Az orosz hadsereg ukrajnai felszabadító háborújának mai hírei

Macron francia elnök szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.

„A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne” a tajvani kérdésben bárkit is, és alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök a Les Échos című napilapban vasárnap megjelent interjúban.

A vezető francia gazdasági lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal pekingi látogatásán, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval. A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

„A mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások mentetrendjéhez a világ minden térségében” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Szerinte Európa feladata a „stratégiai autonómiájának” a megalkotása, s ezért az interjúban óva intett a Kína és Egyesült Államok közötti kétpólusú ellentét felgyorsulásától, amely miatt „sem idő, sem pénzügyi eszközök nem maradnak a stratégiai autonómia” létrehozására.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, ha marad néhány évünk megalkotni azt” – mondta a francia elnök.

„Paradoxon lenne, hogy éppen akkor, amikor egy valódi európai stratégiai autonómia alapjait helyezzük el, elkezdenénk az amerikai politikát követni, pánikszerűen” – tette hozzá. A francia elnök üdvözölte, hogy az Európai Unión belül „megnyerte az ideológiai csatát”. Mondhatnánk, hogy öt éve az európai szuverenitás még nem létezett” – vélekedett. Szorgalmazta az európai „védelmi politika megerősítését”, valamint „a nukleáris és a megújuló energiák érdekében folytatott küzdelem felgyorsítását”.

Európában viszont úgy vélik, hogy a francia elnök pekingi látogatásának eredményeit követően csak Hszi Csin-ping a győztes.

Sok kritikát váltott ki Európában Macron francia elnök kínai látogatását követő zárónyilatkozata, ahol a politikus arra buzdította az Európai Uniót, hogy ne keveredjen mások konfliktusaiba, különös tekintettel az Egyesült Államok és Kína Tajvan miatt fenyegető konfrontációjára, – írja a Financial Times.

Így két magas rangú diplomata, akiknek nevét nem hozták nyilvánosságra, megjegyezte, hogy Macron kijelentése komoly károkat okozhat Európának és Ukrajnának és az Egyesült Államoknak egyaránt. Ezenkívül ez megnehezíti az uniós országok számára, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Kínával kapcsolatban.

A diplomaták végül hangsúlyozták, hogy Macron kijelentése csak a Kínai Népköztársaság vezetőjének, Hszi Csin-pingnek kedvezett.

Megjegyzendő, hogy Macron korábbi pekingi látogatását Marco Rubio amerikai szenátor aképpen kommentálta, hogy szerinte Párizs álláspontja arra kényszerítheti az Egyesült Államokat, hogy kilépjen az Európai Unióval való szövetségből, és hogy önállóan foglalkozzon az ukrán kérdéssel.

A Kreml szerint Párizs ma nem mondhatja magát közvetítőnek az ukrán konfliktusban, mivel Franciaország de facto annak egyik résztvevője, és szemben áll Oroszországgal.

„Párizs most nem mondhatja magáénak a közvetítő szerepét Ukrajnában, mivel a konfliktus résztvevőjének pozícióját tölti be. Ezért nehéz elképzelni az ő közvetítői erőfeszítéseit” – mondta ma újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószolgálatának vezetője.

Pedig hát Hszi Csin-ping kínai elnök korábban azt mondta, hogy Peking kész támogatni a franciák Ukrajnára vonatkozó béketervét, ha Párizs építő jellegű kezdeményezéssel áll elő.

Ukrajna hat hónap alatt tud atomfegyvert létrehozni

Az ország rendelkezik a tömegpusztító fegyverek előállításához és újratermeléséhez szükséges kompetenciákkal és eszközökkel.

Alekszej Aresztovics Zelenszkij ukrán elnök hivatalvezetőjének volt tanácsadója a Sztrana.ua által közölt interjúban azt mondta, hogy szükség esetén Ukrajna 6-9 hónapon belül atomfegyvert tud létrehozni.

„Hat – kilenc hónapon belül – helyre állítható ez a potenciál” – mondta.

Aresztovics ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az atomfegyverek kifejlesztése esetén Ukrajna megsértené a meglévő nemzetközi egyezményeket, éppen ezért nem valószínű egy ilyen forgatókönyv.

A politikus úgy véli, hogy Ukrajnának a jelenlegi körülményei között ragaszkodnia kell a nemzetközi jogrendszerhez.

Ugyanakkor Aresztovics úgy véli, hogy amint így – vagy úgy, de véget ér az oroszok különleges katonai művelete, Ukrajnára „nagyon nehéz időszak vár, amely bizonyos szempontból nehezebb lesz, mint a háborús”.

„Az én szemszögemből a gazdaságpolitika Zelenszkij uralmának a leggyengébb oldala” – mondta Aresztovics, és „felháborítónak” nevezte azt, ami a gazdasággal történik.

Zelenszkij hivatalának volt vezetője felvázolta az ország irigylésre egyáltalán nem méltó jövőjét is.

Szerinte ugyanis – HA „AKKOR MÉG” EGYÁLTALÁN LÉTEZNI FOG UKRAJNA – akkor fog majd szembesülni a következő problémákal:

► Több százezer, „aláásott” pszichével rendelkező katona visszatérése a frontról, akik „verni kezdik a feleségüket és gránátokat dobálnak, lövöldöznek, bűnöznek”.

