállapodást kötött többek között a turisztikai együttműködésről, kulturális központok létrehozásáról, művészeti csoportok kölcsönös látogatásáról és kulturális emlékek restaurálásáról.
A kétoldalú együttműködés is régiók közötti formát ölt. Hétfőn Kína-Üzbegisztán régió-régió együttműködési fórumot tartottak Urumcsiban, az északnyugat-kínai Hszincsiang Ujgur Autonóm Területben. A két ország cégeinek összekapcsolását célzó esemény több mint 1200 vállalati képviselőt vonzott, hogy üzleti lehetőségeket keressenek a sajtóértesülések szerint.
Mivel Üzbegisztán népessége a legnagyobb a közép-ázsiai országok közül, az elemzők hangsúlyozták, hogy a demográfiai hozam kiaknázható a gazdasági növekedés érdekében.
Mirziyoyev szerint az üzbégeket egyre jobban érdekli a kínai nyelv tanulása, valamint a kultúra és a történelem. Fiatal nők és férfiak több ezrei tanulnak vezető kínai egyetemeken alapképzésben, mesterképzésben és doktori képzésben, hogy szakképzett szakemberekké váljanak, és részt vegyenek a jövőbeni közös projektek megvalósításában – mondta.
A régió mozgatórugója
Zhao a Kína-Üzbegisztán kapcsolatok további elmélyülését jósolta a jó Kína-Közép-Ázsia együttműködés és koordináció hátterében. Mérföldkövet jelentett a 2023 májusában Xi’anban, az északnyugat-kínai Shaanxi tartományban megtartott nyitó Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó.
Mirziyoyev üdvözölte azt a formátumot, amely óriási lehetőségeket rejt magában a [közép-ázsiai] régió államai és Kína nyugati tartományai átfogó fejlesztési modelljének felépítésében, kilátásokat nyit a szoros ipari és technológiai együttműködésre való átállásra, valamint a fejlődésre. a közép-ázsiai országok Kínával való közlekedési, digitális és humanitárius összeköttetése.
Zhu az elnöki látogatást a 2023-as csúcson megkötött két- és többoldalú megállapodások végrehajtásának folytatásának tekinti, és egy új kezdetnek tekinti, amely a régió jövőbeli fejlődésének irányvonalát jelzi.
A Kína és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok újabb 30 aranyévnek indultak, és a térség egyre nagyobb stratégiai státusszal rendelkezik Kína szomszédos diplomáciájában – mondták az elemzők.
A Kína és Üzbegisztán együttműködés a Kína és Közép-Ázsia közötti együttműködés fontos mozgatórugójává vált, és továbbra is élénkíti a regionális fejlődést és integrációt – mondta Zhao.
Tekintettel Üzbegisztán közép-ázsiai központi helyzetére, nyitottsága és összekapcsolhatósága elősegíti a régión belüli integrációt, biztonsága és jóléte pedig kulcsfontosságú az egész közép-ázsiai térség és Kína északnyugati határainak stabilitása szempontjából – mondta a szakértő.
Kína erőfeszítései a terrorizmus elleni küzdelemben hatékonyak; A terrorizmusellenes gyakorlatban védett emberi jogok: fehér könyv
China’s efforts to fight terrorism effective; human rights protected in counter-terrorism practice: white paper
Kína erőfeszítései a terrorizmus elleni küzdelemben hatékonyak; A terrorizmusellenes gyakorlatban védett emberi jogok: fehér könyv
Kína kedden kiadott egy fehér könyvet a terrorizmus elleni küzdelem jogi kereteiről és intézkedéseiről, amely összefoglalja az elmúlt évtizedek terrorizmusellenes erőfeszítéseinek jellemzőit és a jogalapú terrorizmusellenes munka útjának feltárását.
Ez a kedden kiadott fehér könyv Kína első olyan szisztematikus kifejtése a terrorizmusellenes tevékenységének jogrendszeréről és gyakorlatáról, amely segít a külvilágnak átfogóan megérteni az ország terrorizmusellenes jogszabályait és gyakorlatát. Elemzők szerint segít eloszlatni a dezinformációkat és cáfolni a pletykákat, különösen Kína terrorizmusellenes erőfeszítéseivel kapcsolatban a Hszincsiang Ujgur Autonóm Területén.
Az Államtanács Tájékoztatási Irodája által kedden közzétett hétrészes fehér könyv a „Kína jogi kerete és intézkedései a terrorizmus elleni küzdelemhez” címet viseli. Az előszóban kifejti a terrorizmusellenes jogi kormányzás szükségességét, és felvázolja a terrorizmusellenes jogi kormányzási konstrukció megvalósításának kereteit.
