21 Kutatóközpont: Az akkugyárellenes hangulat nem tett jót a vajdabanda népszerűségének Debrecenben

A debreceniek nagy többsége ellenzi az akkumulátorgyár építését, ma már a fideszes szavazók negyede sem kér a kínai beruházásból.

Az akkugyárellenes hangulat nem tett jót a Fidesz támogatottságának, a helyi választók kevesebb mint harmada szavazna csak a kormánypártokra – derült ki a 21 Kutatóközpont októberben készült, reprezentatív felméréséből, amit a Telexen ismertetünk először. A Momentumnak is dolgozó intézet kutatása szerint a fideszes polgármester továbbra is népszerű, de nem sokkal van mögötte a Momentum jelöltje, akit jobban szeretnek, mint Kósa Lajost. Szorosabb lehet a jövő júniusi önkormányzati választás Debrecenben, mint legutóbb, a városban fej fej mellett áll a DK és a Momentum támogatottsága.

Tavaly nyáron derült ki, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártójaként ismert kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) 200 hektárnyi területet vásárolt Debrecen közelében, hogy akkumulátorgyárat építsen. A beruházás ellen jelentős civil tiltakozás kezdődött, de több ellenzéki párt is aktivizálta magát helyben, hogy megakadályozzák az üzem építését és a külföldi vendégmunkások beköltözését. A civilek tiltakozásának alapja az, hogy ebben az iparágban vannak környezetszennyező gyárak, és attól tartanak, hogy a debreceni is ilyen lenne. A januári közmeghallgatáson lincshangulat alakult ki a városban, a főispánt ordítva hazaárulózták a résztvevők. De mit mutatnak a számok?

A felmérés szerint a debreceniek 62 százaléka ellenzi a beruházást, míg 26 százalékuk támogatja, 12 százalék pedig nem tudott dönteni.

A januárban – azonos módszerrel készült – felmérés eredményeihez képest látszik némi elmozdulás. Az év elején még valamivel többen, a debreceniek 64 százaléka ellenezte az akkumulátorgyár építését, és 7 százalékkal kevesebben (19 százalék) támogatták. Csökkent a bizonytalanok aránya is: januárban még a debreceniek 17 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.

A fideszes szavazók több mint negyede (27 százalék) nem támogatja az építkezést.

Sokkal több kormánypárti választó van ellene, mint januárban: akkor még csak 13 százalékuk mondta azt, hogy nem szeretne akkugyárat a városban.

A Fidesz választóinak jóval több mint fele (59 százalék) azonban továbbra is hisz a kormányzati narratívában, miszerint az akkugyár jó lesz a városnak, és támogatja a beruházást. A kormánypártiak negyede nem válaszolt a kérdésre.

Nem meglepő, hogy az ellenzéki szavazók elsöprő többsége (84 százalék) ellenzi a debreceni akkugyárat, miután a helyi civilek mellett több párt is hónapok óta aktívan tiltakozik a beruházás ellen. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy az ellenzéki táborban 4 százalékkal csökkent a debreceni akkugyárat ellenzők aránya januárhoz (88 százalék) képest, és míg januárban még csak 4 százalék, októberben már majdnem minden tizedik ellenzéki szavazó (9 százalék) válaszolta azt, hogy támogatja a beruházást. Az ellenzéki szavazók közé sorolták a kutatók a hatpárti szövetség mellett Jakab Péter és Márki-Zay Péter pártját, illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is. Utóbbit azért, mert a kutyapárti szavazók politikai-társadalmi kérdésekben általában hasonló attitűddel bírnak, mint az ellenzékiek.

A válaszadóktól megkérdezték azt is, hogy mennyit tájékozódtak az akkumulátorgyár ügyében. A debreceniek 17 százaléka nagyon sokat, 48 százalékuk viszonylag sokat, 30 százalék keveset igyekezett megtudni róla, 3 százalék pedig saját bevallása szerint semmit sem. Attól a 97 százaléktól, amely legalább valamennyit tájékozódott az ügyről, azt is megkérdezték, hogy szerintük melyik politikai erő tette a legtöbbet azért, hogy ne épüljön akkumulátorgyár Debrecenben.

A válaszadók ötöde (20 százalék) a Momentumot, bő tizede (11 százalék) a DK-t említette, míg 5-5 százalék a Mi Hazánkot és az LMP-t, 1 százalék pedig Debrecen fideszes polgármesterét nevezte meg.

Ez utóbbi talán annak is tulajdonítható, hogy a felmérés előtt pár nappal Papp László Facebook-posztban szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az akkugyáraknak jogi kiskaput nyújtó környezetvédelmi rendeletét. Ennél a kérdésnél a válaszadók 7 százaléka általánosan „ellenzék” vagy „baloldal” leírást adott meg, 9 a civil lakosságot említette, 4 pedig a civil szervezeteket.

Előnyben a fideszes polgármester, de egy közös ellenzéki jelölt megszorongathatja

A jövő júniusi önkormányzati választás egyik érdekes kérdése lehet, hogy az akkugyárak milyen hatással vannak a helyi közéletre. A felmérés kitért a helyi politikusok és pártok népszerűségére és ismertségére is.

