“Az Isten-eszme eredetének érve és a valóság” bővebben

"/>

Az Isten-eszme eredetének érve és a valóság

Világnézetek harca – érvek Isten létezése mellett és a valóság

Az Isten a semmivel össze nem hasonlítható tökéletes, mindenható, mindentudó, az örökké létező, a világ, az ember teremtője!
Az Isten fogalom, ami egy végtelen, mindenben tökéletes lény fogalma, magának az Istennek kellett előidéznie!

A teremtéselmélet hívei semmit sem tudnak következetes objektív tudományos módszerrel bizonyítani a teremtésről és az istenről!
A végtelen világegyetemben mindörökké létező és állandóan mozgásban lévő anyag a tudomány által objektíven bizonyított tény!
Minden, aminek a léte a következetesen objektív tudományos módszerrel igazolható, az maga az anyag, bármilyen is a formája!

Amely állítás a következetesen objektív tudományos módszerrel a valóságban nem igazolható az nem fogadható el létezőnek!

Az Isten létének – „Az Isten-eszme eredetének érve” bizonyítéka összefoglalva: sok dologról vannak fogalmaink; ezeknek a fogalmaknak vagy belőlünk kellett származniuk vagy rajtunk kívülálló dolgokból; egyike ezeknek a fogalmaknak az Isten fogalom – egy végtelen, mindenben tökéletes lény fogalma; ezt a fogalmat nem származtathatjuk magunkból, mivel úgy ismerjük magunkat, mint egy korlátozott és tökéletlen lény, és a következmény nem lehet nagyobb az okánál; magának Istennek kellett előidéznie a fogalom okát, amelyet róla tartunk; Tehát Isten létezik.

A lényeg: Isten a fogalma szerint egy végtelen, mindenben tökéletes lény, a fogalom okát, amelyet róla tartunk az Istennek kellett előidéznie, tehát Isten létezik.

Néhány gondolat!

Az isten végtelen, mindenben tökéletes lény fogalmát minden objektív tudományos megfigyelés nélkül az ember spekulálta ki!
A dialektikus és történelmi materializmus az egyetlen következetesen objektív tudományos világnézet!
Isten létét azonban a következetesen objektív tudományos megfigyelés nem támasztja alá, tehát nem létezik!

 

Mi az isten világkép eredete?

Az ember tud gondolkodni, igyekszik megfejteni, megismerni a körülötte lévő világot, de amíg a tudása ehhez nem elegendő, addig spekulál, képzelődik és az ismert valóság mellé beilleszti az ismeretlen jelenség okozójaként a képzelt szellemeket, az isteni szellemvilágot is. Ez a szellemvilág azonban „gyanúsan” hasonlít a valóságos észlelhető világhoz, mert az ember csak innen meríthet, amit a képzelete jelentős torzulásokkal, képességekkel egészít ki.

Az így létrejövő világkép azonban nagyon ellentmondásos. Ez tartalmazza a valós és a kitalált világ egyvelegét, aminek egyik részét a valóságból a másik részét pedig az ismeretlenből spekulálással meríti. Magyarázatként gyakran kénytelen spekulálni, képzelegni, de így csak kitalált, nem valós, nem bizonyított magyarázatott talál sok jelenségre, amit csak hinni kell.

Azonban az így kitalált világkép a fejlődéssel ellentmondásokba kerül a valósággal és harc alakul ki közöttük, ami eddig általánosságban az emberré válás felé haladó emberiség győzelmét hozta. A tudományos gondolkodás segítette az emberré válás felé haladó emberiséget, ami állandó harcban ált és áll ma is a teremtéselmélet tudománytalanságával.

Amíg az objektív tudományos módszer nem ált az emberiség rendelkezésére, addig az emberiség a tudományos ismeretek hiányában alapvetően a következetlen spekulációval volt kénytelen magyarázatot keresni, találni az érthetetlen jelenségekre. Ez sajnos még manapság is súlyos teherként nehezedik az emberiségre, aminek reakciós élharcosai a teremtéselméletre épülő világnézetet vallók és a hiszékeny istenhívők.

