Katonai megbeszélések Ukrajna és Oroszország között?

New York, 2023. december 2. szombat (MB)

Rendszerint jól értesült amerikai újságíró állítása szerint az ukrán fegyveres erők parancsnoka „privát” tárgyalásba bocsátkozott az orosz fegyveres erők parancsnokával – értesült a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

A Pulitzer díjas Seymour Hersh, forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok Valerij Geraszimovval, az orosz haderő parancsnokával folytat magánmegbeszélést olyan békekötésről, amely – Zelenszkij elnök tervétől eltérően – többé nem kötné a béke feltételéül a Krím és a Donbász visszaadását, hanem tudomásul venné a Krím Oroszországhoz tartozását, az oroszok által elfoglalt területeken pedig szavazással döntenének a területek hovatartozásáról.

Oroszországnak cserében el kellene fogadnia, hogy Ukrajnát integrálják a NATO-ba, a NATO viszont nem telepíthetne sem támadó fegyvert, sem idegen csapatokat Ukrajnába.

Ha Hersh értesülése megfelelne a valóságnak, Zaluzsnij és megbízói szeretnék elérni, hogy Moszkva lemondjon Ukrajnával kapcsolatos hármas céljáról: Ukrajna nácitlanításáról, demilitarizálásáról és semlegessé változtatásáról.

December 1-i szkopjei sajtóértekezletén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszországnak nincs oka változtatni Ukrajnával kapcsolatos céljain – írta tudósítónk.

Az orosz külügyminiszter kijelentése arra utal, hogy Moszkva nyugati tapogatózásként fogja fel Zaluzsnij ajánlatát, ugyanakkor nem zárkózik el még a “privát” tárgyalás elől sem – jegyezte meg tudósítónk.+++

Oroszország eurázsiai biztonsági rendszer után néz az európai helyett?

Szkopje, 2023. december 2. szombat (MB)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) élesen bíráló szavai arra engednek következtetni, hogy Oroszország más megoldást keres az EBESZ helyett, és eurázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozására készül – értékelte a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

Az EBESZ szkopjei miniszteri tanácskozásán Lavrov kétségbe vonta, hogy érdemes volna beruházni az EBESZ-be, hiszen az egyetlen egyet sem valósított meg az 1974. évi Helsinki Konferencián jóváhagyott együttműködési elvek közül: kollektív biztonság helyett hozzájárult a NATO keleti terjeszkedéséhez, gazdasági együttműködés helyett tudomásul vette az Oroszország elleni szankciókat, az emberi kapcsolatok építése helyett pedig néma maradt az oroszellenes gyűlöletkeltéssel szemben. Az EBESZ alárendelődött a NATO akaratának – mondta.

Az orosz diplomácia vezetője különösen látványosnak minősítette, hogyan váltak az EBESZ tagállamai egyetlen ország, az Egyesült Államok akaratának kiszolgálóivá, és vált semmissé az egyenjogúság elve a nemzetközi szervezetben.

Gyávának nevezte Blinken amerikai külügyminiszter azért, mert a tényekkel való szembesülés elől megfutamodott a szkopjei tanácskozásról.

Lavrov érveléséből kitűnt, hogy nem sok reményt fűz az EBESZ jövőjéhez.

A Békekör tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy a sikertelen szkopjei tanácskozással egyidejűleg Eurázsiai biztonsági csúcsértekezletet készítenek elő a térség országai közti együttműködés erősítéséért. Ezt Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes jelentette be október 22-én. Az értekezlet célja egy biztonságosabb világrend felépítése a szuverén méltányosság, az igazságosság, a jogos érdekek, a „mi és ők” felosztás elvein alapuló leigázási politika felülvizsgálása, mellyel a Nyugat nem akar felhagyni – mondta a Komszomolszkaja Gazetában megjelent nyilatkozatában.

Az eurázsiai biztonsági csúcsértekezlet terve Minszkben fogalmazódott meg egy október 26-27. között megtartott magas szintű nemzetközi konferencián, melyen Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. A nyugat-európai államok közül Ausztria, Nagy-Britania, Franciaország, Norvégia, Svájc, rajtuk kívül pedig a Egyesült Államok és Törökország is képviseltette magát.+++

Kiadta: Magyar Békekör