Békében akarunk élni! – Simó Endre beszéde a Szabadság-téri tüntetésen

A Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének rendezésében vasárnap béketüntetést tartottak a budapesti Szabadság téren. A szervezők Dr. Simó Endrét, a Magyar Békekör elnölét kérték fel rendezvényük vezérszónokának. Alább közreadjuk Simó Endre elhangzott beszédét.

Simó Endre beszéde a Szabadság-téri tüntetésen

2023. március 26.

A szervezők arra kértek fel, hogy legyek vezérszónok ezen a tüntetésen. Köszönöm a megtiszteltetést, de csak azzal a feltétellel mondok beszédet, ha a tisztelt egybegyűltek válaszolnak egy kérdésre.

Akarja-e Ön, hogy Magyarország független legyen, és nemzeti érdekeinknek megfelelő szuverén politikát folytasson?

(Az egybegyűltek ige nnel válaszoltak a kérdésre.)

• Jó!    Ezek szerint ügyünk közös! Ha ugyanis nemmel válaszoltak volna rá, be kellett volna látnom, hogy olyanok közé keveredtem, akiknek előbbre való az amerikai érdek a magyarnál, fontosabb Zelenszkij a kárpátaljai magyarságnál, és folytatni akarják a háborút abban reménykedve, hogy legyőzhetik Oroszországot.

Önökkel együtt én is féltem hazánk békéjét ezektől az emberektől! Ők azok, akik ha választaniuk kellene Amerika és Magyarország között, készek volnának odadobni ebek martalékául azt is, ami Trianonból megmaradt.

Bizony sohase gondoltam volna, hogy idáig eljutunk, s attól kelljen tartanunk, nehogy hazai kozmopolitáink, NATO-szövetségeseinkkel karöltve háborúba sodorják hazánkat idegen érdekekért!

Ezek ellen a bitangok ellen kiáltsuk teli torokból, hogy békét akarunk!

Igazságos békét, mert elegünk van az igazságtalan békékből!

     Sok mindent hallani manapság arról, hogy belső és külső összefogással hogyan akarnák megdönteni az Orbán-kormányt, s helyébe az amerikai érdekeket kiszolgáló bábkormányt állítani. Egyesek még államcsínytől sem riadnának vissza, sőt idegen katonai beavatkozás lehetőségétől sem idegenkednek. Nincs ínyükre, hogy Orbán nem akarja megengedni, hogy NATO-szövetségeseink háborúba rántsák Magyarországot Oroszország ellen. Nem tudják megemészteni, hogy ez a kormány békés kiútkeresésében nemcsak a parlamenti többség támogatását élvezi, hanem békeszerető honfitársaink túlnyomó többségének támogatását is.

Ugye Önök sem akarják vérüket ontani Amerikáért, és bábjukért, Zelenszkijért?!

Akarunk békében és jó viszonyban élni Oroszországgal?    Kelettel és Nyugattal egyaránt!     Ki akarja, hogy hazánk idegen seregek felvonulási terepévé váljon?    Hogy újra csatatér legyünk, mert a hatalom valódi urai úgy döntenek egy New York-i toronyház 77-ik emeletén, hogy a magyarokkal kapartatják ki maguknak a gesztenyét!

Tornyosulnak körülöttünk a fellegek!

     Nyugati szövetségeseink tankokat, harci gépeket, rakétákat küldenek Kijevnek, a brit kormány szegényített uránlövedékkel akar részt venni a lőszerutánpótlásban, tervbe vették 300 ezer idegen katona telepítését Kelet-Európa országaiba, köztük hazánkba, az első amerikai helyőrséget már fel is állították Lengyelországban, s egyesek komolyan fontolgatják, hogy NATO-csapatokat vezényelnek Ukrajnába, ha Kijevnek minden eddigi támogatás ellenére sem sikerülne a maga javára fordítani a helyzetet. Az Oroszország elleni katonai hadjárat megindítása érdekében felvennék Ukrajnát a NATO-ba, akarja Magyarország, vagy sem. De mivel a nyugati szövetség ma már semmilyen nemzetközi jogot és normát sem tart tiszteletben, beleértve saját alapító okmányát is, Kijev NATO-tagságát sem tekinti elengedhetetlenül szükségesnek ahhoz, hogy eszkalálja a háborút.