Az ember kiszolgáltatott a természet és a társadalom törvényeinek, amit, amíg nem ismeri meg, addig vigasz, menekülés a tökéletesnek vélt, de csak kitalált jóságos valami, a legfőbb lény, az isten. Még akkor is így van ez, ha ennek az isten szellemnek valójában nyoma sincs a megfigyelhető valóságban.

A megmagyarázhatatlan jelenség mögé mozgatónak a képzelet szülte szellemi „testet” öltött, de láthatatlan valami kerül, ami azonban valóban láthatatlan, érzékelhetetlen az emberiség számára. De magyarázatnak elég jó, még ha semmi köze sincs a valósághoz. Ebbe a szellemvilágba tartozik a kitalált isten szellem, a legfőbb lény, a fő szellem, a vezér szellem, a felsőbbrendű legfőbb úr, az úr isten.

A virtuális isten

Ez a virtuális, látszólagos, elképzelt, de nem valóságos valami, a kitalált isten, a történelem folyamán valóban segítette, erősítette az ember lelkét, a képzelt tulajdonságai segítették az emberré válást, a társadalmi létet, mindegy, hogy ennek objektív valóságtartalma igaz vagy csak hamis képzelgés. * Talán az isten/UFO-k segítettek ennek a virtuális világképnek a kialakításában, hogy segítsék az emberi társadalom fejlődését. Még az is elképzelhető, hogy a kinyilatkoztatások is ezt szolgálták. *

Az emberiség a tudomány segítségével egyre több jelenségre talál magyarázatot és lassan kiszorul a hamis világ képe és marad a valóság. De a hamis világkép következetesen harcolt és harcol az objektív tudományos módszer ellen, mert ez ledönti a hamis világképet. De remélhetőleg a tudományos világnézet győz és elsöpri ezt a hamis világképet! Azonban a tudományos világkép is harcol a világ objektív megismeréséért, de ez nagyon sok áldozatába került az emberiségnek. Ha nem győz a tudományos világkép, az az emberiség végét jelenti. Az emberiségnek előbb-utóbb választania kell a kitalált isten és a valóság között, ha emberré akar válni.

Így az emberiség előtt két út van, a hamis vagy a valóságos világkép szerint élni. De a hamis világképpel nem válhat emberré, mindig csak marakodó ember-állat marad. A XXI. sz. elején az emberiség zöme még elfogadja a hamis világképet, mert erre nevelik, ami azonban szemben áll az objektív valósággal, vagyis a kitalált szellemvilágot, az isten szellemet minden bizonyíték nélkül valósnak tartja. Tehát az emberiség zömének a tudatát még mindig fertőzi a hamis világnézet, ami korlátozza az emberré válását.

Az égi minta, legfőbb lény

Ez az égi minta az emberiség számára az emberré válást lehetetlenné teszi. Mert az isten a legfőbb lény égi mintája felsőbbrendű embertelen önkényuralmi forma, aminek alapja a kitalált tudománytalan világ hazugsága, ami lehetetlenné teszi a valóban demokratikus emberré válást. A kizsákmányoló „demokratikus” társadalmi formák ezt a mintát valósítják meg, ami valójában önkényuralom, mert a többség érdeke valójában nem jelenik meg a hatalomban. A világnézeti jobboldali világkép ezt a felsőbbrendű mintát valósítja meg különböző formában, ami az úr-szolga viszony, ezért ragaszkodnak a tudománytalan és embertelen isteni világnézethez.

Az isten létére épülő világkép harcolt és harcol ma is a következetesen tudományos világkép ellen!