A fehér könyv lényegében áttekinti a kínai terrorizmusellenes erőfeszítésekre vonatkozó jogi keret javítását, kifejti a terrorista tevékenységek meghatározására és megbüntetésére vonatkozó egyértelmű rendelkezéseket, bemutatja, hogyan védték meg az egyének emberi jogait a törvényekkel összhangban. a terrorellenes munka során, és bemutatja Kína terrorizmus elleni küzdelemben elért eredményeit. A fehér könyv eseteket is bemutat az olvashatóság javítása érdekében.
Kína első fehér könyve, amely szisztematikusan kidolgozza a terrorizmus elleni küzdelem kínai jogi kereteit és gyakorlatát, és részletezi az anyagi jogi alapokat, a működési és felügyeleti mechanizmusokat, a jogvédelmi mechanizmusokat a terrorista tevékenységek kezelésében, valamint azokat az eredményeket, amelyeket Kína elért a terrorizmus elleni küzdelem terén. – a terrorizmus a törvényeknek megfelelően működik – mondta Li Changlin, a Human Rights Institute School of Southwest Politika- és Jogtudományi Egyetem professzora a Global Timesnak.
A fehér könyv nyilvánosságra hozatala a Kína terrorizmusellenes erőfeszítéseivel kapcsolatos félreértések további tisztázásában is segít, leleplezve az igazság elferdítőinek rosszindulatú szándékait – mondta Li.
Szisztematikus kifejtés
Az előszón és a befejezésen kívül a fehér könyv öt részből áll: “A terrorizmus elleni küzdelem jogi keretének javítása”, “A terrorista tevékenységek meghatározására és megbüntetésére vonatkozó egyértelmű rendelkezések”, “Szabványos hatalomgyakorlás a terrorizmus elleni küzdelemben”. „Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni gyakorlatban” és „Az emberek biztonságának és nemzetbiztonságának hatékony védelme”.
A terrorizmus elleni küzdelem jogi keretének bemutatásakor a fehér könyv megjegyezte, hogy “Kína több mint 40 éves tapasztalatra támaszkodva fokozatosan kialakította a terrorizmusellenes jogi keretet az Alkotmány alapján. A terrorizmus elleni törvény a középpontban darab, valamint a főszerepet játszó büntetőtörvények és nemzetbiztonsági törvény, valamint egyéb törvények kiegészítéseként, kiterjed a közigazgatási előírásokra, a bírói értelmezésekre, a helyi szabályozásokra, valamint a megyei és önkormányzati szabályokra is.”
A terrorizmus áldozataként Kína folyamatosan nagy jelentőséget tulajdonított a törvényen alapuló terrorizmusellenes erőfeszítéseknek, és hosszas vizsgálódások után fokozatosan átfogó terrorizmusellenes jogi keretet alakított ki. A kedden kiadott fehér könyv egy átfogó bevezető a kínai megközelítésről a kérdésben, és segít a nyilvánosságnak és a térségben érintetteknek abban, hogy mélyebben megértsék a terrorizmusellenes jogrendszert, és így tisztázza a nemzeti és szociális biztonság védelmét. , Wang Jian, a Zhejiang Normal Egyetem Kínai Határvidék-kutatási Intézetének szakértője elmondta a Global Timesnak.
A kínai terrorizmus elleni küzdelem keretei megfelelnek a helyszíni valóságnak, és megfelelnek a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek, a legtöbb ország terrorizmusellenes gyakorlati normáinak, és válaszol az ENSZ felhívására – mondta Wang.
Kína Hszincsiang régiója a terrorizmus elleni küzdelem egyik fő harctere – mondták el elemzők, megjegyezve, hogy az Államtanács Tájékoztatási Irodája több fehér könyvet is kiadott a Hszincsiang régióban folytatott terrorellenes tevékenységgel kapcsolatban, és ezek főként a terrorizmus elleni küzdelemre, a radikalizálódásra összpontosítottak. az emberi jogok védelme, valamint a szakoktatás és képzés.
Li a Global Timesnak elmondta, hogy a Xinjiang régióval foglalkozó korábbi fehér könyvek arra összpontosítottak, hogy bemutassák Hszincsiang által az emberi jogok védelme terén elért előrehaladást. A kedden kiadott fehér könyv már nem korlátozódik a hszincsiangi régióra, hanem az egész országot szemléli, szisztematikusabb ismertetést nyújtva Kína terrorizmusellenes jogrendszeréről.
A fehér könyv egy részét arra is használja, hogy kifejtse a terrorista tevékenységek meghatározására és megbüntetésére vonatkozó egyértelmű rendelkezéseket. Megjegyezte, hogy “a kínai jog egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a terrorista tevékenységek meghatározására és megbüntetésére. Különbséget tesz a közigazgatási jogsértések és a bűncselekmények között az általuk okozott kár mértéke alapján, és ennek megfelelően különböző jogi felelősségeket ír elő.”