Nem is váratott magára az orosz válasz: Putyin elnök tegnap bejelentette, hogy taktikai atomfegyvert telepítenek Fehéroroszországba. Hadd gondolkozzanak el lengyel barátaink, mi vár rájuk, ha oroszellenességükben nem ismernének határt!

A NATO stratégiai célja Oroszország legyőzése!   Értik, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy szövetségeseink hadászati atomfegyverek bevetését helyezik kilátásba! Vajon komolyan gondolják, Oroszország majd megvárja, hogy első csapást mérjenek rá?

Mit akarnak ezek Oroszországgal és Kínával szemben?

Hol itt a realitásérzék, tisztelt honi liberálisaink, és barátaik az Európai Parlamentben? Fékevesztett oroszgyűlöletük nagyobb volna, mint félelmük attól, hogy hamuvá válhatnak, velünk együtt?

Józan paraszti ésszel nehéz megérteni, miért ne volna elfogadható az orosz békeajánlat: demilitarizálni Ukrajnát, és semleges zónává változtatni a NATO és Oroszország között, de hát tudjuk, hogy józanságon a finánctőke nem békét ért, hanem profitgyarapítást, s ha a béke útjában áll a profitnak, nem habozik belegázolni, mert halálos veszélyként éli meg, ha nem tud terjeszkedni. Manapság normálisan csak ott gondolkodnak, ahol nem a finánctőke irányítja a politikát, hanem politikai pórázon tartják a tőkét. Ahol nem a féktelen profitgyarapítás a cél, hanem a békés fejlődéshez, és az együttműködéshez fűződő nemzeti és nemzetközi érdek. Ezért nem tágít Moszkva attól, hogy ha nem sikerült békésen megállapodni az asztalnál, fegyverrel szerezzen érvényt jogos biztonsági követeléseinek, jelezve egyúttal azt is, hogy bármikor kész kiegyezni, ha a Nyugat is belátja, vége annak a világnak, amikor diktálhatott.

Oroszország a biztonság oszthatatlanságának elve alapján akarja felépíteni az új világrendet. Azt akarja, hogy senki se érvényesíthesse saját biztonságát mások kárára. Mint tette a NATO keleti terjeszkedésével, és teszi most is Finnország felvételével.

A magyar Országgyűlés holnap készül ratifikálni az erről szóló egyezményt. Hiába kértük, hogy ne tegye, mert nem a békét, hanem a szembenállást szolgálja vele. Hiába kérték az Országgyűléshez intézett petíciójukban finn partnereink is, ragaszkodva hazájuk semlegességéhez! A kormánypártok úgy döntöttek, hogy a háborúpárti ellenzékkel együtt megszavazzák. Úgy hírlik, a parlamentben egyetlen párt áll majd ki a NATO-bővítés ellen: a Mi Hazánk. És mi idekint. A háborúellenes többség. Hogy is van ez? Nem a békére adott felhatalmazást a nép a kormánytöbbségnek? Elszakad a hatalom a néptől, s még szembe is fordul vele? Szembenállást támogató többség odabent, békét akaró többség idekint?

Szóval hazánk békéjét nemcsak azokkal szemben kell megvédenünk, akik Amerika-barát politikát folytatnak, és nyíltan háborúpártiak, hanem azokkal szemben is, akik békéről papolnak, de tetteik nem mindig támasztják alá békés szavaikat, hanem ellenkezőleg, egyre-másra engedményeket tesznek a NATO-nak, és vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak.  Az Orbán kormány soha nem gördített akadályt az Európai Unió és a NATO fegyver- és lőszerszállítmányainak útjába annak dacára sem, hogy Magyarország közvetlenül nem ad Kijevnek sem fegyvert, sem lőszert. Orbán Viktor kormánya sohasem vétózta meg az oroszellenes szankciókat, hanem csak felmentést kért alóluk a hazai energiaellátás biztosításáért. Súlyos milliárdokba kerül nekünk, hogy leépítettük kereskedelmi, pénzügyi, turisztikai kapcsolatainkat Oroszországgal. Nevetségessé tesszük magunkat azzal, hogy orosz sportolók kirekesztésével akarunk babérokra szert tenni!