A tudomány fejlődésével a hamis, a kitalált isten létére alapuló világnézet már hátránnyá válik, sőt elősegítheti az emberiség visszafejlődését vagy akár a kipusztulását is. Az isten létére épülő hamis világkép az emberiség fejlődése során nagyon sokszor gátolta a tudományok fejlődését. Az emberiség legjobbjait pusztította vagy hallgatatta el. Most azonban már a következetesen objektív tudományos módon gondolkodó embereknek nevetséges ez a minden tudományos alapot nélkülöző primitív világkép. Azonban mivel jelentős hatalommal rendelkeznek még ma is, a terméselméletre alapuló világnézet végzetesen veszélyes lehet az emberiségre.

A vallás hamis tudománytalan világnézete harcolt és ma is harcol a következetesen objektív tudományos materialista világnézet ellen. A hamis úton járás az emberiséget a termelőerők fejlődésével a katasztrófába vezeti, csak az objektív tudományos világnézet lehet az emberré válás egyetlen útja.

A hamis világképben élő emberiség a hatalmassá fejlődött termelőerőket nem tudja kézben tartani. Csak a következetesen objektív tudományos módszer lehet a humánus civilizált emberré válás útja! A teremtéselméletre épülő hamis világkép gátolja az emberiség tudatának, a gondolkodásának a fejlődését, mert a döntéseiben a kettős tudatú világnézete miatt gyakran a hamisat az objektív valóság elé helyezi, ami az emberiség érdeke ellen van. Ez a kettős tudat (a valós és a hamis világnézet keveréke) megzavarja a következetesen objektív tudományos gondolkodást.

A gondolat, a képzelet nem feltétlenül a valóság mása!

Mivel az ember nem tökéletes, nem mindentudó, nem mindenható, azért még magánál jobbat kitalálhat, ehhez nem kell a szuper istennek valóban léteznie, és a múltban az emberiségnek, mert szüksége volt rá, ki is találta az isten szellemet, a természetfeletti szellemvilágot, minden objektív tudományos módszert nélkülöző megfigyelés nélkül. Mert az emberiségnek másra még nem is volt lehetősége, a tudományos módszert nem ismerte, azonban erre ma már nem lehet hivatkozni.

Az emberi elme képes volt a szuper tökéletes isten szellemet kitalálni, (miért ne!) mindenféle képzelt tulajdonságával, minden valós tudományos megfigyelés nélkül is. Ennek a szuper lénynek, az isten szellemnek a nyoma a következetesen objektív tudomány szerint a valóságban azonban sehol nem található meg, vagyis csak az ember által kitalált valami lehet. Mert az isten szellemet és tulajdonságait nem lehet megfigyelni, így ez csak kitalált tudománytalan spekuláció.

Az ember a hibáit, a hiányosságait ismeri, ennél jobbat kitalálni nem probléma. Például az ember nem tud repülni, ez nagy hiba (sok ilyen hibája van az embernek!). Az embernek nincsenek szárnyai, ezt a hiányosságot a repülőgép kitalálásával és megalkotásával oldotta meg, bár a képzelgés, az álmodozás volt a kiindulója. Ezért meg kellet ismernie az ehhez szükséges természeti törvényeket, de ebben a megismerésben nyoma sincs semmilyen isteni tényezőnek.

Sőt egyes hívők az állítják: Ha az Isten azt akarta volna, hogy repüljön az ember, akkor szárnyakat adott volna neki. Persze az ilyen állításoknak semmilyen alapja nincs, csak a kitalált isten, a legfőbb lény gondolkodás nélküli buta hite, szeretete. Talán éppen ezért fordul szembe az isten létére alapuló világnézet az ember érdekeit szolgáló tudományos módszerrel. * Bár a tapasztalat szerint az isten (még akkor is, ha csak a képzeletben létezik) eszet, tudatot, gondolkodóképességet is adott az embernek, így megalkothatta a repülőgépet is, tehát ezt kell elfogadni az isteni szándéknak. Csak az a probléma, hogy istennek a valóságban nyoma sincs! *

Isten víziója

Azonban a tökéletes képzelt istennek nyoma sincs az objektív valóságban, pedig némely hiszékeny emberi agyban megtalálható homályosan a víziója, a kitalált képe, legalábbis ezt állítják a hívők. Ennek a képnek azonban a valóságban nincs a következetesen objektív tudományos módszerrel bizonyítható megfelelője. Az isteni tökéletességre nincs semmilyen tudományos bizonyíték, bármennyit is képzelegnek róla, ez nem igaz állítás, mert erre nincs következetesen objektív tudományos megfigyelés, így csak tudománytalan képzelgés. Sőt, még az istent sem fedezték fel. Ideje lenne már felfedezni.

