2
A bérrabszolgáknak, a beszélőszerszámoknak nincs és nem is lehet köze a hatalomhoz!
A kapitalizmusban a termelőeszközzel nem rendelkező dolgozó proletár az a bérrabszolga. Ha a bérrabszolgának a vállalkozásban a szerszámok, a gépek, az eszközök, a kellékek kezelése a dolga, akkor a bérrabszolga a beszélőszerszám, csak termelési tényező. Így a szerszám, a munkaerő bérrabszolga, a beszélőszerszám, a vállalkozáshoz szükséges költség, a vállalkozáshoz csak tőkebefektetés. A rabszolgatartó társadalomból vett példával, a termelőeszköz az a szerszám és a beszélőszerszám. Így lesz a (bér)rabszolga ember a beszélni tudó szerszám a beszélőszerszám. Ezért a kapitalizmus az bérrabszolgatartó társadalom.
„A rabszolga – Beszélő szerszám: Most azt fogom elmondani, hogy a földet milyen eszközökkel művelik meg. Ezeket a dolgokat egyeseket részre bontják, emberekre és az emberek által alkalmazott segédeszközökre, amelyek nélkül azt megművelni nem képesek; mások három részre, beszélő, félig beszélő és néma eszközökre, beszélő az, amelybe a rabszolgák tartoznak, félig beszélő az, amelybe az ökrök, néma, amelybe a szekerek.”
„rabszolga: „Beszélő szerszám”, a szabadságától megfosztott, más ember tulajdonát képező személy, aki emberi jogokkal nem rendelkezett, eladható vagy örökölhető volt, mint egy vagyontárgy. A rabszolgáknak a ház körüli munkákban, a termelésben, de a szórakoztatásban (gladiátor) is szerepük volt.”
A kapitalizmus elkerülhetetlenül a szélsőségesen megosztott emberiség világa!
A kapitalizmus individualizmusa ugyan szélsőségesen megosztotta az emberiséget, de hatalmas húzóerőt is okozott a fejlődésre. Az elmaradott fejlődni nem képes vagy nem akarókat is versenyre, küzdelemre, harcra kényszerítette, így hatalmasat fejlődött az emberiség. A felszabadult individuális egyéni érdek, gondolat, lehetőség a kapitalizmusban kimozdította az emberiséget a tespedésből minden hibája ellenére. Enélkül nem juthatna el az emberiség a szocializmusba.
A polgári demokráciában létező kapitalizmusban a működési módja, az individualista erkölcse, a vállalkozás szabadsága miatt kedvező lehetőség van versenyre, a harcra létfeltételekért, a hatalomért és az ehhez szükséges termelőeszközök magántulajdonához, ez nagy hajtóerő a fejlődésre. De így sajnos szélsőségesen megoszlik a társadalom a termelőeszközökkel rendelkező felsőbbrendű erkölcsű, a felsőbbrendűként élő élősködőkre és az őket kiszolgáló dolgozó proletár bérrabszolgákra. Így lesz a kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalmi forma.
Bár ez embertelen, de a kapitalizmusnak nem ez a legnagyobb hibája. Sokkal több problémát okoz az emberiség számára, a népgazdaság, a világgazdaság, a piac társadalmi, világméretű tervgazdálkodásának és a valódi demokráciának a hiánya. A népi demokrácia majd a szocializmus ezen segít, miközben felszámolja a bérrabszolgatartó társadalmi formát is.
A kapitalizmus az individualizmusa miatt bérrabszolgatartó társadalom, a valódi demokrácia lehetetlen, a társadalmi, a világméretű tervgazdálkodás a szükségletek szervezésére megoldhatatlan.
A kapitalizmusban a szélsőségesen megosztott társadalomban az értékeket a dolgozó proletár bérrabszolgák, a beszélőszerszámok hozzák létre, de a hatalomhoz még sincs semmi közük, úgy mint az egyéb szerszámoknak. A vállalkozások a kapitalisták vagy alkalmazottaik szervezésével, vezetésével, a dolgozó proletár bérrabszolgák munkájával, a tőkések saját profitja érdekében kizsákmányolással működnek. Ez határozza meg a bérrabszolgatartó társadalom lényegét!
