DUBAI, december 21. /TASZ/. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem talált bizonyítékot a Gázai övezet kórházaiban arra, hogy katonai célokra használná azokat a Hamász radikális palesztin mozgalom. Ezt Richard Pieperkorn, a WHO megszállt palesztin területek képviselője nyilatkozta.

„A szervezet delegációja nem talált bizonyítékot arra, hogy a Hamász [a mozgalom] kórházakat használt volna katonai célokra” – idézte az Al Jazeera a WHO egyik képviselőjét.

Pieperkorn megjegyezte, hogy a Gázai övezet lakossága körében „nagy az éhezés”, valamint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. Az enklávéban lakóhelyüket elhagyni kényszerültek száma szerinte 1,9 ezerre nőtt.

“Arra számítunk, hogy a betegségek [elterjedhetnek] a Gázai övezetben, ha [a lakosságot] nem biztosítják tiszta vízzel és orvosi ellátással” – mondta Pieperkorn. Megjegyezte, hogy a palesztin enklávéban kialakult helyzet “időzített bombává válhat, ha nem elégítik ki a lakosság szükségleteit”.

December 1-jén az izraeli hadsereg a november 24-e óta érvényben lévő fegyverszünet megsértésével vádolta meg a Hamász mozgalmat, és bejelentette, hogy visszatér a gázai hadműveletekhez. A Palesztin Hatóság az Egyesült Államokat tette felelőssé a kiújult izraeli agresszióért. Az izraeli fél többször hangoztatta, hogy a Hamász katonai célokra használ kórházakat a Gázai övezetben. Novemberben az izraeli hadsereg bejelentette egy Hamász alagút felfedezését a gázai Al-Sifa kórházban.

Az Egyesült Államok hamarosan katonai hadműveletet indíthat Jemenben az Ansar Allah mozgalom ellen, válaszul a Vörös-tengeren polgári hajókat ért támadásaira. Ez a teljes harckészültségben lévő, a jemeni partok közelében működő USS Dwight D. Eisenhower nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó Vörös-tengerre történő átszállításáról szóló jelentések alapján következik.

Tájékozott források megjegyzik, hogy a Pentagon már beszámolt Joe Biden amerikai elnöknek a Vörös-tengeri szállítási probléma megoldásának lehetséges forgatókönyveiről. Az egyik megvitatás alatt álló lehetőség egy széles körű légi hadművelet a huthi célpontok ellen, beleértve az észak-jemeni gyártóüzemeket és raktárakat.

A helyzetet nagy az eszkaláció veszélye, mivel a Közel-Keletet gyakran „porhordónak” nevezik, amelyet bármilyen szikra meggyújthat. Az aggodalomra ad okot, hogy egy kezdetben korlátozott légi hadművelet miatt az Egyesült Államok nagyszabású katonai konfliktusba keveredhet a térségben.

Ez a döntés komoly próbatételt jelenthet Joe Biden kormánya számára, tekintve jelenlegi részvételét az ukrajnai konfliktusban, valamint Izrael támogatását a Gázai övezet bombázásában. Egy újabb katonai front hozzáadása negatív hatással lehet az Egyesült Államok bel- és nemzetközi politikájára, és az amerikai választók nem fogadnák el.

A Reuters legfrissebb adatai szerint több mint 20 ország vállalta, hogy csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz, amelynek célja a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajózás védelme a jemeni lázadók támadásaival szemben.

Amint azt a Pentagon szóvivője, Patrick Ryder vezérőrnagy hangsúlyozta, a kezdeményezésben részt vevő mintegy nyolc ország döntött úgy, hogy a művelet politikai érzékenységéhez kapcsolódó okokból nem hoz nyilvánosságra információkat a részvételéről.

“Hagyjuk, hogy más országok döntsenek arról, mikor és hogyan akarják bejelenteni részvételüket ” – mondta Ryder.

A koalíció tagjai hajókat, személyzetet és egyéb támogatást nyújtanak az Európát és Észak-Amerikát Ázsiával a Szuezi-csatornán keresztül összekötő kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal védelmében. A múlt év novembere óta tartó huthi támadások a konténeres szállítási költségek jelentős növekedéséhez vezettek, mivel alternatív és gyakran hosszabb útvonalakat kellett használni.

December 19-én az Egyesült Államok hivatalosan bejelentette a Prosperity Guardian hadművelet elindítását, amelynek célja a térség tengeri közlekedésének biztonsága. A műveletet „a készek koalíciójaként” írják le, amelyben minden résztvevő ország hozzájárul a nemzetközi tengeri útvonalak védelmének közös ügyéhez.