„Gondolatok a demokráciáról” bővebben

"/>

Gondolatok a demokráciáról

4

Társadalomtudomány; materializmus; tudománytalan világnézet; kettős tudat

A kapitalizmus nem használja és nem is használhatja – elsősorban a társadalomtudomány és a világnézet területén – a dialektikus és történelmi materializmus tudományát, mert ez nem az érdeke, sőt ellenérdekelt. Bár a profit érdekében kénytelen használni a materializmust, sőt a dialektikát is, mert termelni másként nem lehet, de felsőbbrendűként élősködnie is kell, és ez ellentmond a következetesen objektív tudományos világnézetnek.

Így azonban a kapitalizmus képtelen a demokrácia kiteljesedésére (és nem is akar), a valódi a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokráciára, sőt ezt mindenerővel megakadályozza. Ezért a kapitalizmus az élősködése érdekében a világnézetéhez felhasználja az idealista tudománytalan vallást, az isteni mintát, ami egy felsőbbrendű lény víziója, a legfőbb lény, ami a jobboldaliság szimbóluma. Ezért a vallás a kapitalizmus világnézetének egyik alapja. Az isteni minta valójában magából a kizsákmányoló társadalmi formából származik, ezért szívesen felhasználja ezt a virtuális kitalált valamit a felsőbbrendű élősködése érdekében. A vallás a kapitalizmusban elkerülhetetlen, mint a bérrabszolgaság, a kapitalista osztály-önkényuralom, mert az ember a kizsákmányoló társadalmakban még csak a gondolkodó állat lehet.

De a szükség szerinti mértékben fel kell használnia a materializmust és a dialektikát is, mert enélkül életképtelen lenne. A termelőeszközök létrehozása és működtetése csak a dialektikus materializmus felhasználásával lehetséges, amit ezért praktikusan felhasznál, mert az szükséges a tőkések profitjához.

A termelőerők fejlesztése és működtetése csak a dialektikus materializmussal lehetséges, a varázslás, a ráolvasás, az isten ebben nem segít, de a kapitalizmusnak az élősködéshez, a felsőbbrendűséghez szükséges a tudománytalan kitalált világnézet, a vallás is.

Ez kettős tudatú, hamis tudománytalan világnézetű, a kapitalizmus működéséhez szükséges élősködő, felsőbbrendű erkölcsű zavaros társadalmi tudatot eredményez. Így a valódi, a gazdasági-politikai-társadalmi egyenlőségen alapuló demokrácia, a dolgozók érdekeit következetesen képviselő demokrácia elképzelhetetlen a kapitalizmusban. De a kapitalizmus csak ilyen kettős társadalmi tudattal képes működni. Így az ember még csak a gondolkodó állat lehet! A gondolkodó emberré váláshoz a következetesen objektív tudományos gondolkodás elkerülhetetlen.

***

Vallás: az emberek mindennapi léte fölött uralkodó külső erőnek fantasztikus tükröződése az emberek fejében, amelyben a természeti erők természetfeletti formát öltenek. Teológiai szempontból (amelyet a filozófiai idealizmus igyekszik érvekkel alátámasztani) a vallás az emberek örök belsőérzésével függ össze, amely valamilyen szellemi princípiummal való kapcsolatát fejezi ki. A vallás a társadalmi tudás sajátos formája, amely a világnézet, az egységével tűnik ki. A vallás alapvető és döntő ismérve: a természetfelettibe vetett hitt. A marxizmus a vallást társadalmilag feltételezett és ezért történelmileg átmeneti jelenségnek tekinti. Az emberi történelem hosszú időszaka folyamán az emberek nem ismertek semmiféle vallást. A vallást az ősközösségi rend fejlődésének bizonyos fokán keletkezett, mint a félelmetes és érthetetlen természeti erőkkel szembeni tehetetlenség tükröződése. Az osztálytársadalomban a vallás gyökerei főképpen a társadalmi fejlődés spontán folyamataival szembeni tehetetlenséggel, a kizsákmányolással és a tömegek nyomorával függnek össze. Itt a vallás, Lenin szavaival élve, „a szellemi elnyomás egyik fajtája, amely mindenütt ránehezedik a másoknak végzett örökös munka, az ínség és a magárahagyottság által szorongatott néptömegekre” (Lenin Művei. 10. Kötet Szikra 1954. 73. Oldal).” – Marxista fogalomlexikon

