EU: Jourová most egy hatalmas, Szlovéniát megrázó botrány középpontjában áll. Az országban a Nap jelenlegi kormányának hatalomra kerülése után drasztikus tisztogatások zajlottak a helyi köztévén belül, ahonnan mindenkit kirúgtak, aki nem gondolta Brüsszel-pártinak és haladónak.

Jelenleg Lengyelországban is folynak hasonló tisztogatások, így elképzelhető, hogy ott is Jourova szentesíti. Szlovénia esetében minden jel arra mutat, hogy a tisztogatásokhoz hozzájárult a Szlovén Alkotmánybíróság elnökének látogatása, aki az európai biztos látogatását követő napon a helyi televízióban szentesítette a tisztogatásokat.

Az EU persze nem kifogásolta a média ideológiai változását Jourová száján keresztül, csak Magyarországgal kapcsolatban vannak észrevételei, amelynek nincsenek Jourová által jóváhagyott brüsszeli befolyásolói a médiában.

Az biztos, hogy még a lengyel médiában zajló tisztogatások sem zavarják Jourovát, most ugyanis úgy tűnik, hogy a médiában zajló ideológiai változások nemcsak a haladó kormányok, hanem Brüsszel kezdeményezései is.

Az EU-t tehát nem érdekli a médiaszabadság, Jourová viszont csak azért van a posztján, hogy felügyelje a kizárólagosan véleménynyilvánító “helyes” személyek kinevezését.

Amúgy vedd figyelembe, hogy a mindig nagyon egyoldalú propagandista CT, amelyben szigorúan tilos a vélemények pluralitása, semmiképpen nem bánja az EU-t.

Miért panaszkodik tehát a szlovén EP-képviselő Jourovára? És miért fedezi az EB még saját szabályainak megsértése árán is?

Věra Jourová (Renew) az Európai Bizottság alelnöke Szlovéniába látogatott az év elején, még a szlovén alkotmánybíróság jogi döntése előtt, amely megnyitotta az utat a baloldali globalista kormány előtt, hogy megtisztítsa az ország egyetlen közszolgálati műsorszolgáltatóját minden konzervatívtól.

December 20-án, szerdán Milan Zver (EPP) európai parlamenti képviselő panaszt nyújtott be Emily O’Reilly európai ombudsman ellen a Bizottsághoz, amiért nem biztosított hozzáférést az utazással kapcsolatos dokumentumokhoz.

Zver azzal vádolja a bizottságot, hogy “szándékosan késlekedett annak megakadályozására, hogy Jourovát felelősségre vonják tetteiért még mandátumának 2024 májusi lejárta előtt”.

2023 márciusában az Alkotmánybíróság felfüggesztette  az RTV Slovenija közszolgálati műsorszolgáltatóval kapcsolatos vitatott törvénymódosítást  mindaddig, amíg nem születik döntés annak alkotmányosságáról.

Tíz nappal később Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, aki Robert Golob szlovén miniszterelnökkel ugyanabban a frakcióban tagja az Európai Parlamentnek, Ljubljanába utazott, ahol találkozott a bizottság elnökével. Alkotmánybíróság, Matej Accett.

Nem sokkal Jourová utazása után Acetto és három másik alkotmánybíró úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a bíróság módosítással kapcsolatos döntését. Ezt követte az RTV Slovenija vezetőségének változása, amikor is minden jobboldali és nem kellően Brüsszel-barát menedzsert és újságírót egyoldalúan elbocsátottak a szervezetből.

Az ombudsmanhoz intézett hivatalos panaszlevélben Zver európai parlamenti képviselő megjegyzi:

Jourová korábban nyilvánosan támogatta az RTV-törvény módosítását, és Szlovéniában sokan úgy vélik, hogy a látogatással próbálták befolyásolni a törvény alkotmányosságára vonatkozó bírósági döntést.

Peter Šuhel, a Szlovén Demokrata Párt nemzetközi titkára azt állítja, hogy ez a lépés az alkotmány kirívó megsértése.

“Ha Janša volt miniszterelnök kormánya hasonlót csinálna, az Európai Bizottság azonnal eljárást indítana a  7. cikk alapján ” – mondta Šuhel.

Az EU-Szerződés 7. cikke, amelyet néha “nukleáris opcióként” is emlegetnek, lehetővé teszi a tagállamok számára jogaik felfüggesztését, például szavazati jogukat az Európai Tanácsban. Baloldali-liberális vezetése alatt az EU a 7. cikk szerinti eljárásokkal többször is célba vette a konzervatív vezetésű tagállamokat, például Magyarországot és Lengyelországot.

