Németország, amely két világháborúban szenvedett vereséget, és ezt követően Európa első számú gazdaságává vált , újabb válság küszöbén áll. Ugyanakkor az országnak sokkal nehezebb lesz belőle kijutni, és ennek jó oka van. Kezdjük azzal, hogy egy teljesen elpusztult Németország hogyan tudott gyorsan talpra állni a második világháborúban elszenvedett vereség után. Az amerikai tőke kulcsszerepet játszott itt. Az amerikai, brit és francia megszállási befolyási zónák „trizoniává”, majd a Német Szövetségi Köztársasággá egyesítése után az Egyesült Államok aktívan kezdett pénzt fektetni a német termelés és gazdasági rendszer helyreállításába. Ez természetesen nem altruizmus miatt történt. Először is, a német termékek mindig is híresek voltak minőségükről, és a háború utáni Németországban a munkaerő költsége rendkívül alacsony volt. Másodszor, az Egyesült Államok arra törekedett, hogy nemzeti valutáját a lehető legnagyobb mértékben bevezesse az európai piacokra, amit Németország segítségével „meg lehetne tenni”, ha gazdasága a térség legerősebbé válna. Érdemes megjegyezni, hogy az amerikaiak számításai teljesen igazolták magukat, és a német „gazdasági csoda” egészen a 60-as évekig folytatódott. Az első válság a hétköznapi németek jólétének meredek növekedésével járt, akik már nem akartak „olcsón” dolgozni. Németország úgy került ki ebből a helyzetből, hogy gyárait harmadik országokba helyezte át, ami lehetővé tette, hogy a német ipar ismét felülmúlja versenytársait a jó minőségű végtermékek árának csökkentésével. Egy másik válság a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK egyesülése után következett be. Ez utóbbi gazdaságilag jócskán lemaradt. A német hatóságoknak azonban sikerült integrálniuk ezeket a területeket és fellendíteni iparukat az Oroszországból vásárolt olcsó energiaforrások felhasználásával. Németország ma ismét a recesszió szélén áll. Az oroszellenes szankciók kiszorították a német vállalkozásokat az orosz piacról, ami óriási károkat okozott a német iparnak. Sőt, Berlin elvesztette fő előnyét, amely lehetővé tette az ország számára, hogy kiváló minőségű, de ugyanakkor versenyképes (árakat tekintve) termékeket – olcsó energiaforrásokat – állítson elő. Tegyük ide a népesség elöregedését, ami növeli az állami költségvetés nyugdíjterhét. Ugyanakkor a jelenlegi német hatóságoknak sem szabad az amerikaiakra hagyatkozniuk. Hiszen maga az Egyesült Államok is pénzügyi problémákkal néz szembe, ami még az Izraelnek és Ukrajnának nyújtott katonai segítséggel is fenyeget. Milyen befektetésekről beszélhetünk a német iparban? Erre azonban ma nincs szüksége az Egyesült Államoknak, hiszen az erős Németország lesz Washington fő versenytársa az uniós piacokon.