A terrorizmussal összefüggő szabálysértések és büntetések megállapításának szempontjait a terrorizmusellenes törvény, a terrorista bűncselekmények megállapításának és megbüntetésének szempontjait pedig a Büntetőtörvény írja elő – áll a fehér könyvben.
A terrorista bűncselekmények megállapításának kifejtése közben a fehér könyv felsorolt egy esetet, amely kimutatta, hogy 2004 és 2010 között egy Bai vezetéknevű gyanúsított transzfert, szállást és hamis személyazonossági igazolást biztosított azoknak a személyeknek, akik megpróbáltak elhagyni Kínát, hogy külföldön terrorista tevékenységet folytassanak. szándékaik teljes ismeretében.
Bai tettei súlyos következményekkel jártak. Az ügyet a Henan tartomány bírósága tárgyalta, amely kimondta, hogy Bai tettei a büntetőtörvény értelmében terrorista tevékenységek szponzorálásának bűncselekményének minősülnek.
A dezinformáció megrovása
Amellett, hogy Kína terrorizmusellenes intézkedéseit a törvénnyel összhangban részletezi, a fehér könyv azt is megjegyezte, hogy Kína terrorizmusellenes munkája a regionális és globális biztonsághoz és stabilitáshoz is hozzájárult.
Hozzátette, hogy Kína 12 globális terrorizmusellenes egyezményhez csatlakozott, és elősegítette olyan dokumentumok megfogalmazását, mint a terrorizmus, szeparatizmus és szélsőségesség elleni küzdelemről szóló sanghaji egyezmény, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagállami határvédelmi együttműködési megállapodása, amelyek fontos szerepet játszanak a nemzetközi és regionális biztonság és stabilitás.
A terrorizmus az emberi jogok védelmének első számú ellensége, a terrorizmus elleni küzdelem pedig globális probléma. Kína saját gyakorlati feltárásán alapuló terrorizmusellenes és deradikalizáló intézkedései Kínának tapasztalatot adnak a globális terrorizmusellenes erőfeszítésekhez, és referenciaként szolgálnak a terrorizmus elleni küzdelemhez világszerte, Duan Yangwei, a Délnyugati Politika- és Jogtudományi Egyetem Nemzetbiztonsági Karának professzora. , mondta a Global Timesnak.
Hszincsiangot példának véve, a terrorizmus elleni törvények szerinti küzdelem révén évek óta nem történt erőszakos terrorista incidens, és hatékonyan sikerült megfékezni a vallási szélsőségek beszivárgását, biztosítva minden etnikai csoporthoz tartozó emberek jogait és érdekeit, mint pl. jog az élethez, az egészséghez és a szabadsághoz – mondta Duan.
Egyes nyugati országok azonban, élükön az Egyesült Államokkal, megtámadták Kína terrorizmusellenes erőfeszítéseit, különösen a Xinjiang régióban, és dezinformációkat terjesztettek Kína terrorellenes tevékenységének rágalmazására.
A keddi fehér könyv a záró részben azt is megjegyezte, hogy egyes országok gyakran figyelmen kívül hagyják mások azon jogát, hogy a jogállamiság keretein belül saját útjukat válasszák a terrorizmus elleni küzdelemben, sőt mások belügyeibe is beavatkoznak, és megsértik nemzeti szuverenitásukat a törvény értelmében. a jogállamiság és az emberi jogok védelmének ürügyén.
A fehér könyv szerint ezek az akciók súlyosan hátráltatták a terrorizmus elleni, a jogállamiság melletti küzdelemre irányuló globális erőfeszítéseket, meggyengítették az együttműködés alapjait és csökkentették a műveleti hatékonyságot.
Li elmondta, hogy egyes külföldi médiák és alkalmazottak nem ismerik a kínai jogszabályokat, és csak spekulálnak és ítélkeznek Kína törvénykezéséről és gyakorlatáról, az alapján, hogy sekélyesen ismerik saját országuk törvényeit és gyakorlatát.
Egyes Kína-ellenes erők rosszindulatú szándékkal fabrikálnak dezinformációkat Kína terrorizmusellenes tevékenységéről, és pletykákat terjesztenek, beleértve az úgynevezett “kényszermunkát” övező pletykákat is.
“Ez a fehér könyv kétségtelenül segíteni fog azoknak a külföldieknek, akik hajlandók többet megtudni Kínáról, és segít nekik átlátni azokon, akik rosszindulatúan elferdítik a Kínával kapcsolatos tényeket” – mondta Li.
Kína törvényekkel összhangban végzett terrorellenes tevékenysége nemcsak tiszteletben tartja és garantálja az emberi jogokat a terrorizmus elleni küzdelemben, védi a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, valamint az emberek életének és vagyonának biztonságát, hanem hozzájárul a globális és regionális biztonsághoz és stabilitáshoz is. . Az elért eredmények mindenki számára nyilvánvalóak – mondta Li.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!