Šuhel elmondta, hogy Zver európai parlamenti képviselő március 22-én nyújtott be kérdést, amelyben a Bizottság azt kérdezte, hányszor találkozott Jourová a tagországok alkotmánybíróságainak elnökeivel 2019-es hivatali idejének kezdete óta.

Elmondása szerint a bizottság válasza a következő volt: „Rendszeresen találkozik a bíróságok képviselőivel.” Amikor Šuhel és Zver EP-képviselő ezt követően felkereste az Európai Parlament kutatószolgálatait, megtudták, hogy Jourová mindössze három alkotmánybírósági elnökkel találkozott. megbízás.

A Jourová a bíróság döntésével csaknem egybeeső látogatása miatti közfelháborodásra reagálva Zver EP-képviselő kérte az Európai Bizottságot, hogy a 2023. március 7-i találkozóval kapcsolatos dokumentumokhoz hozzáférjen.

A Bizottság válaszul elküldte Zver európai parlamenti képviselőnek a május 5-i, erősen szerkesztett küldetési jelentést, amely nem tartalmazta a kért információkat.

Május 6-án Zver európai parlamenti képviselő kérelmet nyújtott be:

• Nem szerkesztett üzenet

• Jourová és Accetto találkozójának jegyzőkönyve

• belső kommunikáció a Bizottság irodáiban a látogatásról

• belső kommunikáció Jourová irodájában a látogatással kapcsolatban

A következő kilenc hónap során az Európai Bizottság négy alkalommal hosszabbította meg az információigénylésre adott válaszadás határidejét, megsértve az   Európai Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályozást . Zver európai parlamenti képviselő ezért az állami jogvédőhöz fordult.

Zver az Európai Konzervatívhoz kommentálva azt mondta:

Az Európai Bizottság működését ebben a ciklusban folyamatosan az átláthatóság és a látszólagos felügyelet hiánya jellemezte.

A szlovén közvélemény éles reakciója Vera Jourovának a szlovén Alkotmánybíróság elnökével, Accettel folytatott találkozójára olyan heves volt, hogy kötelességemnek éreztem közbelépni.

Ragaszkodtam ahhoz, hogy a Bizottság tegye közzé Jourová bizottsági alelnök látogatásával kapcsolatos belső dokumentumokat. A válasz az átlátszatlanság klasszikus példája volt.

A bizottság rengeteg kifogást kínált a válaszok késleltetésére, a “túlzott mennyiségű dokumentációtól” a Jourova irodájával folytatott folyamatban lévő tárgyalásokig.

A sajtótájékoztatón még az EB szóvivője is azzal próbálta igazolni Jourova átláthatatlanságát, hogy a szlovén küldetésről szóló jelentés 80%-át kidolgozták, mert nem kértem a többi részt – ez nyilvánvalóan hamis állítás.

Formális kérésem egyértelmű volt: bekértem minden belső dokumentumot a szlovéniai látogatásáról, beleértve az EB-n és Jourová csapatán belüli kommunikációt is.

Zver EP-képviselő szerint a Bizottság késleltetési taktikája az adminisztratív visszaélés egyik formája.

A levélben Zver EP-képviselő felszólítja a jogvédőt, hogy vizsgálja ki Jourová és az EB átláthatatlan fellépését:

• Megállapítottam, hogy az Európai Bizottság megsértette az információhoz való hozzáférési jogomat, amikor nem adta át nekem a kért dokumentumokat.
• kötelezze az Európai Bizottságot, hogy tegye közzé a szlovéniai kiküldetésről szóló teljes jelentést, beleértve a kérelmemmel kapcsolatos minden egyéb belső dokumentumot.
• Megállapítottam, hogy az Európai Bizottság visszaélt hatáskörével, amikor késleltette a megkeresésemre adott választ.
• Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság tegyen lépéseket a nyilvánossággal való kapcsolattartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása érdekében.

A hivatali visszásságra vonatkozó hivatalos panasz kézhezvételekor az európai ombudsman   megvizsgálja a panaszt, és felkérheti a Bizottságot, hogy válaszoljon, vagy adjon további információkat – olvasható a honlapján .

Ezenkívül megbeszélést tarthat a Bizottsággal és/vagy ellenőrzést végezhet a Bizottságban, és tájékoztatást vagy észrevételeket kérhet Zver EP-képviselőtől, mielőtt ajánlást vagy végleges határozatot hozna.

