Fényévekre vagyunk a román jóléttől
Tavaly 2 százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az uniós átlaghoz, míg 2021-ben ez még csak az uniós átlag 70 százalékát érte el, ez 2022-ben már 72 százalékra nőtt – derül ki az Eurostat vásárlóerőparitással kiigazított adataiból. Ami viszont nem változott: ez a második legrosszabb adat az EU-ban. 2021-ben és tavaly is csak a bolgárok költöttek kevesebbet fogyasztásra a magyaroknál, ott az uniós átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás. Ez leegyszerüsítve azt jelenti, hogy a magyar háztartások az unióban a második legszegényebbek –, de persze ez csak az átlagra igaz, hatalmas szórás van egy országon belül.
A volt régiós versenytársak közül a csehek teljesítenek a leggyengébben, ám ott is eléri az egy főre jutó fogyasztási termékek vásárlása az uniós átlag 83 százalékát, majd jönnek lengyelek 86 százalékkal és a románok 88 százalékkal.
Románia azt elmúlt években az egy főre jutó fogyasztásban már megelőzte Magyarországot, ám, hogy a többi V4-államot is le tudta hajrázni, az komoly teljesítmény.
A román fogyasztást jelentősen támogatják a nagyszámú romániai vendégmunkás hazautalásai.
A lista élén Luxemburg áll évek óta, ott a fogyasztás az uniós átlagot 38 százalékkal (138) haladta meg, majd következik Németország (119 százalékkal), illetve az örökösen utolérni kívánt Ausztria, ahol az egy főre jutó fogyasztás az EU-átlag 118 százaléka. Idén a magyar mutató két százalékpontot javult, ami ha megmaradna következő években is, akkor az uniós átlagot 14 év alatt érnénk el, az osztrák színvonalat beérni pedig még további 9 évbe telne. Vagyis lemaradásunk a jelenlegi fejlődési ütem mellett Ausztriához képest 25 év, hasonló volt a 1990-es rendszerváltáskor. A gond egyértelműen magyar gazdasági modellel van, hisz a gyors modernizációt választó egykori balti államok már most az uniós fogyasztás 80 százalékán vannak, míg Litvánia már gyakorlatilag utolérte az EU-t, az egy főre jutó fogyasztás elérte az uniós átlag 95 százalékát, ami ragyogó teljesítmény egy egy ex-szovjet gazdaságtól. (Népszava)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: Lemaradásunk a jelenlegi fejlődési ütem mellett Ausztriához képest 25 év, hasonló volt a 1990-es rendszerváltáskor. Pedig hát Labancia ’90 – ben NEM SZÁMOLTA FEL ÁLLAMISÁGÁT ÉS GAZDASÁGÁT!
Bezzeg mi MINDENT FELSZÁMOLTUNK AKKOR! A polgárrhy demokrácia utáni fene nagy sóvárgásunkban! Ráaásul az osztákok nem adták fel a maguk fejlődési törekvéseit sem!
És ha már itt tartunk, akkor okvetlenül le kell „ragadnunk” egy picit ennél a témánál. Ugyanis ha MOST IS AKKORA A KÜLÖNBSÉG Labancia és az időközben vajdasággá züllesztett élőhelyünk között, mint az volt 33 éve, akkor TAGADHATATLAN, HOGY MI ERŐTELJESEBBEN FEJLŐTÜNK! (Még ha nem is önerőből!)
Ugyanakkor viszont fel kell tennünk a TÖRTÉNELMIETLEN KÉRDÉST: VAJON MILYEN ÜTEMBEN FEJLŐDHETTÜNK VOLNA, HA…?
Ha nem csináljuk meg a rendszerváltást, az összes járulékos önsorsrontó akcióval együtt!
Sajnos erre már választ SOHA nem fogunk kapni! (Talán ez is a szerencsénk, mert így legalább a tömeges gutaütést sikerül elkerülnünk!)