Miért is lenne a dolgozó proletár bérrabszolgának, a beszélőszerszámnak több köze a halomhoz, mint a többi szerszámnak? Hiszen a beszélőszerszámnak semmilyen valóságos hatalma sincs, csak a munkaerejével rendelkező proletár. A proletárok jellegzetesen sem termelőeszközzel sem a törvényhozásban a következetesen az osztályérdekeit képviselő részvétellel sem rendelkeznek. A bérrabszolga ember, mint az egyéb termelési tényező a munkaerő áru, aki az életben maradásáért csak a munkaképességével rendelkezik!
Szükséges szerszámnak, a beszélőszerszámnak bármilyen valóságos hatalom, demokrácia?
Vajon kell-e, lehet-e bármilyen hatalma a szerszámnak, a beszélőszerszámnak? Van ennek értelme? Szerszám amely hatalommal rendelkezik, ez nevetséges! Így a kapitalizmusban nincs is valóságos hatalma a szerszámnak és a beszélőszerszámnak sem.
A bérrabszolga beszélőszerszám ember csak annyit ér, mint a bérért megvásárolt munkaereje ára, mint egyéb szerszám előállítási és működtetési költsége, amely a kapitalizmusban csak munkaerő áru. Ezért a kapitalizmusban a dolgozó proletár bérrabszolga legfeljebb csak egy szerszám, egy gép kezelője, tervezője, elkészítője, egyéb termelési tényezője lehet! A szerszám, a gép tartozéka, az értéktöbblet termelésért van rá szüksége a kapitalitának.
A proletár a kapitalizmusban a munkaerejét az életben maradásáért bocsájtja áruba. Így lesz a proletár bérrabszolga a kapitalista árutermelésben olyan áru, mint a szerszám, ami a termeléshez, a vállalkozáshoz szükséges költség csupán, a szerszám, a gép nélkülözhetetlen kelléke, a beszélőszerszám.
A kapitalizmusban az ember-állat alapvetően még csak a gondolkodó állat lehet!
A kapitalizmusban elkerülhetetlenül embertelenül szélsőségesen megoszlik az emberiség, ami azonban nem tükrözi és nem is tükrözheti az emberekben, az emberiségben rejlő valóságos lehetőségeket. A kapitalizmus társadalmi munkamegosztásában szélsőségesen különböző képességű dolgozó emberekre van szükség és lehetőség, ami alapvetően meghatározza a dolgozó emberek társadalmi helyzetét.
A kapitalizmus individualizmusa, a kíméletlen verseny szélsőségesen megosztja az emberiséget. Az emberek többségében meglévő lehetőségek nem fejlődhetnek ki és a kapitalizmusnak nincs is erre szüksége. Éppen ezért az emberiség összességében mélyen a lehetőségei alatt teljesít csupán. Magyarán szólva sokkal butább, mint amilyen lehetne. Ebben alapvetően a tőkésosztály önző érdeke a motiváló, de a termelőerők szocializmushoz szükséges fejletlensége a domináló.
A kapitalizmusnak a tőkések profitjához megfelelő mennyiségű és minőségű beszélőszerszámra van szüksége. Azonban a beszélőszerszám tudatú emberiség még nem lehet a gondolkodó ember. De a kapitalisták sem lehetnek gondolkodó emberek, mert a beszélőszerszám emberek kizsákmányolásával jutnak a profitjukhoz, ami alapvetően embertelen, azonban a kapitalizmus másként nem működhet.
Ezért a kapitalizmus a működési módja, a termelőeszközök fejletlensége miatt szükségszerűen, elkerülhetetlenül megvalósuló szélsőséges társadalmi különbségeket hoz létre, tart fenn, ami nem az ember valóságos, a megvalósítható, a többség számára megvalósulható értéke. A kapitalizmus azt a minden egészséges emberben rejlő kincset, azt a lehetősége, azt az értéket, hogy mindenki humánusan gondolkodó ember lehet, még nem valósíthatja meg, nem is törekedik erre. Ez a szocializmusra, majd teljességében a kommunizmusra vár.
A kapitalizmusban az ember-állat, így még csak a gondolkodó állat lehet, aki az emberré válás felé halad, de csak a szocializmusban, majd a kommunizmusban képes gondolkodó emberré, humánus emberré válni. A kapitalizmusban az emberek többsége még csupán a beszélőszerszám, így a kapitalizmus keretiben elérhető képessége alapján a többség csak alacsonyabb rendű ember lehet.
