3
A kizsákmányolással szerzett profit jár az élősködőknek!?
Az áru a szerszámok, a gépek és a beszélőszerszám nélkül nem jön létre, így ezek a termelés nélkülözhetetlen tényezői. Azonban a termeléshez nem szükséges a tőkésnek, mint élősködőnek a léte, elég hozzá az a munka, amitől ez a vállalkozás működik, ami a munkamegosztás egyik tényezője, egyszerűen csak munka, bár nagyon fontos munka, nagy értéke van. Azonban a kapitalizmusnak éppenhogy az élősködés a hajtóereje. A tőkés vállalkozó az élősködésért (vagy ennek reményében) vállalkozik, még akkor is, ha ezt szemérmesen letagadja vagy nem is érti.
„Termelés: a munkaerő felhasználásának és – az emberi társadalom létéhez, fejlődéséhez szükséges – termelési eszközök, valamint szükségleti cikkek termelésének folyamata. A termelés folyamata céltudatos emberi tevékenység, amellyel az ember, hatást gyakorol a természetre és átalakítja azt annak érdekében, hogy szükségleteit kielégítse, ugyanakkor saját természetét is megváltoztatja. – A termelés az emberi élet örök, természetes feltétele. A termelési folyamat alapelemei: az emberek céltudatos és tervszerű tevékenysége – a munka, a munka tárgya és a munkaeszközök. A termelés folyamatában az emberek egymásra is hatnak, meghatározott módon egyesülve a közös tevékenység érdekében. Ezért a termelés mindig társadalmi jellegű. A termelésnek tehát két oldala van: a termelési erők és a termelési viszonyok. A termelés szorosan összefügg az elosztással, a cserével és a fogyasztással, egységes egészet alkot velük. Ugyanakkor azonban a termelés az elsődleges, ez határozza meg a fogyasztást. A termelés a fogyasztáshoz az elosztáson keresztül kapcsolódik, amelyet a termelési mód, ezen belül a tulajdonforma határoz meg; az elosztás pedig megállapítja a társadalom egyes tagjainak részesedési arányát a társadalmi termékből. A termelés mindenkor meghatározott, történelmileg kialakult társadalmi formában megy végbe. A termelés lehet ősközösségi, rabszolgatartó, feudális, kisárutermelés, kapitalista, szocialista termelés. A termelés általános jegyei (alapvető elemeinek egysége, összefüggése az elosztással, cserével és fogyasztással) más-más jelleget öltenek a termelés történelmi típusától, azaz a termelési módtól, a termelési viszonyok jellegétől függően.” – Marxista fogalomlexikon
A hatékony tőkeerős vállalkozónak azonban a jövedelme már nem arányos a vállalkozásban végzett tevékenységével, a vállalkozás hatékonyságának a növekedésével egyre inkább nem az, hanem az a tőkéje után járó profit (átlagprofit), amihez az értéktöbblet elsajátításával, kizsákmányolással jut hozzá. Bár lehet, hogy a tőkés vállalkozó ezt másként véli, de a kizsákmányolással szerzett profitjáról mégsem mond le azok javára, akik ezt létrehozták és így csak a tényleges munkája értéke legyen a jövedelme (a kapitalizmusban ezt nem teheti meg). Egyszerűen csak többnek (felsőbbrendűnek) tarja magát, ez neki jár az áldásos (az élősködését szervező) tevékenységéért.
A kis mihaszna felsőbbrendű erkölcsű bitang! Azonban kétségtelen tény, hogy vannak nagyon hasznos értékes munkát, tevékenységet végző kapitalista vállalkozók, bár a kizsákmányolás mindenképpen elítélendő, ha a célja vagy eredménye az élősködés a pazarlás, a kapitalizmusban azonban sajnos ez másként nem lehetséges.
„A kapitalizmus kialakulása a tőkés magántulajdon kialakulásával kapcsolatos. A tőkés magántulajdont az jellemzi, hogy a termelési eszközök a tőkés osztály tulajdonában vannak, a személyében szabad bérmunkás pedig minden termelési eszköztől meg van fosztva. Ezen alapszik a proletariátus kizsákmányolása, a munkásosztály és a tőkés osztály kibékíthetetlen osztályellentéte.” – A szocializmus politikai gazdaságtana
A kapitalizmusban az ember-állat még csak a gondolkodó állat lehet!