* Pedig milyen jó lenne, ha valóban létezne egy igazságos emberszerető isten, egy nagytestvér, aki segítené az emberiséget az emberré válás útján, aki nem felsőbbrendű, aki nem a legfőbb lény, de ez a segítség az emberiségnek csak az objektív valóság megismerése talaján érne valamit, azonban az isten ebben nem segített. Sőt a hívei a következetesen objektív tudományos módszer ellenségei! *

Képzelni valamilyen tökéletes, mindentudó, mindenható valamit, nem nagy dolog, bárki képes lehet rá, de ettől még az nem a valóság. Az isten valóságos képességeiről, tulajdonságairól a hívőknek semmilyen az objektív valóságból vett következetesen tudományos ismerete nincs, és nem is lehet. Mert az isten a következetesen objektív tudományos módszerrel megfigyelhetetlen, a léte, a tulajdonságai csupán a képzelet termékei, amit az emberek találtak ki és a hiszékenyek, a hívők ezt elhiszik. Ez azonban nem ér többet annál, mint az „isten bizony hidd el …”, ami azonban bármilyen hamis is lehet, mert nem kell bizonyítani.

Bibliai teremtéstörténet: A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben. Ezzel a történettel kezdődik a Biblia, amely kimondja, hogy Isten a Teremtő és a természeti világ, továbbá az élőlények az ő alkotásai. – wikipedia.hu

Szent Ágoston tanítása a világ teremtéséről: Ágoston számára a „semmiből való teremtés” már teológiai hagyomány része. … Ágoston szerint bármilyen teremtés előtti anyag létezésének a feltételezése tagadja Isten mindenhatóságát. – wikipedia.hu

A világ teremtése

Szent Ágoston ezzel igazolja, hogy fogalma sem volt az anyag tulajdonságairól! Miért is lett volna, a tudomány akkor még a gyerekcipőben járt! De ma már van tudományos módszer az objektív világ megismerésére. Nem szükséges elhinni, képzelni akármit, minden bizonyíték nélkül! Mert az isten mindenhatósága, hogy a semmiből képes valamit teremteni, az csak a képzelet szülötte! Semmilyen következetesen tudományos tény ezt nem támasztja alá.

A feltételezett isten azonban nem lehet mindenható, és nem létezhet mindörökké sem, mert a tudomány szerint csak a világegyetemben létező anyag a mindörökké létező. Isten létét azonban semmilyen következetesen objektív tudományos megfigyelés nem támasztja alá.

* Bár elképzelhető, de csak elképzelhető, hogy létezik az ember számára a semminek tűnő szellemanyag, amiből az isten szellem az ember számára érzékelhető anyagot teremtette, átalakította. *

Ha isten létezne, valamikor a végtelen időben csak később jöhetne létre, mert csak az anyag létezik mindörökké. Mivel a világegyetem csak anyagból áll, így a feltételezett isten is csak anyagból lehetne. Mert bármi léte, ha az objektív tudományos módszerrel bizonyítható és a valóságba megtalálható az anyag.

Ötletparádé!

A mindenben tökéletes isten, a teremtéselmélet szerint, de minden valós tudományos bizonyíték nélkül, a semmiből (talán a szellemvilágban létező a szellemanyagból) teremtette az anyagot, az univerzumot (hardware) és megalkotta a működéséhez szükséges természeti törvényeket (software). Bár valószínűleg a hívők túlnyomó többsége ezt nem is érti, nem is törődik ezzel, mert valójában hiszékenyek, vagyis bizonyíték nélkül elhiszik a teremtéselmélet világnézetét. Az anyag azonban a tudomány szerint nem teremthető, vagyis a világegyetem hardware és a software mindig volt, mindörökké létezik bármilyen formát is ölt, de nem teremthető.

