Globális Kihívások

Mire az idén megszülető generáció leérettségizik, Oroszország északi partjai mentén fut majd a világkereskedelem legértékesebb kereskedelmi útvonala. Méghozzá egy olyan Moszkva alá tartozó kizárólagos gazdasági övezetnek minősülő zónán belül, ahol a világ ismert nyersanyag- és energiakincsének egyharmada található.

Békeidőben az átlagos klímaszorongót azért rázta a sírás, mert az arktiszi jégpáncélnál a légkör felmelegedése hétszer gyorsabb a Föld többi részéhez viszonyítva. Változnak az idők, hiszen a klímaszorongnók ma már annak is örülnének, ha a Gazprom a szentpétervári elosztóközponjánál nem égetné el nyílt lángon kárörvendő szadizmussal az európai piacon eladhatatlanná vált földgázt.

Szakállas vicc, hogy az oroszokat azért nem zavarja a globális felmelegedés, mert legfeljebb beültetik banánnal Szibériát.

Ha azt nem is, de iparági becsések szerint az északi jégtakaró visszahúzódásával Moszkva olyan készletekhez férhet majd hozzá, mint a világ olajtartalékának 13%-át kitevő 90 millió barreles olajmező és az ismert tartalékok 30%-ára rúgó 1669 trillió (milliárdszor milliárd) köbmétert tartalmazó földgázmezők.

Az orosz hatalom számára így elérhetővé váló kőolaj a norvég készlet 19x-esét, az amerikai tartalékoknak pedig a 3x-osát teszik ki. A földgáztartalékok tekintetében Oroszország megduplázza a jelenleg ellenőrzése alatt álló gázmennyiséget és az amerikai tartalékok 5x-ösét, a norvég tartalékok 23x-osoát kitevő földgázmennyiséghez jut hozzá.

Az orosz arktikus zóna további ritka és kiemelt értéket képviselő nyersanyagokat rejt, amelyek az ENSZ hatályban lévő szabályai alapján az Oroszország számára kizárólagos hozzáférést biztosító 200 tengeri mérföldes övezetben helyezkednek el. A törvény persze a fegyver csövéből jön ki, így mindezek biztosítására Oroszország az elmúlt években erőművek, kereskedelmi terminálok, jégtörő flotta-kikötők, vasútvonalak és katonai bázisok teljes hálózatát építette ki a sarkvidéki területein és további 2300 milliárd rubelt (30 milliárd dollárt) fordít a térség fejlesztésére 2035-ig.

De ami valóban számít az az, hogy a felolvadó északi jégpáncél az orosz atomenergia meghajtású jégtörő flotta jelenlétével egész évben hajózhatóvá teszi az Északi-sarkvidéket a tengeri kereskedelem számára.

Az így létrejövő Északi Útvonal a szuezi hajózás jelenlegi, 13 000 mérföldes (21 000 km-es) hosszát mindösze 8000 mérföldre (13 000 km-re) rövidíti.

Ezek alapján például, ha egy árukkal megrakott hajó indul Kínából az Egyesült Királyságba és egyenletes 20 mérföldes óránkénti sebességel halad folyamatosan, akkor átlagosan 480 mérföldet tesz meg egy nap leforgása alatt.

Ezzel a haladási sebességgel a 13 000 mérföldes szuezi útvonalat használva 27 nap alatt juttathatja célba szállítmányát, míg az Északi Átjáró használatával ehhez 16 és fél nap is elegendő.

Az iparági átlagot tekintve egy konténerhajó napi üzemköltsége 160 000 dollárt tesz ki. A szuezi útvonal költsége a fenti szakaszon így 4,32 millió dollárra rúg, az Északi Átjáró 2,65 millió dolláros kötségéhez képest. Ez utazásonként mintegy 1,67 millió dolláros megtakarítást jelent. 10 hajóúttal számolva az éves megtakarítás 16,7 millió dollárt tesz ki hajónként…

Az árversenyképesség mellett a közép- és kelet-ázsiai tengeri fuvarozók még azért is várják az Északi Útvonal teljes megnyílását, mivel ezzel elkerülhetők az amerikai tengeri flotta által ellenőzött szorosok (Malaca, Djibuti) és a műszaki/biztonsági kiszolgátatottságot rejtő Szuezi- és Gibraltári-szorosokon valamint a további 10 000 mérföldes kitérőt jelentő Jóreménység foknál való átkelés.

Az Északi Átjáró tehát egy rövidebb, gyorsabb, olcsóbb és kiszámíthatóbb útvonal lehetőségét kínálja a tengeri áruszállítás számára. Oroszország részére pedig egy olyan lehetőséget, hogy történelmileg példátlan módon a világkereskedelem perifériájáról annak központi térségévé válljon, mire az idén megszülető generáció leérettségizik.

Oroszország tehát égeti a gázt, vágja a centit, nézi a jég olvadását és a hagyományos tengeri kereskedelem lepergő homokóráját.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!