Bár kétségtelen, hogy a tőkés vállalkozók között szép számmal okos, sőt zseniális koponyák is voltak és vannak is, a buta vállalkozó idővel elbukik a konkurenciaharcban. Ez a harc azonban még csak az ember-állatnak a gondolkodó állat harca, mert az ember az embernek még a farkasa. A kapitalista vállalkozás célja a vállalkozó minél nagyobb profitja, ami végül is az élősködésének az alapja. Az élősködő ember-állat azonban még csak a gondolkodó állat lehet, azonban akiken élősködik, akik ezt kénytelenek elfogadni, azok sem lehetnek különbek. Így a kapitalizmus emberisége még alapvetően csak a gondolkodó állat színvonalán élhet.
A szélsőségesen megosztott emberiség
A kapitalizmusban a működési módja miatt szükségszerűen szélsőségesen megoszlik az emberiség élősködőkre és az őket kiszolgálókra. Ami azonban messzemenően nem tükrözi az emberiségben valójában meglévő különbségeket, az emberiségben meglévő nagyságokat, értékeket. A szélsőségesen megosztott emberiség kialakulásában a történelmi hatások, a földrajzi adottságok, a termelőerők elért fejlettségének színvonala, a társadalmi modell a meghatározó. Amely azonban világméretekben alapvetően csak a termelőerők és a társadalmi modell fejlődésével, a szocializmusban szüntethető meg.
Genetikailag változatos, de alapvetően egységes emberiség létezik a földön, a megfelelő körülmények között a különbségek lényegében elhanyagolhatók, sokszínűek. A genetikai változatosság ellenére az emberi méltóság minden embert megillet, aki gondolkodó humánus emberként képes élni, ez a lényeg. De ez csak a fejlett termelőerők és a hozzá tartozó társadalmi modellben a szocializmusban realizálódik, realizálódhat teljességében.
Az emberiség embertelen megosztottságnak a megszüntetéséért eredményesen a kommunista élcsapat vezetésével tudatosan az osztályharccal a dolgozó proletárok harcolnak. Ezt akadályozza a fasiszta-kapitalizmus szinte minden lehetőségével, mert a hívei a gondolkodó állat színvonalán akarnak létezni, nem akarnak, nem tudnak humánusan gondolkodó emberré válni.
„A történelem tapasztalatai arra tanítanak, hogy a munkásosztály harcedzett és kipróbált marxista párt vezetése nélkül nem arathat győzelmet a burzsoázián, nem hozhatja létre és még kevésbé tarthatja meg hatalmát. A munkásosztály marxista politikai párt nélkül annyi, mint törzs fej nélkül. A munkásosztály harca csak akkor lehet sikeres, ha harcát élcsapata vezeti, egyesíti és szervezi. Az élcsapat egységes harci szövetség, amely a legjobb, legöntudatosabb és legállhatatosabb harcosokat foglalja magába.” – A marxista filozófia alapjai
A kapitalizmusban azonban még nem szüntethető meg az emberiség szélsőséges embertelen megosztottsága, mert az ember még csak alapvetően a gondolkodó marakodó állat lehet. A szélsőségesen megosztott emberiség csak a termelőerők fejlődésével a szocializmusban szüntethető meg. Azonban nagyon kedvező a kapitalizmusból a szocializmusba átmeneti formának a népi demokrácia, ahol már tudatosan, tudományosan ez a cél.
Az emberiség a kapitalizmusban általában még nem tud következetesen gondolkodó emberként összefogni, következetesen nem tudja gondolkodó emberként segíteni az elmaradottakat, de kihasználja, mint gondolkodó állat az erőfölényét és gátlástalanul élősködik az erősebb a gyengébb felett.
Az osztályharc a gondolkodó emberré válásért, a valódi demokráciáért, az emberiség megosztottságának a megszüntetéséért folyik.
A kapitalizmus azonban a működési módja miatt szélsőségesen embertelenül megosztott emberiséget nem tudja megszüntetni, valójában nem is akarja, mert az ember-állat még csak a gondolkodó állat, az élősködő individualista erkölcsű kapitalista ragadozók hatalma.
