MOSZKVA, április 18. – RIA Novosztyi, Mihail Katkov. Li Shangfu kínai védelmi miniszter hivatalba lépése óta első külföldi látogatására érkezett Moszkvába. Kollégájával, Szergej Sojguval és Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott tárgyalások a kínai fegyverek Oroszországnak történő átadásáról szóló információs töltelék hátterében zajlottak. A Nyugat azonban e nélkül is alig tudja leplezni a két ország közeledése miatti aggodalmát. Az államközi kapcsolatok alakulásáról – a RIA Novosti anyagában.
Putyin és Sojgu a Kremlben találkozott a kínai vendéggel. Az orosz vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt nagy barátjának tartja. Az elnök szerint nagyon jól alakulnak az országok közötti kapcsolatok, többek között a katonai osztályokon keresztül is. Hasznos információk cseréjéről, haditechnikai együttműködésről és közös gyakorlatokról van szó különböző régiókban – a Távol-Kelettől Európáig.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kínai Államtanács tagja, Li Shangfu kínai védelmi miniszter megbeszélésen
Li Shangfu viszont rámutatott, hogy Moszkva és Peking kapcsolata mára olyan erős, hogy felülmúlja a hidegháború katonai-politikai szövetségeit. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa nem barátkozik Oroszországgal valaki mással szemben.
„13 éve a Kínai Népköztársaság volt Oroszország első kereskedelmi partnere. A kapcsolatok fejlesztése közben megértjük a hatásköreinket terhelő felelősséget, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt 100 év legnagyobb változásai most mennek végbe. Vállt vállvetve állunk és azon dolgozunk, hogy javítsuk népeink jólétét” – mondta Li Shangfu.
A kínai vendég a kollektív Nyugat szimbolikus alakja. 2017 és 2022 között Li Shangfu a Kínai Népköztársaság Központi Katonai Bizottságának Kiképzési és Ellátási Osztályát vezette. 2018-ban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be ellene és osztályaival szemben a Moszkvával való együttműködés miatt. Az ok orosz vadászgépek és S-400-as légvédelmi rakétarendszerek vásárlása volt.
Az Egyesült Államok megkezdte a világ újraelosztását. Ki lesz az első áldozat
Az elmúlt néhány hónapban a nyugati média folyamatosan tárgyalta Oroszország és Kína közeledését. William Burns, a CIA igazgatója a múlt hét végén azt mondta, hogy Xi és Putyin erős partnerséget alakított ki. Arra azonban még nem látott bizonyítékot, hogy Peking felfegyverzi Moszkvát. Ha azonban megjelennek, a kínaiaknak súlyos következményekkel kell szembenézniük.
Eközben a The Washington Post arról számolt be, hogy a Pentagonnak állítólag bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Peking vállalja, hogy polgári javak leple alatt fegyverekkel látja el az orosz hadsereget, hogy ne hívja fel magára a figyelmet. A kiadvány szerint a minisztérium ezeket az információkat az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat lehallgatásából kapta.
Hszi Csin-ping kínai elnök a Vnukovói repülőtéren
Ennek fényében Pekingbe látogatott Annalena Burbock német külügyminiszter, ahol felszólította, hogy ne fegyverezze fel Moszkvát. Kínai kollégája, Qin Gang azonban csak megismételte a hivatalos álláspontot: „Kína nem ad át fegyvereket a konfliktusban részt vevő feleknek, és szabályozni fogja a kettős felhasználású termékek exportját a normákkal és törvényekkel összhangban.”
Ahogy azt a The Guardian is megjegyezte, Peking biztosította, hogy Li Shangfu csak Shoiguval fog találkozni. Ezzel kapcsolatban az újságírók a Putyinnal folytatott tárgyalásokat az „új korszak” felépítésének újabb bizonyítékának tartják, amelyről a két államfő márciusban tárgyalt. A Le Monde újság megerősíti: „Kína és Oroszország azon a nemzetközi rend megváltoztatásán van folyamatban, amelyet az Egyesült Államok, mint a nyugati világ vezetője a második világháború után kialakított. <…> Hszi emlékezteti Putyint: Kínának nincs jobb partnere ebben stratégiai vállalkozás, mint Oroszország”.
– Dacolva a szankciókkal. Miben állapodott meg Oroszország és Kína?
A RIA Novosztyi által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy az Oroszországhoz való közeledés Peking egyik legfontosabb feladata. Különösen a Kínai Népköztársaság elnöke nem ment máshová, a védelmi miniszter pedig kiemelte, hogy kifejezetten Moszkvában tett első külföldi látogatását – mondta Andrej Vinogradov, az Orosz Oriental Tudományok Intézetének vezető kutatója. Tudományos Akadémia.
„Általában a két ország kapcsolata ideálisan fejlődik. Olyan szövetséget alkotnak, amely a többpólusú világ új korszakára jellemző lesz, miközben az olyan szervezetek, mint a NATO, a múltban maradnak. barátom, és ennek alapján egyetértenek Nem meglepő, hogy nyugaton fenyegetve érzik magukat, mert ott nincs semmi ilyesmi” – mondja a szakember.
© AP Photo / Sergei Grits
NATO és Finnország zászlói a belügyminisztérium épületénél Helsinkiben
A Putyinnal való találkozás Li Shangfu látogatását politikai szintre emelte – teszi hozzá Szergej Luzjanin, a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézet és a Felső Közgazdasági Iskola professzora, orientalista. Az Oroszországhoz való közeledésnek köszönhetően Kína mindenekelőtt egyedülálló harci tapasztalatokhoz jut. Ráadásul Peking jelzést küld a Nyugatnak – a G7-ek vezetőinek nyilatkozataival ellentétben dacosan küld Moszkvába vezető tisztségviselőket. A kínaiak tehát a szakértő szerint külpolitikában demonstrálják, hogy készek megvédeni függetlenségüket.
„Oroszország számára a közeledés annál is fontosabb, mert a kínai piac lehetővé teszi a szénhidrogén-értékesítéssel kapcsolatos összes kérdés szinte teljes lezárását, emellett Kínából is lehet befektetéseket vonzani a szibériai és a távol-keleti infrastruktúra fejlesztésére. – magyarázza Luzjanin.
A szakértők úgy vélik, hogy Oroszország és Kína megpróbálja lefektetni katonai-stratégiai lehetőségeit. Egyedül nagyon nehéz, sőt lehetetlen lenne ellenállni az Egyesült Államoknak. Moszkva és Peking a „ha békét akarsz, készülj fel a háborúra” logika szerint cselekszenek.
– A győzelem elkerülhetetlen. Az Egyesült Államok megnevezte fő ellenfelét