Hol a lé, 12 év alatt megkétszereződött az államadósság, miközben a közutak állapota sok helyen tragikus

A múlt hét legizgalmasabb gazdasági számát a Gazdaságkutató Intézet (GKI) közölte, miszerint a 2010. végi 20 ezer milliárd Ft-ról 2022 végére 45,6 ezer milliárd Ft-ra nőtt a nominális államadósság.
A GKI június 1-én nyilvánosságra hozott adatának az ad különös jelentőséget, hogy egy nappal korábban a kormány egy újabb különadót jelentett be, ami igencsak meglepte mind szakmai, mind a civil közvéleményt. A magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító összegek után. A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.
A megdöbbenést az okozta, hogy a különadók bevezetésénél az volt a legfontosabb indok, miszerint a fránya multik extraprofitját kell elvenni az emberek védelmében. Ezt az új különadót azonban egyenesen az embereknek címezték, ami 180 fokos fordulat a korábbi ideológiához képest. Attól az apróságtól most nagyvonalúan eltekintünk, hogy persze a fránya multik a különadóikat szinte azonnal áthárították a fogyasztókra, aminek eredményeképpen immár mindeddig példátlan módon az élelmiszerárak gyakran jóval magasabbak, mint a fejlett nyugaton.
A másik problémát a 13 százalékos különadóval kapcsolatban a bankszövetség MTI-nek küldött közleményében találhatjuk.
A bankszövetség jelentős visszalépésként értékeli a megtakarítások további megadóztatását. Minden új adó kivetése és az újabb elvonások csökkentik a megtakarításokat, amely elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit. Az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról, valamint korlátozza az ügyfelek jogát a szabad döntéshozatalhoz.
Ráadásul az még egy külön gond ezzel az újabb adóemeléssel, hogy a kabinet önmagát szereti az adócsökkentés kormányának nevezni. Ha ennyi baj van ezzel a legfrissebb különadóval, akkor mégis miért gondolhatta az ország vezetősége, hogy erre bizony nagy szükség van. A rejtély kulcsát a Gazdaságfejlesztési Minisztérium bankszövetségnek adott válaszában találjuk meg.
Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése.
A pénzügyi tudatosság erősítése egy adóemelés esetén nyilvánvalóan propaganda kamu, de előtte ott van az igazság is. Növelni kell az állampapír-keresletet. És itt válik fontossá a GKI adata és elemzése. Az Orbán-korszak megduplázódott államadósságát valahogy finanszírozni kell, mert „a hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása.” Erre az elég vaskos problémára találta ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezt a jó kis ravasz különadót, ami hatékonyságát tekintve a célnak valószínűleg megfelel majd. Egyrészt azért, mert a bevételeket is növeli, másrészt nagyban megkönnyíti a gigaadósság menedzselését. Magyarok mostanában nem igazán fognak részvényeket és kötvényeket venni, helyette szabad megtakarításaikból inkább állampapírokat vásárolnak majd. Ez pedig jótékony homályba teszi azt a gondot is, hogy a „korábbi, nem hatékony pénzköltés miatt a bevételek egyre kevésbé segítik a költségvetést”.

A stadionok sajnos nem hoznak bevételeket, ellenkezőleg fenntartásuk inkább viszi a pénzt, ami egy negatív spirálba kergeti a magyar államháztartást, „így az csak az extra adókkal képes fenntartani magát.” És persze a különadók se elegendőek, az állam az önkormányzatokat is kifosztja, hogy pénzhez jusson, aminek következtében a települések közútjainak állapota lassan a kontinens negatív kuriózuma lesz.

