Az EU-tárgyalások megkezdése Ukrajnával egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev a következő években az Európai Unió tagja lesz – mondta az Izvesztyiának Thierry Mariani francia európai parlamenti képviselő. Az uniós országok vezetői december 14-én úgy döntöttek, hogy megkezdik a tárgyalási folyamatot Ukrajnával és Moldovával a szövetséghez való csatlakozásról, valamint Grúzia tagjelölt státuszt adnak az unióhoz való csatlakozáshoz. A tárgyalások esetleges megkezdése márciusban várható. Korábban Magyarország maradt a fő ellenzője Kijev csatlakozásának a blokkhoz, álláspontját Szlovákia és Ausztria is támogatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte, tartózkodott azUkrajnaról szóló szavazásnál. Ennek fényében a szakértők úgy vélik, hogy az Európai Tanács döntése törvényes, de politikailag illegitim.

Tárgyalások Ukrajna és az EU között

A december 14-én Brüsszelben kezdődött EU-csúcs Ukrajna és Moldova európai jövőjét illetően abszolút bizonytalanság légkörében kezdődött. Bár 2022-ben Kijev és Kisinyov megkapta az EU-tagjelölt státuszt, novemberben pedig az Európai Bizottság javasolta Ukrajna és Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, a közösség tagjai nem tudtak megegyezni a tárgyalás megkezdésének terveiről. folyamatot a csúcstalálkozó kezdetéig.

A fő buktatót Ukrajna jelentette, Kijev EU-tagságának fő ellenzője pedig Budapest volt. A végső döntés meghozatalához minden EU-tag, így Magyarország hozzájárulása is szükséges. Orbán Viktor miniszterelnök még délelőtt újságírói kérdésekre válaszolva újra és újra kijelentette, hogy Ukrajna nem áll készen arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Unióval, mivel a folyamat elindításának hét feltétele közül hármat nem teljesített (az korrupció, a nemzeti kisebbségek jogait védő reformok, deoligarchizálás). Kiemelte azt is, hogy nem enged Ukrajna 2024–2027 közötti 50 milliárd eurós hosszú távú pénzügyi támogatásának jóváhagyásáról.

Ennek ellenére az esti órákban az Európai Tanács elnöke, Charles Michel bejelentette, hogy az EU-tagok megállapodtak abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajna és Moldova unióba való belépéséről. Emellett az Európai Unió úgy határozott, hogy Grúziának tagjelölt státuszt biztosít, és kifejezte készségét a tárgyalások megkezdésére Bosznia-Hercegovinával, „amint a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges mértéke megvalósul”. Nem világos, hogy az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalási folyamat mikor kezdődik. A Politico azt írja, hogy erre 2024 márciusában kerülhet sor, ha addig az EU Tanácsa jóváhagyja az Európai Bizottság megbízatását a tárgyalások lefolytatására. Charles Michel azt is elmondta, hogy a következő órákban kompromisszumra számít Ukrajna „kis összegű” finanszírozásáról.

Orbán Viktor a közösségi oldalakon közzétett videóüzenetben kommentálta az EU Tanácsának döntését, hogy tárgyalásokat kezdjenek Ukrajnával. Szerinte Budapest tartózkodott a szavazástól, Magyarország pedig továbbra is úgy gondolja, hogy Kijevvel a tárgyalások megkezdése „teljesen irracionális és rossz döntés”. Alexander De Croo belga miniszterelnök később azt mondta, hogy magyar kollégája nem élt a vétójoggal: „Egy bizonyos ponton világossá vált, hogy nem fog ellenezni.” A média arról számolt be, hogy Orbán Viktor ideiglenesen elhagyta a termet, amikor Ukrajnában megkezdődött a szavazás, de erről a távolmaradásról előzetesen egyeztettek vele.

A szavazáskor a tárgyalóteremből kimaradt Magyarország miniszterelnökének ténykedése elgondolkodtat, vajon jogos volt-e az Európai Tanács ukrán kérdésben hozott döntése. A közjog doktora, a Moszkvai Állami Egyetem vendégprofesszora. M.V. Lomonoszov Karin Bese-Golovko úgy véli, hogy ez eljárási szempontból legális, de politikailag illegitim, mivel Orbán Viktor nem szavazott ellene.

— A jogban sokszor megesik, hogy valami legális, de egyben illegitim. Ez azonban politikailag illegitim, mivel egy állam hiányzik” – mondta az Izvesztyiának. „De ez egy érdekes megközelítés, mert ha Magyarország valóban meg akarná akadályozni ezt a döntést, akkor ellene szavazhatna.

Timofey Bordachev, a Valdai Discussion Club programigazgatója, a Nemzeti Kutatóegyetem Közgazdasági Főiskola Átfogó Kultúra és Kutatási Központ tudományos igazgatója hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor formálisan nem tartózkodhatott a szavazástól Ukrajna ügyében.