Az egyes politikusokat ismerők egy ötös skálán értékelték a népszerűséget. A felmérés szerint továbbra is

Papp László a legnépszerűbb debreceni politikus: az 5-ös skálán 3,2-es átlagpontot kapott a fideszes polgármester.

A momentumos Mándi 2,8-as átlagponttal a második lett, és ezzel megelőzte a város fideszes országgyűlési képviselőjét, Kósa Lajost, aki a DK-s Vaszkóhoz hasonlóan 2,6-os értéket ért el. Minimálisan van mögöttük Varga Zoltán 2,5-ös átlagponttal.

Fontos megemlíteni, hogy az ellenzéki pártoknak még nem sikerült megállapodniuk a közös polgármesterjelölt személyéről, és a felmérésben csak három potenciális ellenzéki jelöltre kérdeztek rá. Hét hónappal a következő önkormányzati választás előtt ugyanakkor az jól látszik, hogy a fideszes polgármester ismertségben és népszerűségben is előnyben van a potenciális ellenzéki kihívókhoz képest, de ez a hátrány egyáltalán nem tűnik nem leküzdhetetlennek.

A 2019-es választáson Papp László nagyon simán, a szavazatok 61,77 százalékával nyert. Akkor nem volt ellenzéki összefogás Debrecenben: a DK-s Varga Zoltán az MSZP és a Párbeszéd támogatásával 21,54 százalékot ért el, míg a Momentum, a Jobbik és az LMP közös jelöltjeként induló Kőszeghy Csanád 12,06 százalékon végzett. A tavalyi országgyűlési választásra már közös jelöltet indított a hatpárti ellenzék Debrecenben, a DK-s Varga Zoltán azonban 9 százalékponttal kikapott Kósa Lajostól Hajdú-Bihar megye 1. választókerületében.

Megtépázta a Fidesz népszerűségét az akkugyár

A 2019-es EP-választáson – amikor legutóbb külön-külön indultak az ellenzéki pártok – a Fidesz 53,12 százalékot ért el Debrecenben, a DK 15,96, a Momentum pedig 11,33 százalékkal követte.

A június 9-i EP-választásra készülve némi aggodalomra adhat okot a kormánypárti vezetésnek, hogy

a felmérés szerint Debrecenben ma már csak a választók harmada (32 százalék) szavazna a Fideszre.

A helyi Fidesz-tábor lemorzsolódásában talán szerepet játszhat az akkugyárellenes hangulat is, ám az ellenzék széttöredezettsége miatt egyik párt sem tudja önmagában megszorongatni a Fideszt Debrecenben. Míg az országos közvélemény-kutatások szerint stabilan a legerősebb ellenzéki párt a DK, Debrecenben fej fej mellett áll a Momentummal 10 százalékon. Ennek inkább az utóbbi pártnál örülhetnek, hiszen a Momentum a Republikon októberi felmérésében országosan csak 5 százalékon szerepelt a teljes népesség körében.

A DK és a Momentum után holtversenyben következik a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP 8-8 százalékkal. A Jobbik, a Nép Pártján, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Második Reformkor támogatottsága egyaránt 2 százalékos Debrecenben, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd pedig 1 százalékon áll. 22 százalék nem tudott vagy nem akart pártot megnevezni.

Ez azt jelenti, hogy a korábban összefogó ellenzéki pártok összesített támogatottsága 29 százalék, ami mindössze három százalékponttal marad el a Fideszétől.

Ez lényegesen jobb eredmény, mint amit közös listán a parlamenti választáson értek el a városban, akkor ugyanis 36–52 arányban maradtak alul a kormánypárttal szemben a belföldi szavazatok tekintetében.

A 21 Kutatóközpont januári felméréséhez képest jelentősen csökkent a bizonytalanok aránya, az év elején a debreceniek 39 százaléka nem akart vagy nem tudott pártot megnevezni. Ezzel párhuzamosan nőtt a pártválasztók száma. A leginkább a Fidesz és az MKKP erősödött az év elejéhez képest: a kormánypártra 6, a kutyákra 4 százalékkal szavaznának többen, mint januárban. A DK tábora 2, a Momentumé 3 százalékkal nőtt Debrecenben, miközben a Jobbik és az LMP némileg gyengült az év elejéhez képest.

Módszertan: A 21 Kutatóközpont 2023. október 13. és 18. között végzett közvélemény-kutatást Debrecenben. Az 1000 fős minta adatfelvétele hibrid módon, telefonon és online történt. Az eredmények reprezentatívak nemre, korra és végzettségre a debreceni felnőttkorú lakosok körében. A hibahatár ±3 százalék. 2023 januárjában ugyanilyen módszerrel végzett felmérést az intézet, az adatok így összehasonlíthatók.                                                                      (telex)

A balrad.hu kommentje a “kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: Ne tévesszük szem elől azt a tényt, hogy EBBEN AZ ESETBEN IS CSAK EGY KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSRÓL VAN SZÓ! Amellyel szemben pedig ott áll a qmányzati akarat – “AKKOR IS! CSAK AZÉRT IS!” – és a SZAVAZATOK SZÁMLÁLÁSI RENDSZERE! Márpedig e két tényező DÖNTŐ JELENTŐSÉGGEL BÍR!