A semmiből teremtés és az evolúció.

Az ember a semmiből (a szellemanyagból) az anyag teremtésére és az eltüntetésére (a szellemanyaggá) nem képes, de az isten szellem, mint szellemvarázsló lehet, hogy igen. Kár hogy erre semmilyen tudományos bizonyíték nincs, mármint arra, hogy a feltételezett isten szellem képes a semmiből (a szellemanyagból) teremteni valamit, az anyagot, a természet törvényeit, az univerzumot, az embert. Mert hát mi is a semmi? A semmi anyag az a nincs, a nem van, a nem létező anyag (talán a szellemanyag?)! Tehát a teremtéselmélet szerint az isten ebből a nem létezőből (a szellemanyagból) teremtette a létezőt, az ember által ismert anyagot. Lehet, hogy a szellemanyag az anyag eddig ismeretlen formája? Van, aki ezt a teremtés marhaságot elhiszi? Hmmm … lehet, sőt, sőtebb, még sőtebb! „Boldogok a lelki szegények, mert övék az Isten országa!”

A hit szerint az isten szellem képes a természet törvényeit felfüggeszteni az önkénye érdekében és csodákat művelni, de képes elpusztítani a neki nem tetsző emberiséget is (az özönvíz). Ez égi önkényuralom az emberiség ellen! Még szerencse, hogy az isten szellemre nincs objektív tudományos bizonyíték. Hmmm …

Milyen jó, hogy nincs isten! Mert az emberiségnek, akkor annyi! Az emberiség harcol a létéért, de a háború, a harc azonban kegyetlen, így rossz, kegyetlen az ember is, mint az állatok, képletesen szólva megeszik, megölik egymást az emberek, ha ez szükséges. És az isten? Nézi ezt a háborút és a szabad-akaratára bízza az emberiségnek akár a pusztulását is. Sőt időnként besegít a pusztulásba!

Azonban, ha a feltételezett isten teremtett is valamit, azt csak a mindörökké létező anyagból tehette meg a természeti törvényeknek engedelmeskedve és felhasználva azt. Tehát a feltételezet isten így kisebb, mint a természet, a világegyetem, vagyis a feltételezett isten is csak az anyagból a természet törvényeivel, az evolúcióval kifejlődött anyagi valami lehet és nem anyagnélküli szellem. Tehát hosszú idővel, nemzedékről nemzedékre fejlődve szerezte meg a szuper képességeit, ha egyáltalán létezik.

Az idő, az anyag mozgása.

A világegyetem anyagának mindörökké léteznie kell, mert a semmiből nem jöhetett létre és nem válhat semmivé. A „Nagy Bumm!” előtt az univerzum anyaga bármilyen formában is volt, de mozgásának akkor is kellett lennie, mert csak így változhatott meg a formája, arról nem is beszélve, hogy állítólag akkor igen magas hőmérséklet és nyomás uralkodott az „univerzumban”, csak nagyon kicsi volt még. Nagy mozgolódás lehetett abban a kis „térbe, téridőbe” zárt anyagi világban. Tehát a „Nagy Bumm!” előtti az univerzum dugig volt energiával vagy valami mással, más formában létező mozgó, változó anyaggal. A tudomány nagy erőkkel próbálja megfejteni azt, hogy mi volt ez. Mert mozgás nélkül, idő nélkül a formája nem változhatott meg, így nem jöhetett volna létre a „Nagy Bumm!”.