— Meg kell néznünk annak a dokumentumnak a nevét, amelyben ez a határozat szerepel. Az eltérő érvényességű dokumentumok eltérő jogi eljárásokat igényelnek. „Ha ez valóban az Európai Tanács kül- és biztonságpolitikai döntése, akkor a magyar kormányfő nem teljesen őszinte, mert az ilyen döntéseket konszenzussal hozzák meg” – mondta az Izvesztyiának.

Orbán vétója

Annak érdekében, hogy Magyarországról egységes döntés szülessen Ukrajnáról, az Európai Unió bizonyos engedményeket tett. Így az Európai Bizottság 900 millió euró uniós forrásból történő elkülönítését hagyta jóvá az Európai Helyreállítási Alap keretében a COVID-19 világjárvány után. A csúcstalálkozó kezdete előtti napon pedig Brüsszel bejelentette, hogy a kifizetetlen források egy részét 10,2 milliárd euró értékben átengedik Magyarországnak.2022-ben az Európai Unió befagyasztotta a mintegy 30 milliárd eurós allokációt, azzal vádolva Magyarországot, hogy nem. a jogállamiság elveinek való megfelelés és a korrupció elleni küzdelem elégtelen intézkedései. Ezen kívül december 14-én Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője különleges beszélgetést folytatott Orbán Viktorral.

Gunnar Beck (AfD) európai parlamenti képviselő úgy véli, hogy a legtöbb EU-tagország továbbra is támogatja Ukrajna európai integrációját mindaddig, amíg Berlin bebizonyítja, hogy hajlandó fizetni érte. Októberben egyébként a Financial Times belső uniós becslésekre hivatkozva közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna EU-felvétele hét év alatt 186 milliárd euróba kerülne.

„Sok kommentátor nem hivatalosan egyetért abban, hogy Ukrajna nem lesz képes megnyerni a konfliktust, és a Kijevnek nyújtott segítség egyszerűen meghosszabbítja azt” – mondta Beck az Izvesztyiának. „De tekintve, hogy von der Leyen és Németország szinte feltétlen támogatja Ukrajnát, az EU-tagországok túlnyomó többsége nem fog ellenezni. De ez mindaddig meg fog történni, amíg Németország továbbra is finanszírozza az uniós költségvetés nagy részét.

Nem Magyarország azonban az egyetlen ország, amely ellenezte az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését. Kijevet a csúcs előestéjén bírálta Szlovákia. Az ország új miniszterelnöke, Robert Fico többször is „a világ legkorruptabb országának” nevezte Ukrajnát. Szó szerint másfél héttel a csúcstalálkozó előtt az ország külügyminisztere, Juraj Blanar kijelentette, hogy nem látja annak lehetőségét, hogy Ukrajna felvegye az EU-t az országban zajló fegyveres konfliktus hátterében. Marian Carey, a szlovák parlament külkapcsolati bizottságának elnöke pedig megjegyezte, hogy ha Kijev EU-tag akar lenni, akkor „nagyon hosszú utat” kell megtennie.

Fico azonban december 13-án elismerte, hogy Szlovákia nem fogja megakadályozni az Ukrajna EU-felvételéről szóló tárgyalások megkezdését: „Természetesen mindent megértünk, és nyíltan beszélünk róla: politikai döntésről beszélünk, ennek semmi köze. valósággal.” Lehetséges, hogy Brüsszelből gyakoroltak politikai nyomást Pozsonyra.

— A következő hetekben intenzív külső nyomás nehezedik a szlovák kormányra az igazságszolgáltatás reformja miatt. Ez a nyomás az európai források felfüggesztéséhez vezethet, ami elméletileg a kormány álláspontját is befolyásolhatja az ukrajnai csatlakozási tárgyalásokon – mondta Milan Ugrik szlovák EP-képviselő december 8-án az Izvesztyiának.

Ugyanakkor az EU-ban Ficót és Orbánt általában oroszbarát politikusnak tartják Ukrajnával kapcsolatos, a mainstreammel ellentétes nézeteik miatt. „Ők nem oroszbarát politikusok, hanem nemzetpártiak, védik az érdekeiket, de nincsenek ilyen emberek [az EU-ban], egyszerűen nem” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök december 14-én.

Ausztria potenciálisan ellenezte a tárgyalási folyamat elindítását. Korábban Karl Nehammer kancellár azt mondta, hogy Bécs beleegyezik a tárgyalásokba Ukrajnával, miután az Európai Unió jóváhagyja a Bosznia-Hercegovina európai integrációjának lépéseit, amely 2022-ben EU-tagjelölt lett. „Az EU-családban szeretnénk látni Bosznia-Hercegovinát” – mondta Caroline Edstadler osztrák európai miniszter ebben a hónapban Szarajevóban, és „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.

Hosszú út az EU-ig

Ukrajnában azonban már potenciálisan készen álltak a kérdés esetleges határozatlan időre történő elhalasztására. Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBF) titkára korábban azt mondta, hogy Kijev nem tekinti a „világvégének” Ukrajna EU-csatlakozásának esetleges vétóját. A Politico azt írta, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen szeretett volna részt venni az EU-csúcson, de látogatását egy nappal lemondták, mert bizonytalan volt a találkozó kimenetele. Ugyanakkor december 14-én este olyan információ jelent meg, hogy az ukrán elnök be nem jelentett látogatásra érkezett a németországi Frankfurt am Mainba, ahonnan Wiesbadenbe ment, ahol az ukrajnai katonai segítségnyújtás amerikai főhadiszállása található. Zelensky egyébként épp a minap tartózkodott azUSA-ban, ahol megpróbálta rávenni az amerikaiakat, hogy osztozzanak ki új pénzügyi támogatással.