Miközben kormányunk hangzatos békeszólamokkal kábítja a népet, nem tartotta szükségesnek elhatárolódni Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottsága elnökének kijelentésétől, miszerint „A NATO kész a közvetlen összecsapásra Oroszországgal”. A magyar kormány hagyja, hogy az unió népeinkkel fizettesse meg a háború árát. Ezért kerülnek alapvető élelmiszereink kétszer-háromszor annyiba, mint egy évvel ezelőtt. Luxuscikké válik a kenyér. Milliók nem tudnak tisztességesen táplálkozni, mert nincs miből! Gyermekek százezrei korgó gyomorral térnek nyugovóra. Olyanok is elszegényednek, akiknek eddig nem okozott gondot a megélhetés.

Kettészakad az ország gazdagokra és szegényekre, de a háborúra fogják azt is, amiért maguk ludasak. Hiába na, nem lehet szeretkezni és szűznek maradni egyszerre! Nem lehet békét akarni, és engedni a háborúnak!  Következetes békepolitika helyett lavírozni, a függetlenség látszatát keltve odamondogatni Bidennek és budapesti helytartójának. Ma szerződést kötni az oroszokkal, holnap pedig megszegni, mert Brüsszel úgy akarja. Kormányunk képtelen változtatni a NATO háborúpárti politikáján, de vajon egyáltalán akar-e? Vagy titokban abban reménykedik, hogy a NATO megnyerheti a háborút?

Vannak, akik elvet csinálnak az ügyeskedésből, s azt hiszik, nincs más út!

Az elvtelen Kállay kettős politika ékes bizonyítékaként annak dacára finanszírozzák a kijevi rezsimet, hogy Zelenszkijék még anyanyelv használati joguktól is megfosztják kárpátaljai honfitársainkat, s gyűlöletet szítanak ellenük, terrorizálják őket. Ágyútölteléknek használják véreinket, és százával küldik őket a biztos halálba.

Azt üzenem kárpátaljai magyar testvéreinknek, innen a Szabadság térről, hogy a háború, melybe belekényszerítették őket, nem a mi háborúnk! A kárpátaljai magyarságnak nem az orosz az ellensége, hanem a neonáci kijevi hatalom! Eljön az idő, amikor a szenvedést örömünnep váltja fel, és igazságot szolgáltatnak egy népnek, melyet Trianonban azok szabdaltak szét, akik ma szövetségeseink a NATO-ban.

    Tisztelt egybegyűltek!

Nem lévén sem kormánypárti, sem ellenzéki, hanem pártoktól független, a Magyar Békekör politikai szervezet, és a Fórum a Békéért mozgalom támogatja a kormány minden olyan tettét, mely a békére irányul, de bírálja minden olyan cselekedetét, mely nem a békét szolgálja, hanem a szembenállást! Célunk hazánk békéjének megőrzése, függetlenségünk és nemzeti szuverenitásunk megvédése. A sors azt a feladatot rótta ránk, mindnyájunkra, hogy megvédjük, ami a miénk, s amit mások szeretnének kikezdeni és elvenni tőlünk! Feladatunknak úgy tehetünk eleget, ha félretesszük világnézeti és pártpolitikai különbözőségeinket, és arra összpontosítunk, ami közös! Összefogva nagyok lehetünk, megosztottan viszont könnyű préda.

A magyar név mindig akkor volt fényes, amikor nemzeti érdekeinket nem mások rovására érvényesítettük, hanem az egyenjogúság szellemében tiszteletben tartottuk másokét, és együttműködésre törekedtünk a kölcsönösség szellemében.

Mi itt, Európa szívében egyformán kapcsolódunk Kelethez és Nyugathoz. Kereskedelmünk 80 százalékát az Európai Unióval bonyolítjuk le, az energiahordozók 80 százaléka pedig Oroszországból érkezik. Nincs még egy ország ezen a földrészen, melynek kettős kötődése oly erős volna, mint hazánké! Nekünk nem a szembenálláshoz fűződik érdekünk, hanem az együttműködéshez! Nem katonai tömbökhöz, hanem tömbön kívüliséghez, semlegességhez! Nem háborúhoz, hanem békéhez! Ebben hiszünk, ez a mi igazságunk!

Békében akarunk élni! Független Magyarországot akarunk!  Védjük meg szuverenitásunkat! Harcoljunk érte, nemzetünk fennmaradásáért, becsületünkért, jövőnkért!