Valójában a kapitalizmusban az elérhető képességekért is verseny van, mert sokkal több alacsony képességű emberre van szükség, mint amennyi lehetséges. Így a kapitalizmusban a képességek megszerzése is alapvetően a versenyben, a konkurenciaiharban alakul ki, ami szintén kedvez a fejlődésnek. A jobb, kedvezőbb körülmények kedveznek a jobb társadalmi helyzethez szükséges képességek kialakulásában. Ez azonban alapvetően a vak, a nem eléggé a következetesen objektív tudományos világnézet alapján kezelt társadalmi hatásoknak az eredménye, de a kapitalizmusban ez a természetes.
A kedvezőbb körülmény meghatározása bonyolult feladat, de a társadalmi igény megjelenésével ez a tudás ki fog fejlődni, ami a népi demokráciában, majd kiteljesedve a szocializmusban válik először lehetővé. A szocializmusnak magasabban, szeléskörűbben, tudományosabban művelt emberekre van szüksége, mint a kapitalizmusnak, mert a szocialista demokrácia csak így működhet, csak így fejlődhet az ember-állat gondolkodó emberré. A kapitalizmusnak ez még nem lehet a célja.
A kapitalizmusban az erősebb ragadózó ember-állat, még csak a gondolkodó állat, aki uralma alá hajtja, az élősködése érdekében és beszélő szerszámként használja embertársait. A szerszámoknak és a beszélőszerszámoknak azonban semmi közük a hatalomhoz, a demokráciához. De ez mégiscsak kedvez a fejlődésnek, minden embertelensége ellenére is.
A kapitalizmus híveit, urait a bérrabszolgák, a beszélőszerszámok juttatják az államhatalomba!
Azaz mégis csak van közük a bérrabszolgáknak a hatalomhoz, mert a dolgozó proletárok a polgári demokrácia „szabad demokratikus” választásaiban a kifosztóikat az élősködő kapitalizmus híveit választja a törvényhozói hatalomba, így az államhatalomba. A kapitalizmus amíg fejlődőképes ez a tendencia a mérvadó, mert ez a modell minden embertelensége ellenére fejlődőképes, a hívei és főleg az urai képesek ezt a fejlődést a kapitalizmus individualizmusa és működési módja szerint vezetni. A bérrabszolgák ezt elfogadják egészen a katasztrófáig, ami a kapitalizmus hibáiból időnként bekövetkezik, majd a termelőerők megfelelő szintre fejlődésével már csak a szocializmus irány a járható az emberiség megmaradásáért, a gondolkodó emberré válásért. A kapitalista „szocializmus” ennek előfutára.
A kapitalizmusban a katona, a rendőr, a hivatalnokok, a médiumok, az értelmiség, a politikusok zöme (a felépítmény dolgozói) is a proletár dolgozó bérrabszolgák közül kerülnek ki, akik biztosítják a kapitalizmus hatalmát, a tőkések élősködését a proletár dolgozók osztálya felett. Ők többé-kevésbé a bérrabszolgahajcsárok!
A kapitalizmust a bérrabszolga beszélőszerszámok védik meg!
Tehát a kapitalista hatalom államának legfőbb támasza a kifosztott dolgozó proletár, aki bérrabszolgaként, beszélőszerszámként a munkájával és akár fegyveresen vagy a joguralommal a saját osztályérdeke ellen is védi a kizsákmányolóinak az osztályérdekeit. Persze ezt akár a júdáspénzért vagy csak egyszerűen butaságból, a tudatlanságból vagy a bérrabszolga kényszerből teszi meg.
Ez csak az eltorzult vagy egyszerűen csak a még fejletlen társadalmi tudat hatalmával lehetséges, amit a kapitalista gazdasági-politikai (alap és felépítmény) hatalom monopóliuma teszi lehetővé és szükségszerűvé is. A szocializmus, a szocialista forradalom ezt töri-zúzza szét és a hatalom minden részét a dolgozóknak, a szervezetiknek adja kollektív szervezésben és a társadalmi tudatot a kollektivizmusra, a közösség érdekeinek messzemenő figyelembevételével alakítja ki. SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!