A kozmológiában az ősrobbanás más néven „nagy bumm”, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki – wikipedia.hu

Az idő az anyag elemi részecskéinek állapotváltozása, rezgése egyik állapotból a másikba. Vagyis mivel az anyag változása, mozgása, bármilyen formában is van, mindörökké tart, tehát időnek is mindörökké léteznie kell. Ha azonban az idő nincs, akkor az anyag mozgása sincs, ami egy holt világ és mindig mozdulatlan lenne, így az elemi részecskék sem rezegnének, a végtelen mennyiségű energia a világegyetemben abszolúte nyugalomban volna, de ez képtelenség. Kölcsönhatás az anyagi formák között mindörökké van, így a mozgása is mindörökké tart.

Az univerzum a következetesen objektív tudomány szerint a vak véletleneken keresztül, csak a természeti törvényeknek engedelmeskedve változik, fejlődik akár a tökéletesebb időt állóbb formákba is. Ebben a folyamatban a tudományos megfigyelés szerint csak a természet törvényei uralkodnak, még akkor is, ha sok még az ismeretlen. Az isten, mint tökéletes teremtő fogalma nem szerepel a tudományos felfedezésekben. Így az isten az ember tudatában csak, mint tudománytalan hit, vízió, képzelgés, spekuláció létezhet, minden a valóságban tudományosan megfigyelhető jelenség nélkül.

A tökéletes isten tökéletlen teremtése

Az isten a hívők szerint a mindenben tökéletes lény, ami azonban csak a gondolatban létező fogalom. Vajon lehet isten az objektív valóság, minden következetesen tudományos megfigyelés nélkül? A tudományos módszer nélküli állítás csak szubjektív, lehet igaz, de lehet hamis is, amit csak az objektív valóság feltárása dönthet el. A következetesen objektív tudományos módszer azonban nem fedezte még fel az istent. Az univerzum nem tökéletes, bár nagyon sok csodálatos jelenség van benne, de a katasztrófák színhelye is. Lehet, hogy megfelelő távolságból nézve a katasztrófa is csodálatos?

Spekuláció a rejtőzködő istenről.

A feltételezett isten ezek szerint rejtőzködik, olyan mintha nem is lenne, a következetesen objektív tudományos módszerekkel nem érzékelhető, nem látható, nem mérhető, nem vizsgálható, de ha szuperlény, akkor ezt meg is teheti. De akkor az emberiségnek nem lehet róla semmilyen objektív megfigyelése, fogalma sem, legfeljebb az, amit ő akar, ami lehet, hogy csak, mint vízió jelenik meg a hívők tudatában. Ez stimmel is, nem is tud róla az emberiség semmi objektív ismeretet. Viszont az objektív igazság az, hogy az istent a következetesen objektív tudományos megfigyeléssel nem lehet létezőnek tekinteni. Ez az isten nagyon zavaros valami, objektíven tudományos módszerrel nem megfigyelhető, olyam mintha nem is létezne. Elfogadható így isten léte az objektív valóságnak? Hihető valaminek a léte, amiről semmit, semmi objektíven bizonyíthatót sem lehet tudni?

A nem tökéletes isten

Ha ennek ellenére feltételezzük, hogy az isten a hívők tudatában létező tökéletes lény fogalma, a valóságban létező tökéletesség mása, akkor ezt az isteni valóságot a következetesen objektív tudományos megfigyelésnek is alá kellene támasztania.

Azonban a „tökéletes isten” tökéletlen univerzumot teremtett. A tudomány szerint az univerzum állandóan a vak véletlen szerint változik, ezért ez a tökéletlenség világa. Így mégsem lehet az istent tökéletesnek nevezni, mert ami a véletlen szerint változik, aminek változnia kell az nem tökéletes. A természet állandóan változik, mert a természetben uralkodik az ellentmondás, és ezért állandóan változnia kell. Így a teremtő sem lehet tökéletes, mert a műve sem tökéletes. Ha csak nem ez volt a szándéka? Ki tudja? Isten útjai kifürkészhetetlenek! De erre semmi bizonyíték nincs, ez is csak spekuláció.