A gondolkodó emberré válás lehetősége
A megfelelő körülményekben fejlődő egészséges emberek elérhető képessége, emberi értéke, nagy általánosságokban hasonló szinten megvalósulhat, sokszínűen. De a kapitalizmusban létrejött szélsőségesen megosztott emberiség ezt nem tükrözi és nem is tükrözheti. Mert kíméletlen harc van, győztesekre és vesztesekre bomlik a társadalom, így alakul ki a megosztott emberiség. A vesztesek gyengének minősülnek és a győztesek uralkodnak és élősködnek felettük. Ez így még nem lehet a gondolkodó emberek világa!
Így a kapitalizmusban az emberiség sokkal a lehetőségei alatti szinten civilizálódik, nem cél, és nem is lehet cél a valódi demokrácia, így gondolkodó emberré válás sem. Azonban az emberiség ennél sokkal jobb, mint ami a kapitalizmusban lehetségesen megvalósul, illetve megvalósítható.
Mert erre reálisan csak a szocializmusban van lehetőség, ahol a valódi demokráciában már gondolkodó emberré válik az ember, ez a cél. A szocializmus, de még inkább a kommunizmus a tudományra támaszkodva a humánus, emberséges, demokratikusan gondolkodó emberek világa!
A szocializmus az élősködés megszüntetése, a valódi demokrácia megteremtése, az emberré válás érdekében szükséges!
A kapitalizmusban az értékek és a profit létrehozásában is a meghatározó a proletár dolgozók munkája, akik a munkájukkal a profithoz szükséges értéktöbbletet is létrehozzák, ami végül is a tőkés élősködésének alapja. A szocializmusban az értékeket, az értéktöbbletet szintén a dolgozók hozzák létre, de nincs élősködő, minden megtermelt érték, haszon a dolgozóké. Ezért lehetséges, ezért válik lehetővé a munka szerinti elosztás.
A kapitalizmusban az osztályharc alapvetően a szocializmusért, az élősködés megszüntetéséért folyik, még akkor is, ha ezt leginkább csak a kommunisták értik meg, de mint a dolgozók élcsapata, ennek elérésére tudatosan vezetik az dolgozó osztályokat. Cél a kizsákmányolás megszüntetése.
A kapitalizmusban a vállalkozás az tőkebefektetés a vállalkozó hasznáért, az így szerzett jövedelem a befektetett tőke alapján, alapvetően a dolgozó proletárok kizsákmányolásának eredményeként realizálódik és nem a vállalkozó munkája, tevékenysége után. A kizsákmányolás valójában törvényes lopás, az értéktöbblet törvényes elsajátítása, ami az élősködés alapja! De a kapitalizmusban ez a hajtóerő, a kizsákmányolás az élősködésre, ami törvényes, e nélkül a kapitalizmus nem működőképes.
A kapitalizmus működési módja miatt a kapitalista vállalkozó kénytelen a kizsákmányolás fokozására, nem csak az élősködése miatt, hanem a konkurencia a hatékonyságra kényszeríti, úgy, mint a közönséges szerszámokat, gépeket, a beszélőszerszámokat is a legköltséghatékonyabban kell használnia.
A kizsákmányolás és élősködés nélküli termelési mód a szocializmusban, majd a kommunizmusban valósul meg. A kapitalizmusban a dolgozó proletárok osztályharca lényegében a munka szerinti elosztásért történik, ami azonban csak a szocializmusban lehetséges, majd ezután a kommunizmusban lehetővé válik a szükségletek szerinti szerinti elosztás. A szocializmusban az osztályharc a társadalom kapitalizmus hívei és a külső fasiszta-kapitalizmus ellen a proletárdiktatúrával történik.
Természetesen ezt a kapitalizmus emberiségének túlnyomó többsége még nem értheti meg, mert a lét határozza meg a tudatot és a létfeltételekért az embereknek egymás ellen harcolnia kell, ennek megfelelően alakul a társadalmi tudat. Így a kapitalizmusban az ember-állat még csak a gondolkodó, marakodó állat lehet, a kollektivizmus, az összefogás helyett az ember ember elleni harc valósul meg. Így az ember-állat gondolkodása, mint egy állat agyara alapvetően a létfenntartásáért működik.
A kollektivizmus a kapitalizmusban nem jöhet létre, pedig ez az emberré válás egyetlen lehetősége, az emberiségnek a közös érdekeken alapuló humánus demokratikus együttműködése. De amíg az osztályharc elkerülhetetlen, mert antagonisztikus társadalmi osztályok vannak, addig nem lehet gondolkodó emberré válni.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!