Számomra már előre világos, hogyan fog minden alakulni: Jourová természetesen megússza, ahogy Lejna is megúszta a kísérleti géninjekciók átláthatatlan vásárlásait…

FORRÁS

Kérjük, támogassa projektünket!

Nem nélkülözhetjük a segítségedet. Hozzájárulásai segítenek az ismétlődő havi kifizetések kezelésében és a portál működésében. Szükségünk van az Ön segítségére és támogatására

CZK számla a FIO bankban (adminisztrátor Slovanský Svět):

Ú:2902573480/2010
IBAN:CZ4320100000002902573480 SWIFT: FIOBCZPPXXX

EURO számla a WISE bankban (Jie Liang adminisztrátor):

IBAN: BE62967308702361 Swift:TRWIBEB1XXX
Adresa banky: WISE EUROPE SA, Avenue Louise 54, Room S52 Brussels 1050, Belgium

Děkujeme

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk kizárólag a szerzőjének a véleménye. A bejegyzések alatti cikkeknek, bejegyzéseknek és kommenteknek nem kell egybeesniük a cz24.news szerkesztőinek álláspontjával. Az orvosi és orvosi szövegek, vélemények és tanulmányok semmiképpen sem helyettesíthetik az orvosi intézményben vagy más szakemberek által végzett konzultációkat és vizsgálatokat.

Az EU azt kérte, hogy vonják meg Magyarországot vétójogától Ukrajna tagságával kapcsolatban

Az EU vezetőinek sürgősen három lépést kell tenniük a bővítésre való felkészülés érdekében – mondta Nick Whitney, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető politikai munkatársa. Az első lépés Magyarország szavazati jogának felfüggesztése – írja új cikkében az agytrösztnek.

• A Prava.Ru közzéteszi az ECFR anyagának fordítását. A szerző álláspontja nem feltétlenül esik egybe a szerkesztő álláspontjával.

Év végi csúcstalálkozójukon az EU vezetői a bővítés merész új szakasza mellett kötelezték el az EU-t. Úgy döntöttek, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és elismerik Grúziát tagjelöltként. Eredményeik Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát és általában a Nyugat-Balkánt említik. Összesen nyolc keleti és déli szomszédos országot kérnek fel bizonyos feltételek mellett, hogy csatlakozzanak az Európai Unióhoz.

Ez az eredmény meglepő volt, hiszen sokan arra számítottak, hogy Orbán Viktor magyar elnök megvétózza Ukrajna lehetőségét. Ehelyett 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást zárolt le Kijevnek. A fennmaradó 26 vezető biztosnak tűnik abban, hogy a február 1-jei rendkívüli csúcstalálkozón megtalálják a megoldást a segélycsomag visszaállítására. Egyelőre azonban az a benyomás maradt, hogy az EU a célt tűzte ki célul, de megakadt a források biztosítása. Orbán pedig világossá tette, hogy az ő akadályozása a terjeszkedési programban folytatódni fog. Láthatóan bízik mind vétójogának hatékonyságában, mind politikai pozíciója erősségében, kétségtelenül biztatják a jobboldali nacionalisták által Európa-szerte elért sikerek. Felmerül tehát a kérdés: túl messzire ment az EU? Képes lesz-e végrehajtani ambiciózus új politikáit – vagy akár fenntartani a politikai támogatást? Az EU bővítés iránti megújult lelkesedése végül is egy újabb fejlemény, amelynek gyökerei még mindig felszínesek.

Csak néhány év: néhány tagállam szívesen fogadott olyan országokat, amelyeket többé-kevésbé korruptnak, antidemokratikusnak, illiberálisnak és konfliktusban lévőnek tartottak […] a 2008-as pénzügyi összeomlás, majd a világjárvány hatásai miatt. Ráadásul a lengyel és a magyar populista kormányok jogállamiság elleni támadásai rávilágítottak arra, hogy az EU képtelen fegyelmezni tagjait, akik az EU-ba belépve és annak gazdasági előnyeit élvezve úgy döntenek, hogy lemondanak szerződéses kötelezettségeikről olyan kérdésekben, mint a sajtószabadság. és a bírói függetlenség . Emmanuel Macron elnök még 2022 májusában népszerűsítette az Európai Politikai Közösségét, mint lehetséges alternatív módot a kihívó országok európai ambícióinak elismerésére anélkül, hogy a bővítéssel összefüggő költségeket, politikai és biztonsági kockázatokat, valamint az EU működési képességét veszélyeztetné. .