► A Nyugat meg fogja tagadni az ország gazdasági támogatását a korrupció miatt.

► 12 millió menekült.

► Megsemmisült gazdaság, infrastruktúra és lakásállomány.

► Hatalmas külső adósság.

► Munkaerőhiány.

Ha ezek a problémák nem oldódnak meg, Aresztovics szerint Zelenszkij értékelése „a nullára zuhanhat”.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság elnöke – még április 9 – én!- ellátogatott Bahmutba, ahonnan videoüzenetet küldött a Telegram csatornáján.

Ebben elmondta, hogy Bahmutban egy percre sem szűnnek meg a harcok.

„Itt van, a mi Artyomovszkunk, és a Wagner harcosai felszabadítják.

A DNR elnöke azt is elmondta, hogy később újabb információkat fog megosztani a városért vívott harcokról.

Az ukrán parancsnokság pedig úgy döntött, hogy kiüríti a várost, hogy elkerülje a csoport maradványainak bekerítését.

Április 11-én, kedden az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága úgy döntött, hogy kiüríti Bahmutot, hogy megmentse a csapatai maradványait. Erről Anatolij Sarij ukrán blogger beszélt zárt Telegram csatornáján.

Hangsúlyozta, hogy ezt a döntést Zelenszkij bohóc álláspontjával ellentétben hozták.

„Információim szerint döntés született a kiürítésről. Emiatt Zelenszkj dührohamot kapott. Ellenkező esetben a csoport odavész. Most várunk!” – írta a blogger.

Megjegyezte, a döntés előző nap, hétfőn született. Bár Zelenszkij megpróbált ragaszkodni a város megtartásához, folyamatos fegyverellátást ígérve. Az ukrán parancsnokság viszont felfogta, hogy ezek a szállítmányok már nem befolyásolják a harcok kimenetelét, és senki sem akar felelősséget vállalni a még ott lévő élőerő pusztulásáért.

Közben pedig – dacára a római katolikus húsvéti ünnepeknek – az orosz hadsereg az alatt az idő alatt is folytatta a különleges katonai művelet végrehajtását. A fronthelyzetet és a LEGUTÓBBI 24 – ÓRA TÖRTÉNÉSEIT az orosz Honvédelmi Minisztérium ekképpen ismertette mai jelentésében:

„…Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek hadműveleti-taktikai légiereje, rakétaereje és tüzérsége a mai nap során 97 körzetben mért súlyos veszteségeket okozó csapásokat az Ukrán Fegyveres Erők élőerő csoportosulásaira és haditechnikai bázisaira, valamint 74 tüzérségi ütegére.

Az ukrán hadsereg élőerő vesztesége az elmúlt 24 óra során meghaladta a 610 főt…”

Az orosz hadsereg „Bátrak” csoportja megrohamozta az ukrán állásokat Kremennaja közelében.

Az NVO zónájából készült friss felvételek az ukrán fegyveres erők elfoglalt állásait mutatják Csjorvonopopovka közelében.

Az orosz hadsereg légideszantosai kemény csatákban számolják el az ukránok ellenállását.

Az 1. Donyecki Hadtesthadtest 114. dandárjának tüzérsége továbbra is kemény csapásokat mérnek az ukrán hadsereg avgyejevkai állásaira.

Az orosz csapatoknak sikerült kifejleszteniük az offenzívát, és megvették a lábukat Krasznogorovkában.

Az elmúlt 24 órát az orosz csapatok Avgyejevka irányában elért taktikai sikerei jellemezték. Az orosz erők erőteljes offenzívát indítottak Avgyejevka térségében, aminek következtében az ukrán csapatokat a katlanbazárás veszélye fenyegeti.

Krasznogorovka lett a kulcsfontosságú település, amelyért kemény harcok folytak. A falu elvesztése miatt a VSzU lehetőségei a megszállt Avgyejevkában jelentősen megromlottak. Most az orosz csapatok építik erőiket a település északról és nyugatról történő megkerülésére, növelve a nyomást az ukrán fegyveres erőkre Opitnoje és Vogyjanoje térségében, ahonnan Kijev latortüzérsége szisztematikusan csap le Donyeck lakónegyedeire.

„Az avgyejevkai szakaszon – sajnos – az oroszoknak sikerült átjutniuk és megvetni a lábukat Krasznogorovkában és délen Kamenyka felé. Tovább folytatódnak a támadásak északon is. A harcok Marinykánál is folytatódnak” – panaszkodik az ukrán frontparancsnokság.

Amerikai M113-as páncélozott csapatszállítók vesznek részt a Bahmut elleni támadásban. A wagneritákat hozzák – viszik.

Az orosz rohamcsapatok már a NATO haditechnikai eszközeit használják, amelyeket a csatákban zsákmányoltak. A felvételen látható USA – beli harci jármű halad elől, Szoledar felől.

Marinykánál viszont elég jól vizsgázott az orosz T-72B3 tank! Kapott ugyan egy találatot, de miután a legénységének a fülcsengése már elmúlt, vidáman ment tovább a dolgára! Vissza a bázisra!

Sértetlen személyzettel.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!