A nem tökéletes világ teremtése

tökéletes: Hibáktól vagy hiányosságoktól mentes … minden tekintetben teljes és hibák nélküli  – wikiszotar.hu

Az univerzumban a katasztrófák végtelen sora zajlik, minden keletkezik és minden elpusztul, vagyis állandóan egyik formából a másikba változik, semmi sem végleges. A tökéletes ellen áll a bomlasztó erőknek, hibátlan, nincs miért változnia, olyan, mint a képzelt isten fogalma, mert (a képzeletben) ellentmondásmentes, mert ellenáll a külső károsító erőknek, ezért tökéletes, állandó, de az univerzum nem ilyen. Az univerzum nem tökéletes, nem állandó, így a teremtője sem lehet tökéletes. Az ember sem tökéletes, születik és elpusztul, porból lett és porrá válik. Bár lehet, hogy ez volt az isten célja, vagy csak erre volt képes, az isten útjai kifürkészhetetlenek, hát még a tudománytalan spekuláció tévelygései.

Az isten egy fejlődőképes világot teremtett?

A teremtés ezek szerint egy pancser munka volt?! Azonban, ha a teremtés csak a hardware alapjainak és ennek a működéséhez szükséges software megalkotására vonatkozik, akkor sem mondható tökéletesnek, emberségesnek, mert a változás, a fejlődés az emberiségre sok felesleges szenvedéssel jár. Isten miért nem véglegeset, tökéleteset alkotott? Mert nem képes rá?! Szenvedjen az emberiség, a jó isten csak ilyen hitvány emberiséget teremtett, csak szenvedéssel, evolúcióval fejlődhet a tökéletesebb felé. Szabad akaratából választhatja az előnytelent, a pusztulást, a szenvedést is az ember, akár mások hasznára az élősködést is.

Az ember szintén a katasztrófák világába tartozik, születik, szenved, majd elpusztul. Ez lenne a tökéletes isten műve? Vigasz, hogy a pusztulása után majd a mennyországba juthat, ha jól viselkedik, ha, elhiszi, ha imádja a legfőbb lényt. Valószínűleg ez az istenhit legnagyobb dobása, mindegy, hogy igaz vagy hamis. Ezért a többi valótlan állítást is elfogadja a hívő lélek. Valójában ez érthető emberi gyengeség.

Az isten kérdőre vonása!

Ha kérdőre lehetne vonni a feltételezett tökéletes istent, hogy számolna el ennyi hibával? Ennél sokkal értelmesebb a tudomány által igazolt, a természet törvényeinek engedelmeskedő univerzumot elfogadni, úgy ahogy az bizonyíthatóan van, aminek kezdete a „Nagy Bumm” és az előtti állapota is egyelőre ismeretlen, de létezik, ellenben az istenről semmit nem tudunk, mert a spekuláció, a hit, és a „kell lennie”, a kinyilatkoztatás nem következetesen objektív tudományos bizonyíték. Az anyagot nem lehet, nem kell teremteni, tehát mindig volt és nem lehet megsemmisíteni sem, mindig lesz. Így azonban a kezdete is ismerté válik, mindig volt és lesz anyag, bármilyen formában, alakban is létezik.

A változó világ

Az univerzum az állandó változás világa. A változás a tökéletlenségre utal, ami jó, tökéletes, annak nem kell változnia, állandó marad, de az univerzumban ilyen nincs, minden állandóan változik. Ez a változási képesség azonban a fejlődés lehetőségét is jelenti, így fejlődött ki az evolúcióval az ember is. A feltételezett alkotója az univerzumnak egy tökéletlen, változó világot hozott létre, tehát nem lehet tökéletes az isten, ha a műve sem tökéletes. Az anyagnak a változási, fejlődési képessége egyre tökéletesebb formákat hozott létre, ami azonban borzalmas katasztrófákkal változik.

A tökéletes isten fogalom csak a hiszékeny hívők tudatában lévő, csak egy kitalált kép, aminek a valóságban nincs megfelelője, így a tökéletes isten fogalom értéke sem több ennél.