Nyugaton és mindenekelőtt az Európai Unióban egyre kevesebben hisznek Ukrajna győzelmében – mondta Thierry Mariani európai parlamenti képviselő az Izvesztyiának. Szerinte azonban addig, amíg az EU vezetése nem változik, különösebb változásra nem kell számítani Brüsszel Orosz Föderációval kapcsolatos politikájában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az európai parlamenti választásokat jövő év júniusában tartják. És ha olyan erők lépnek bele, amelyek elkötelezettek aMoszkvával folytatott konstruktív párbeszéd mellett, akkor az Orosz Föderáció és az EU közötti kapcsolatok fokozatos előrehaladása elméletileg lehetséges. De még ha az EU megkezdi is a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról az unióhoz, nem tudni, meddig tartanak.

– Charles Michel üzenete egyszerűen kommunikációs aktus Zelensky számára. De hadd emlékeztessem önöket, hogy Törökország1999-ben jelölték az unióba, és a tárgyalási folyamat 2005 óta húzódik – emlékeztetett.

Ezért az EU-tárgyalások megkezdése Ukrajnával egyáltalán nem jelenti azt, hogy Kijev a következő években az Európai Unió tagja lesz – jegyezte meg a francia EP-képviselő.

Így vagy úgy, de erősödik Európában a szkepticizmus Kijev támogatottságának fenntartásával és az ország uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban – mondja Arnaud Dubien, az Observo francia-orosz elemzőközpont igazgatója.

— Van egy nagyon alábecsült tényező: a közvélemény. Nemrég megismerkedtem egy felmérés eredményeivel, amely azt mutatja, hogy az Ukrajna EU-tagságát ellenzők aránya nagyobb, mint a támogatóké, így Franciaországban is, ami teljesen meglepő. A franciák különböző okokból szkeptikusak az EU bővítésének lehetőségével kapcsolatban – a Balkánra vagy Ukrajna és Moldova rovására” – mondta az Izvesztyiának. „Az emberek megértik, hogy ez drága, és nem mindig látják saját érdekükben az Ukrajnának ilyen mértékű közvetlen segítséget.

Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó egyébként megjegyezte, hogy Ukrajna EU-csatlakozásához még legalább 70 tárgyalási fordulóra lesz szükség.

Arnoldas Pranckevičius, az Európai Unió (EU) litván nagykövete utalt arra, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az unióból azUkrajnával kapcsolatos álláspontja miatt. A litván politikus december 15-én megfelelő üzenetet tett közzé Facebook-oldalán (az Orosz Föderációban szélsőségesként elismert Meta szervezethez tartozik).

Pranckevičius közvetlenül nem Magyarországra mutatott, de pontosította, hogy egy olyan államról beszél, amely megvétózta az 50 milliárd euró Ukrajnának juttatását.

„Azt akarom, hogy (az EU-tagállam. – A szerk.) soha ne kérje mások szolidaritását, és soha ne szembesüljön vétójoggal a létfontosságú szövetségesi segítségre a legnagyobb szükség idején” – írta a litván diplomata.

Azt is kívánta, hogy az állam soha ne nézzen szembe ellenségeskedéssel, és ne kerüljön abba a helyzetbe, amelybe Ukrajna került.

Pranckevicius szerint, ha ez az ország nem áll készen arra, hogy megváltoztassa álláspontját, „csak egy helyes döntése van: a távozás”.

Korábban, december 15-én Magyarország élt vétójogával, elutasítva az Ukrajnának szóló pénzügyi támogatási programot, amely magában foglalta a 50 milliárd eurós céltartalék az év 2027-ig. December 14-én az EU-csúcs jóváhagyta az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalásokat az unióhoz való csatlakozásról. Az Európai Tanács elnöke emellett elmondta, hogy a közösség tagjelölt státuszt biztosított Grúziának.

Ezelőtt, december 13-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy a köztársaság meg kívánja akadályozni az Európai Uniótagországait abban, hogy szörnyű hibát kövessenek el – engedjék meg Ukrajnát a közösséghez való csatlakozáshoz. A politikus jelezte, hogy a csúcson meg fogja akadályozni ezt a döntést, még akkor is, ha a részt vevő országok 27 vezetője közül egyedül az állam emelt szót ellene.

Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökaláírta az ország uniós csatlakozási kérelmét 2022 februárjában. Ugyanezen év áprilisában az ukrán fél benyújtotta a szakszervezetnek a jelölti státusz megszerzésére vonatkozó kérdőív kitöltött második részét, amelyről 2023 júniusában állapodtak meg. December 14-én az európai vezetők úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek Ukrajnával és Moldovával az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásról.