„Gondolatok a fasizmusról” bővebben

"/>

Gondolatok a fasizmusról

2

A termelőerők fejlődésével a szocializmus lehetősége érik a kapitalizmus méhében!

A kapitalizmusnak nem az emberiség emberré válása az érdeke a célja, hanem az elenyészően kevés élősködő tőkés haszna (profitja) és hatalma, ami lehetetlenné teszi a dolgozó proletároknak a demokráciát, az osztály-érdekképviseletet. Bár a kapitalizmusban a termelőerők fejlesztésével mégis csak érik a szocializmus, a kapitalizmus meghaladásának, az emberré válásnak a lehetősége.

A forradalmi elemek osztállyá szerveződése feltételezi, hogy már megvannak mindazok a termelőerők, amelyek a régi társadalom méhében kifejlődhettek.” – Marx és Engels válogatott művei 1

A kapitalizmust a termelés anarchiája, időszaki válságok, krónikus munkanélküliség, a tömegek nyomora, konkurencia és háborúk jellemzik.” – Marxista fogalomlexikon

A kapitalizmus a vállalkozó szellemre, a szinte korlátlan világméretű versenyre alapuló fejlődőképes gazdasági modell. De nem a társadalmi szükségletek kielégítése a célja, hanem a tőkés vállalkozó saját haszna, ami világméretű konkurenciaharcban, válságokban, háborúkban, fasiszta-kapitalizmusba fejlődve valósul meg. Bár a kapitalista termelés is a szükségletek kielégítésével működik, de nem társadalmi szinten tervezett, szervezett, hanem magánérdekből, versenyben, konkurenciaharcban működik, így szükségszerűen válságokkal, katasztrófákkal, háborúkkal terhelten.

Ezért a kapitalizmusban az ember-állat még csak a gondolkodó állat lehet, nem válhat gondolkodó humánus demokratikus emberré, mert nem képes társadalmi szinten a gazdaság szervezésére, bár szélhámosan ezt hazudja, a szocializmus szelleme, kísértete kényszeríti erre.

A kapitalizmus modell túlfejlődött, de hatalomra van szüksége az élősködő forma fenntartására, ez azonban veszélybe került, a szocializmus tendencia kezd erősödni, ami belülről feszíti, és ennek már a hagyományos módon nem tud megfelelni. Erre a kapitalizmus válasza a fasizmus, a társadalmi haladás megfékezésére, ami az emberiséget a gondolkodó állat színvonalán akarja tartani.

A kapitalizmus a fasizmussal védekezik a társadalmi haladás, az emberré válás ellen!

Fasizmus: az imperializmus viszonyai között, a kizsákmányoló osztályok legreakciósabb részének legsovinisztább, legagresszívebb nyílt terrorista diktatúrája, amely vad, erőszakos terjeszkedés, más népek leigázása, a faji gyűlölet szitása, szélsőséges kommunistaellenesség és antidemokratizmus jellemez. Szociális demagógiájával igyekszik tömegbefolyásra szert tenni.” – Marxista fogalomlexikon

A fasizmusnak az elképzelhető legembertelenebb vadállati az erkölcse. A tudományoskodó idealista világnézete visszavezeti az emberiséget a rabszolgatartó társadalom barbárságába. A kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalmának az egyetlen lehetősége a fennmaradásáért csak a fasizmus barbársága lehet. Ezért választották a kapitalizmus nagytőkés urai a fasizmust, de híveinek a legtöbbje egyszerűen csak korlátolt buta embertelen állat! A tudatuk, a gondolkodásuk csak az ember-állatnak az állati színvonalú megértésére alkalmas, így még csak a gondolkodó állatok! Ide fejlődött (süllyedt), rothadt a kapitalizmus!

A termelőerők fejlődése előkészítette az utat, a lehetőséget, a szükségszerűséget a szocializmusra és egyben a kapitalizmus meghaladására is. Így a fasiszta-kapitalizmus meghaladásáért küzdő haladó erők is megjelentek, akik a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus világnézetét képviselő kommunisták. A kapitalista hatalom kénytelen volt elfogadni ezt a kihívást, erre a „kapitalista szocializmus”-sal, a fasizmussal reagált, amit a szociális demagógiával, hamis világnézettel, embertelen erkölccsel, kapitalista osztály-önkényuralommal a polgári demokráciában vagy a nyílt diktatúrában valósít meg.

Az emberiség a válaszúton, „kapitalista szocializmus” vagy szocializmus?

A termelőerők fejlődésével az emberiségnek a megmaradása érdekében választania kell. A gondolkodó emberré válás egyetlen útja (szükség szerint a népi demokrácián keresztül) a szocializmus, ami a dolgozó nép, az emberiség számára a valódi demokrácia. A másik út a pusztulás útja, a fasizmus, a gondolkodó állat útja, ami a fasiszta tőkések felsőbbrendűsége, élősködése, önkényuralma a dolgozó emberiség felett.

Ha nem sikerül az emberiségnek meghaladnia a fasizmussá fejlődött kapitalizmust, akkor csak az állati sorba való visszasüllyedése lehetséges, az ember csak a gondolkodó marakodó állat maradhat. Vagy még az se. Talán ez a földön (az univerzumban, a végtelen világegyetemben) már többször is megtörtént, a gondolkodó emberré válás eddig földön nem sikerült, lehet, hogy sohasem fog sikerülni, a fasizmus, a gondolkodó állat eddig mindig győzött és elpusztította az emberi civilizációt. Az emberiség lehet, hogy alkalmatlan az emberré válásra?

Mi a fasiszta erkölcs, világnézet lényege?

A fasizmus összetett, ellentmondásos, embertelen, beteges, zavaros lelkialkatú tudatforma. A kapitalizmus és a fasizmus alapvető tulajdonságai azonban megegyeznek. A fasizmus következetes, modern, a fennmaradásáért küzdő túlfejlett kapitalizmus. Így a fasizmus, mint a kapitalizmus jellemzően jobboldali erkölcsű, azaz felsőbbrendű, élősködő, rabló, ragadozó, az ember-állat még csak a gondolkodó állat, ami következetesen a kapitalizmus imperialista rabló élősködő osztályérdekeit szolgálja.

A fasizmus a kapitalizmusból örökölte a fajelméletet, a szélsőségeses nacionalizmust, a sovinizmust, a gyarmatosítást, az imperializmust, a tőkésosztály önkényuralmát, felsőbbrendű élősködését a dolgozó proletárok felett. Azonban ezt következetesen a tökélyre fejlesztette. Bár az ember-állat a kapitalizmust megelőző korokban is még csak a gondolkodó állat volt, de lassan a termelőerők fejlődésével megjelenik a gondolkodó, a humánus ember is, ezek a kommunisták, akik következetesen az emberré válásért harcolnak.

A fasizmus világnézete alapvetően a kapitalizmus idealista hamis tudománytalan kotyvaléka, ami a következetesen objektív tudományos valóságot lényegében tagadja. Bár enélkül működésképtelen lenne, így keveredik az idealista, a dialektikus, a materialista világnézet, sok esetben az objektív tudományos valóság megismerésének kárára, ellenére.

Így lesz a fasizmusban az ember lealacsonyítása rabló ragadozó állat színvonalra. Végül is ettől válik fékezhetetlenül gátlástalan állattá a fasizmus híve, de ez a kapitalizmus érdeke, nevelésének, erkölcsének, világnézetének eredménye. Mert a kapitalizmusban az ember még alapvetően csak a gondolkodó ragadozó állat lehet.

fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája. Nevét az olasz változatáról, a legkorábban kialakult olasz fasizmusról kapta. A fasiszták az adott nemzet totalitárius állammá történő egységesítésére törekedtek a nemzeti közösség tömegeinek mozgósítása révén, az élcsapat szerepét betöltő pártra támaszkodva. A fasizmus ellenséges a liberális demokráciával, a marxista szocializmussal, a kommunizmussal szemben. A fasiszta mozgalmak közös vonásai az állam fontosságának messzemenő hangsúlyozása, az erős vezető iránti rajongás, a nacionalizmus legszélsőségesebb formái, a saját etnikum felsőbbrendűségébe vetett hit – ez leginkább a fasizmuson belül a német nemzetiszocializmusra volt jellemző –, valamint a katonai szellem eluralkodása a társadalomban. A fasizmus a politikai erőszak, a háború és a gyarmatosítás eszközeivel keresi a nemzeti megújulást és álláspontja szerint a felsőbbrendű népeknek, „fajoknak” életteret kell szerezniük a gyengébbekkel és alsóbbrendűekkel szemben. … A fasizmus az államilag ellenőrzött tőkés gazdálkodást preferálja, elfogadja a termelőeszközök állami és a magántulajdon bizonyos keverékét. A fasiszta állam alkalmazza az állami szintű gazdasági tervezést, elfogadja a profit hajtóerejét, de az egyéni vállalkozások gazdasági sikerét attól teszi függővé, hogy mennyire azonosítják magukat az állam által kitűzött célokkal.”

sovinizmus egy politikai ideológia, ami alatt általában a hazafiság fanatikus megnyilvánulását értik, a haza vagy nemzet elvakult imádatát, kritika nélküli csodálatát tükröző, annak felsőbbrendűségét hirdető nézeteket. Köznapi használatban gyakran keveredik a nacionalizmussal és a hazafiság fogalmával, de ezek a fogalmak nem ugyanazt jelentik: a nacionalizmus és a sovinizmus politikai ideológia, míg a hazafiság inkább erkölcsi nézet és érzület, ami a haza eszményét erkölcsi hivatkozási pontnak állítja be. A sovinizmus a mi-ők ellentétből indul ki, amikor a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával.”

nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája. Legfontosabb jellemzője a nemzet fogalmának előtérbe helyezése … A nemzetet a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi.”

A fasiszta „ember” lelkivilága

A fasiszta „ember” az emberiség számára nagyon veszélyes „embertípus”, mert a gondolkodó, humánus emberré válás, a társadalmi haladás, az emberiség emberré válásának ellensége, amit állati színvonalúra nevelt tudata képtelen felfogni, még legfeljebb csak a gondolkodó állat. A fasiszta „ember” tudatában megfér a fékezhetetlen állat és a tudomány, a művészet tisztelete is, de a torz világnézete az állatnak kedvez, tévútra vezeti, így még csak a gondolkodó vadállat lehet. A fasiszta-kapitalista hívő „ember” gondolata olyan, mint az állat agyara, alapvetően csak a marcangolásra alkalmas, így még nem válhat emberré!

fasizmus katonái tömegével a kispolgárok, a középosztály, és főleg a proletárok közül kerül ki, akik világnézeti és erkölcsi butaságukban, valójában a kapitalizmus, az élősködők érdekében saját osztályérdekük kárára, az osztályellenségeik, kifosztóik javára harcolnak, rabolnak. Ezek a fasiszta ragadozók kiélhetik embertelen ösztöneiket a rablásban, fosztogatásban, a zsákmányból nekik is jut.

A fasiszta lelkületű embertípus képtelen dialektikusan, materiálisan, következetesen objektív tudományos módon emberként gondolkodni. Ez súlyos hiányosság, így a gondolkodás alapvetően az érzelmek színvonalán történik, ami elősegíti a felszínes gondolkodást, még a tudományoskodás ellenére is a tévútra vezet. Ezért nem képes az ember tiszteletére, a benne rejlő lehetőség megértésére sem. Mert nem képes a valóság objektív következetesen tudományos megismerésére, elfogadására semTudata egy kitalált idealista tudománytalan hamis világban él. A fasiszta lelkületű „ember” tudata még legfeljebb csak a gondolkodó vadállat színvonala csupán. Így a szélhámos hazudozások, az idealista világnézet, a szociális demagógia könnyen hamissá alakítja, formálja a tudatát. A fasiszta „ember”, úgy irtózik a következetesen objektív tudományos világnézettől, mint az ördög a kereszttől! Ami a kapitalizmus nevelésének, erkölcsének, világnézetének az eredménye.

A fasizmus erkölcse hamis útra téríti a proletárok tudatát, osztályöntudatát, emberségét megsemmisíti, így uralkodik a lelke, az érzelmei felett, ez motiválja cselekedeteit, az emberséges gondolkodás helyett gyakran a primitív erőszakot választja, ezt tarja megfelelőnek a problémák megoldására, csak erre képes. A lényeg, ne gondolkodj ember módon! A fasizmus „emberének” a tudata a gengszterek, a lelkiismeretlen rablógyilkosok erkölcsi színvonalán van. Valójában a fasiszta „ember” egy gyenge jellemű, fejletlen tudatú, sérült, primitív lelkületű embertípus, még csak legfeljebb a gondolkodó állat. De ez kell a kapitalizmusnak!

A fasizmus jellemző vonásai a legnyíltabban és legvisszataszítóbban Németországban mutatkoztak meg, ahol 1933-ban a „Nemzetiszocialista Német Munkás Párt” jutott uralomra a német és a külföldi monopoltőke segítségével. A hitleri uralom nyílt terrorista diktatúrája rendszerré tette a munkásmozgalom és minden haladó irányzat kegyetlen elnyomását, a koncentrációs táborokba való tömeges deportálást és az emberirtást, az azt igazoló felsőbbrendű (árja) és az alsóbbrendű (szlávok, zsidók stb.) fajokról szóló elmélet propagandáját, a féktelen militarizmust és sovinizmust, a kíméletlen agresszív külpolitikát, amely a világ újrafelosztásáért, idegen területek meghódításáért az olasz fasizmussal szövetkezve kirobbantotta a második világháborút.” – Marxista fogalomlexikon

A fasizmus a kapitalizmusban elkerülhetetlenül megjelenik!

A kapitalizmusnak a kíméletlen versennyel, a harccal a fejlődés a lételeme, ami kizökkentette az emberiséget a tunyaságból és hatalmas méretűre növelte a termelőerőket. De a fejlődésével, a túlfejlődésével, a szocializmussá érésében szükségszerűen a felszínre hozta a fasizmus barbárságát is, mert a kapitalizmusnak az osztályérdekei védelmében, imperialista céljai érdekében erre van szüksége.

A kapitalizmus fő jelentősége, hogy szinte „korlátlanul” felszabadította a vállalkozó szellemet, a fejlődés érdekében hatalmas erőket hozott mozgásba. De a kapitalizmus fejlődésével együtt jár a szocializmus megvalósításának a lehetősége és a szükségszerűsége is, amire a kapitalizmus válasza a különböző praktikus formában megjelenő fasizmus.

A fasizmus világnézetének a forrása

Idealizmus: filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldása tekintetében a materializmussal ellentétes, amennyiben a szellemi, a nem anyagi elsődlegességéből és az anyagi másodlagosságából indul ki. Ez viszi közel a valláshoz, amely szerint a világ időben és térben véges, s az isten teremtette.” – Marxista filozófialexikon

Materializmus: az egyedüli tudományos filozófiai irányzat, amely merőben ellentétes az idealizmussal. … filozófiai materializmus az anyag elsődlegességét és a szellemi, az eszmei másodlagosságot vallja, ami azt jelenti, hogy a világ örök és nem teremtett létező, mely térben és időben végtelen. A materializmus a tudatot az anyag termékének, a külvilág visszatükröződésének tekinti, s ezért a világ megismerhetőségét hirdeti. A filozófia történetében a materializmus általában a haladó társadalmi osztályok és rétegek világnézete volt, amennyiben azoknak állt érdekében a világ helyes visszatükrözése, az ember természet feletti uralmának fokozása. … A materializmus legmagasabb rendű és legkövetkezetesebb formája a dialektikus materializmus, amelyet Marx és Engels alkotott meg a XIX. század közepén.” – Marxista filozófialexikon

Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza. Ilyen értelemben a fogalom alkalmazható lenne az ókori és középkori történelem egyes mozzanataira is, a gyakorlatban azonban a szó szűkebb értelemben használatos, mégpedig a 19. század végi, 20. század eleji fejlett tőkés országok gyarmatosító politikájára. Ebben az értelmezésben szorosan összefügg a monopolkapitalizmusnak (elsősorban a marxizmusban használatos) fogalmával, ami a nagy nemzetközi monopóliumok döntő befolyására alkalmazható.”