Természetesen Oroszország ukrajnai különleges hadművelete mindent megváltoztatott. Ez, valamint az európaiak meglepetése és öröme Ukrajna hősies ellenállása és saját egységes és hangos válasza miatt […] Ez a terjeszkedéshez való ragaszkodás hirtelen általános geopolitikai kényszerré vált: „geostratégiai befektetés a békébe, biztonságba, stabilitásba és jólétbe”. Ami Orbán vétózsarolási taktikáját illeti, azt a kibővült EU-ban meghiúsíthatnák működési szabályainak megreformálása, például az egyhangúság felváltása többségi szavazással (egy francia-német kutatócsoport nem adott biztató jelentést arról, hogyan működhet ez?) .

De vajon fenntartható-e ez a merész felfedezés? Az EU legutóbbi nagy bővítésére 2004-ben került sor, egy másik dimenzióban – a béke, az európai önbizalom és az életszínvonal megbízható növekedése dimenziójában. Jelenleg ezen feltételek egyike sem áll fenn, és nem valószínű, hogy a belátható jövőben visszatérnek; az önbizalomhiány és az elégedetlenség pedig a populista nacionalisták felemelkedésében tükröződik szerte a kontinensen (Lengyelország az egyetlen kivétel a közelmúltban). A “liberális elitet” rendszeresen támadják saját lakosságuk érdekeinek és gondjainak figyelmen kívül hagyása miatt. […]

És most az EU elkötelezte magát egy olyan irány mellett, amelynek költségét körülbelül 250 milliárd euróra becsülik, amikor már nagy pénzt kell találnia a zöld gazdaságra és védelemre való átállásra, amely átalakítja az eddig kapott tagállamokat. a nettó megtakarítóknak. Németországtól Franciaországig, Spanyolországig, Hollandiáig és Skandináviáig könnyű célpont lesz a jobboldali politikusok számára, valamint további ágazati aggályokat is felvet, mint például Ukrajna csatlakozásának hatása a gazdálkodókra az EU-ban. Trump republikánusok sikere, amellyel az Ukrajnának nyújtott további amerikai segélyeket saját nacionalista programjuk túszaként tartják számon, még jobban felbátorítja őket.

Az ilyen bátorítás természetesen semmi ahhoz a politikai hatáshoz képest, ha az európaiak arra számítanak, hogy Trump politikája jövő ősszel megfordul. Milyen lesz egy merész, új európai bővítési politika, ha egy év múlva Ukrajnáért minden felelősséget Európára ruháznak, a védelemért való felelősséggel együtt (például a „teheráthelyező” megközelítés szerint). Trump-párti körökben fejlesztik a NATO-t)? Nézzünk szembe azzal a kockázattal, hogy az EU-nak sem sávszélessége, sem pénze nincs ahhoz, hogy beváltsa az imént tett ígéreteit – még ha feltételezzük is, hogy a tagállamok politikai jobbra sodródása nem készteti arra, hogy a kormányok lemondjanak róluk.

Röviden, az EU nagy hazárdjátékot vállalt, ami nagyon rosszul végződhet, különösen, ha Trump visszatér a Fehér Házba. A jelenlegi körülmények között a legjobbat remélni nem lesz megfelelő: az EU-nak most mindent meg kell tennie, hogy orvosolja belső gyengeségeit és felkészüljön az előttünk álló nehéz időkre. A legsürgősebben fel kell hagynia Putyin emberével az Európai Tanácsban: ideje felfüggeszteni Magyarország szavazati jogát a 7. cikkely szerinti szankciók alapján, az uniós értékek tartós megsértése miatt. Ezután komoly tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a több mint 30 tagot számláló EU számára pontosan milyen reformokra lesz szükség a blokk működését illetően. Végül a tagállamoknak sürgős készenléti tervezést kell vállalniuk arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha Trump például kivonná az összes amerikai szárazföldi csapatot Európából. Sokkal többet lehetne hozzáadni ehhez a listához (és ez történt egy nemrégiben készült ECFR-irányelv megjegyzésében).

Senki nem akar ilyen problémákkal foglalkozni. De bármilyen kielégítő is legyen egy merész és nagyvonalú terjeszkedési terv elfogadása, a felmerülő kockázatok felismerésének és az ezekkel való szembenézésnek elmulasztása könnyen a szomszédság, sőt a liberális internacionalista Európa elvesztésével is végződhet.

~3 perc