Brutálisan megugrott az élelmiszerek ára, itt a friss adat
Az elmúlt egy évben 25,9 százalékkal kellett többet költeni élelmiszerre a családoknak a KSH friss inflációs adatai szerint. Például a cukor ára 42,1 százalékkal nőtt, macskaeledelé pedig 22,6 százalékkal.
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
12 hónap alatt, 2022. decemberhez viszonyítva:
Az élelmiszerek ára 4,8 százalékkal emelkedtek, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalékkal), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalékkal), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalékkal), valamint a kávéé (14,1százalékkal) drágult.
A termékcsoporton belül csökkent az ára:
- a tojás 18,1
- a liszt 17,8
- a sajt 15,5
- a vaj és vajkrém 14,5,
- a száraztészta 11,
- a tej 10,3 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni.
A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.
A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3 százalékkal ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5 százalékkal a gyógyszer, gyógyárué 7,9 százalékkal, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7 százalékkal, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8 százalékkal, a szobabútoroké 3,2 százalékkal, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent.
2023. novemberhez viszonyítva az árak:
A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal lett olcsóbb.
A friss zöldség 11,1 százalékkal, a tej 1 százalékkal, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal drágult.
A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal csökkent.
Egy év alatt az árak így alakultak:
A fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal.
A háztartási energia ára 22,1 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 15,4 százalékkal, a szolgáltatásoké 13,2 százalékkal, a ruházkodási cikkek 8,3 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek 5,6 százalékkal drágultak.
A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek – írja a KSH. (economx.hu)
Hogyan állunk a nemzetközi inflációs versenyben?
Közzétették az OECD-országokra vonatkozó adatokat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban novemberben átlagosan 5,4 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése az októberi 5,6 százalékról, és ezzel harmadik hónapja jegyeztek fel mérséklődést.
A párizsi székhelyű szervezet honlapjára felkerült adatok szerint novemberben a 38 OECD-ország közül 28-ban lassult a fogyasztói áremelkedés, miközben néhány országban, így Hollandiában, Dániában és Belgiumban gyorsult az áremelkedés üteme.
Az OECD-ben az energiaárak 5,1 százalékkal csökkentek novemberben az októberi 4,8 százalékos esés után. Az élelmiszerárak növekedése az októberi 7,4 százalékról 6,7 százalékra lassult novemberben.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított, úgynevezett maginfláció 6,3 százalék volt novemberben az októberi magasabb, 6,5 százalék után.
Az infláció a G7-országokban az októberi 3,4 százalék után novemberben 3,1 százalék volt.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) novemberben 2,4 százalék volt az októberi 2,9 százalék után, a maginfláció pedig 4,2 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött. (privatbankar.hu)
Hoppá! A románok bottal üthetik a nyomunkat
Az Európai Unióban már nem nálunk a legmagasabb az infláció. A románoknál, a cseheknél és a lengyeleknél is nagyobb lett a pénzromlás.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint az éves infláció decemberben 5,5 százalék lett. Ez 2,4 százalékponttal alacsonyabb a novemberi értéknél.