A fasizmusnak a kapitalizmus köthető világnézete az idealizmus és a materializmus szükség szerinti keveréke, ami támogatja a felsőbbrendű és alacsonyabb rendű „emberi”, kapcsolatokat és ezen az alapon élősködést, így az embertelenséget, a fajelméletet, a szélsőséges nacionalizmust, a sovinizmust, a népirtást, az emberiség elleni és a háborús bűnök elfogadását és megvalósítását is. Ezek a tipikus jobboldali erkölcsi jellemvonásokAz imperializmus világméretekben erről szólRablás, élősködés, amit szemérmesen romantikusan, emberségesnek mutatva passzíroz be a bérrabszolgái tudatába! Ez tulajdonképpen minden kizsákmányoló társadalmi formára igaz, de az imperializmussal a kapitalizmusban éli virágkorát, szinte „tudományos alapossággal kidolgozva”. Így lesz a kapitalizmus erkölcse, világnézete az előszobája a fasizmusban tökélyre fejlesztett formájának.

A reakciós, tudományellenes világnézet az önmagukat túlélt osztályokat szolgálja, gátolja a társadalmi haladást, a kizsákmányoló osztályok érdekeit védi és elvonja a dolgozókat attól, hogy harcoljanak felszabadulásukért. Következetesen tudományos kommunista világnézet a marxizmus-leninizmus, amelynek filozófiai alapja és elidegeníthetetlen része a dialektikus és a történelmi materializmus. Kifejezi a proletariátus és valamennyi dolgozó érdekeit, amelyek egybeesnek a társadalmi fejlődés objektív törvényeivel.” – Marxista filozófialexikon

jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.”

Mivel a kapitalizmus a kizsákmányoló, élősködő természete miatt kénytelen elvetni a dialektikus és történelmi materializmus tudományos világnézetét, ezért számára csak a tudománytalan idealista vallásos és a materialista világnézet zavaros kotyvaléka marad. Ez nagymértékben elősegíti és támogatja a fasizmus embertelen tudatformájának kialakulását. A fasizmussal az ember-állat szélsőségesen a gondolkodó állat színvonalára süllyedt! Már csak állat!

A jobboldali és baloldali világnézet

A fasizmus alapvetően szélsőségesen, következetesen jobboldali „emberi” (embertelen) erkölcsi kapcsolat. Lényege a szélsőségesen következetesen embertelenné fajuló felsőbbrendű erkölcse, amit a kapitalizmus zavaros buta tudománytalan világnézete és nem az emberi gonoszság motivál, bár mindenképpen ez lesz a vége, mert szükségszerűen ember-ember közötti kíméletlen állati színvonalú harccá válik. Így az ellene folyó harc is kíméletlen, ami a fasiszta, az emberbőrbe bújt vadállat eltiprása. Ennek a harcnak az eredménye lehet a gondolkodó emberré válás vagy a fasizmus, az ember-állatban az állat győzelme.

Ez a fasiszta vadállat tömegével mégis a proletárok közül kerül ki, tudatát a kapitalizmus alakítja ki saját élősködése érdekében, így fordulhat a proletár az osztályérdekei és az emberiség ellen, így válik a proletár a proletárok gyilkosává, fasisztává.

A jobboldali-baloldali világnézet és erkölcs alatt nem a parlamentben szokásos elhelyezkedés a lényeg, hanem a felsőbbrendűség és az élősködés jogosságának elfogadása, megvalósítása valamint a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” és az emberi-jogok megvalósulására való következetes törekvés között húzódik. Vagyis a kapitalizmus és a szocializmus hívei közötti különbség, a reakciós és a haladó társadalmi forma között az emberré válásért vívott harc.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com