(idézet: Húsz érv Isten létezése mellett)

  1. Az Isten-eszme eredetének érve

Ez az érv, amelyet Rene Descartes tett híressé, rokonságban áll az ontológiai érvvel (13.). Isten fogalmából indul ki, de nem állítja azt, hogy valós létező tartozik ennek a fogalomnak tartalmához, mint azt az ontológiai érv teszi. Inkább azt kísérli meg kimutatni, hogy csak maga Isten okozhatta ennek az eszmének a keletkezését az értelmünkben.

Lehetetlen lenne visszaadni Descartes egész kontextusát, amelyben ezt az érvet körülírta (lásd ehhez a harmadik Meditációját), és valószínűleg nem vezetne eredményre az se, ha az ő skolasztikus szóhasználatát követnénk. Ehelyett inkább egy rövidebb összegzését és kifejtését írjuk le az érvnek:

Sok dologról vannak fogalmaink.

Ezeknek a fogalmaknak vagy belőlünk kellett származniuk vagy rajtunk kívülálló dolgokból.

Egyike ezeknek a fogalmaknak az Isten fogalom – egy végtelen, mindenben tökéletes lény fogalma.

Ezt a fogalmat nem származtathatjuk magunkból, mivel úgy ismerjük magunkat mint egy korlátozott és tökéletlen lény, és a következmény nem lehet nagyobb az okánál.

Tehát a fogalomnak valami rajtunk kívülálló dologból kell származnia, ami nem lehet kevesebb mint az a kvalitás, amelyet az Isten fogalom tartalmaz.

De csak Isten tartalmazhatja ezeket a minőségeket.

Tehát magának Istennek kellett előidéznie a fogalom okát, amelyet róla tartunk.

Tehát Isten létezik.

Nézzük meg a következő, gyakorta felhozott kifogást. Az Isten fogalma könnyen keletkezhetett így is: Észrevesszük a tökéletesség fokozatait a véges lények között – valamelyik tökéletesebb (vagy tökéletlenebb), mint a másik. És ahhoz, hogy elérjük az Isten fogalmát, csak ki kell vetítenünk a skálát felfelé és kifelé a végtelenségig. Így látható, hogy nincs szükség egy ténylegesen létező Istenre, hogy megmagyarázhassuk a fogalom létezését. Mindössze arra van szükség, hogy a dolgokat tökéletességi fokozatokban tapasztaljuk meg, és egy elme már alkalmas arra, hogy elgondolja azt a felismert korlátokból.

De tényleg elég ennyi? Hogyan tudnánk elgondolni a korlátokat vagy a tökéletlenségeket, hacsak előtte fel nem ismertük olyannak őket? És hogyan tudnánk azokat tökéletlenként felismerni, hacsak nincs már némi elképzelésünk a végtelen tökéletességről? Abba, hogy a dolgokat tökéletlennek vagy végesnek ismerjük fel, beletartozik az is, hogy már birtoklunk egy mértéket a gondolatunkban, ami lehetővé teszi a felismerést.

Túl erőltetettnek tűnik? Ez nem azt jelenti, hogy a kisgyermekek Istenről való gondolkodással töltik az idejüket. Hanem ez azt jelenti, hogy az életünk bármely késői szakaszában használjuk is ezt a mértéket, bármilyen hosszú idő telt el attól, hogy határozottá vált a tudatunkban, ennek a mértéknek ott kell lennie, hogy használhassuk azt. De honnan való ez a mérték? Nem saját magunk vagy a rajtunk kívül álló világ megtapasztalásából. Hiszen a végtelen tökéletesség ideája már előre feltételezettnek kell lennie, hogy gondolkodjunk mindezekről a dolgokról, és hogy tökéletlennek ítéljük őket. Tehát egyikük sem lehet Isten ideájának az eredete; csakis maga Isten lehet az.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható PayPal - A biztonságosabb és egyszerűbb online fizetési mód!  piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com