Ateizmus: a természetfelettibe (szellemekbe, istenekbe, túlvilági életbe stb.) hitet tagadó nézetek rendszere. Az ateizmus tárgya: a vallás keletkezésének és létezésének, forrásainak okainak tisztázása, a vallási tanítások bírálata és a tudományos világkép szempontjából, a vallás társadalmi szerepe s a vallási előítéletek leküzdése útjainak megvilágítása. – Marxista fogalomlexikon

vallás: A szellemi létezéssel kapcsolatos tanítás. Olyan elképzelések rendszere, amely azt hirdeti, hogy a szemünkkel látható világon túl létezik egy annál magasabb rendű is, ahol tiszta szellemi lények (például isten vagy istenek, angyalok) léteznek. E szerint az ember is több a testénél, és a halál csak a test pusztulását jelenti.”

***

Proletár osztály érdekvédelem a kapitalizmusban

A kapitalizmus működési módja miatt lehetetlen a valódi demokrácia, a valódi következetes osztály érdekvédelem a dolgozó proletárok számára, ami a polgári demokráciában semmilyen jogszabállyal sem valósítható meg. A kapitalista jogállamban a következetes munkavállalói proletár érdekvédelmi szervezetek, minden valódi hatalom nélkül, kénytelenek a kapitalizmus osztályérdekében hozott törvények szabályainak alárendelten tevékenykedni, így rendszerint az „osztályharc” inkább hasonlít egy a kapitalizmus által rendezett színházi előadásra, mint valódi osztály érdekképviseletre. Bár időnként ennek ellenére mégiscsak tómból az osztályháború.

A kapitalizmusban a proletár érdekvédelmi szervezetek vezetői – azok, akik alapvetően a kapitalizmus hívei – gyakran a hatalom bűvöletébe kerülnek, osztályárulókká válnak, így pankrátorként játsszák el szerepüket a proletárok osztályellenségei érdekében. Amelyik proletár érdekvédelmi szervezet nem következetesen a marxizmus-leninizmus útján halad, az elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb mértékben a mosolygó fasizmus támasza lesz!

A bérrabszolga beszélőszerszámoknak valójában lehetetlen és értelmetlen is a demokráciára!

A kapitalizmusban a dolgozó proletárok osztályérdekeinek az érvényesítését, az uralkodó tőkésosztály a diktatúrával a saját osztályérdekében kíméletlenül elnyomja. A proletár dolgozó nép számára a valódi demokrácia a kapitalizmus működési módja miatt így lehetetlen, sőt elvileg értelmetlen is. Mert a kapitalizmusban a tőkések és a proletárok osztályérdekei kibékíthetetlenek, így a totális kapitalista hatalomban totálisan a kizsákmányolók osztályérdekei valósulnak meg. A kapitalizmus az bérrabszolgatartó társadalom! Ezért a kapitalizmusban szélsőségesen megosztott társadalmában az ember még csak a gondolkodó állat lehet!

A bérrabszolga, a beszélőszerszám, aki a kapitalizmusban a proletár dolgozó az csak az árutermeléshez szükséges szerszám, termelési tényező, csupán pénzbe kerül a tőkésnek, egyszerűen csak a profithoz szükséges tőkebefektetés. Mi értelme lehet így egy szerszámnak, egy termelési tényezőnek a hatalomba való beleszólásra? A szerszám, a termelési tényező számára a demokrácia felesleges, ez igaz a bérrabszolgára, a beszélőszerszámra is. Vagyis a kapitalizmusban a dolgozó proletárok számára a demokrácia hangoztatása értelmetlen, és csak demagógia lehet, csak hazug fecsegés, félrevezetés. Mert a kapitalizmusban a bérrabszolgáknak, a beszélőszerszámoknak soha nem lesz, nem lehet valódi demokráciája.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com