Aztán ott az egészségügy és a közoktatás, amelyek mélyrepülése ugyancsak látványosan elképesztő. A világ kormányai ritkán költenek stadionokra, kivétel, ha szuper gazdagok, mint Katar és éppen Labdarúgó Világbajnokságot szeretnének rendezni. Ennek oka, hogy a sportlétesítmények építése jellemzően nem állami feladat. Annál inkább az infrastruktúra-fejlesztés, vagy építés, utak, vasutak korszerűsítése, az egészségügy és a közoktatás. Ezekre meg így összességében nem nagyon jut. Amikor elindultunk az államadósság emelkedésének rögös útján, akkor az volt a gondolat, hogy nem baj, majd kinövekedjük. Na, ennek a „kinövekedés koncepciónak” lett vége akkor, amikor egymás után megérkeztek a globális problémák, mint a világjárvány, az energiaválság és a háború. Növekedés helyett pedig beköszöntött a recesszió korszaka és ezzel immár nyíltan is az „adós fizess, beteg nyögj” közmondás keserű világa.
A legnagyobb probléma, hogy a közgazdaságtan már nagyon régóta tudja, a világ ciklikusan fejlődik. Egyszer fel, egyszer le. A fejlett államok ehhez szabják életüket és úgynevezett prociklikus költségvetéseket készítenek. Amikor felfelé megy a világgazdaság, akkor takarékoskodnak a nehéz időkre, amikor lefelé, akkor költekeznek, hogy csökkentsék a bajt. Na, ennyit kellett volna tenni és akkor most nem a kátyúk országában élnénk a szó átvitt és valódi értelmében. (piacesprofit.hu)
A balrad.ru kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: „…a közgazdaságtan már nagyon régóta tudja…”
-Hogy egyáltalán a TALPON MARADÁSHOZ szükség van EGY SAJÁT ORSZÁGRA, ÉS MŰKÖDŐKÉPES – NYERESÉGET ELŐÁLLÍTÓ – SAJÁT GAZDASÁGRA!
Nekünk is volt ilyenünk, 1945 – től a rendszerváltásig!
A rendszerváltás után másfél millió munkanélkülivel, egy teljesen szétlopott ország teljesen szétlopott gazdaságával vágtunk neki a beígért „szép új világba” vezető utunknak! Csak azt nem láttuk, hogy az ígéretfirhang mögött ott van a minket elnyelő szakadék!
AMELY SZAKADÉKBA ZUHANVA IS BOLDOGAN ORDÍTOZTUK/ORDÍTOZZUK: „REPÜLÜNK – REPÜLÜNK…!”


” A privát megtakarítások államosítása azonban – legyen az önkéntes nyugdíjbiztosítás, bankbetét vagy bármi más – még dél-amerikai diktatúrákban is nagyon bátor húzásnak minősülne, egy európai uniós országban, ahol a demokratikus keretek látszatát próbálják megőrizni, egészen abszurd felvetésnek tekinthető. ”
https://privatbankar.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/kell-e-tartani-attol-hogy-az-allam-lenyulja-a-megtakaritasainkat.html
A terelés az állampapírok felé nem ezt sugallja?
Hogy is szól a törvény,mit tehet az állam a pénzeddel ?
Így kell előidézni, az ilyen cikkekkel, a lakóssági pánikot, ami generálja a kivéteket, ami viszont a bankcsődöt.
Eredményesebb, mint egy majdan, és pénzbe sem kerül a kitalálóinak:(
Hal mást mond?
Hogy mi?Államcsőd??
https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20221210/kiderult-az-igazsag-tenyleg-lecsaphat-az-allam-a-megtakaritasainkra-1131865#
T. ja,tényleg!
Kiváló meglátás.
O. Viktor és globalista csapata tényleg ráteheti a kezét a megtakarításainkra. Erről egyébként már Matolcsy jegybankelnök is beszélt néhány hónappal ezelőtt.
Ezért tálalták fel nekünk a 15 % feletti állampapír kamatokat. Aki felvette az „oltást” erre is bukni fog.
És el is fogja bukni…
A bankokat érdekeltté tették
„Az adókötelezettség csökkentésének a mértéke
legfeljebb az említett állampapírállomány-növekmény 10%-a és
legfeljebb az enélkül számított extraprofitadó-kötelezettség 50%-a
lehet, magyarán ha kellő mértékben növelik állampapír-állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor akár meg is felezhetik az extraprofitadójukat.”
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230531/breking-igy-valtoznak-az-extraprofitadok-618686