Világnézetek harca – érvek Isten létezése mellett és a valóság
Az Isten a semmivel össze nem hasonlítható tökéletes, mindenható, mindentudó, az örökké létező, a világ, az ember teremtője!
Az univerzum létezik, tehát kell lennie valaminek, ami szükséges a létéhez, ami ezen kívül létezik, ez az Isten!
A teremtéselmélet hívei semmit sem tudnak következetes objektív tudományos módszerrel bizonyítani a teremtésről és az istenről!
A végtelen világegyetemben mindörökké létező és állandóan mozgásban lévő anyag a tudomány által objektíven bizonyított tény!
Minden, aminek a léte a következetesen objektív tudományos módszerrel igazolható, az maga az anyag, bármilyen is a formája!
Amely állítás a következetesen objektív tudományos módszerrel a valóságban nem igazolható az nem fogadható el létezőnek!
Az Isten létének – „Az esetlegesség érve” bizonyítéka összefoglalva: ha valami létezik, akkor kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az a dolog létezzen; az univerzum – a térben és időben létezők összessége – létezik; tehát kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az univerzum létezzen; az, ami szükséges, hogy az univerzum létezzen, nem létezhet az univerzumon belül, vagyis nem köthető térhez és időhöz; tehát annak, ami szükséges, hogy az univerzum létezzen, meg kell haladnia mind a teret, mind az időt; tehát, amire szüksége van az univerzumnak, hogy létezzen, nem lehet azonos magával az univerzummal, se az univerzum egy részével; Az Isten maga ez az „ismeretlen”. Amit mi emberek közvetlenül ismerünk az ez az érzékelhetően változó világ. Azt is tudjuk, hogy kell lennie valaminek, ami szükséges a létéhez.
A lényeg: Az univerzum létezik, tehát kell lennie valaminek, ami szükséges a létéhez, ami ezen kívül létezik, ez az Isten.
Néhány gondolat!
Mivel csak az anyag a mindörökké létező, ezért ami létrejött az csak az anyagban rejlő lehetőség megvalósulása!
Az anyag a mindörökké mozgásában a vak véletlen kölcsönhatásokban is képes a legkülönbözőbb formákba változni!
A gondolkodó anyag képes olyan formákat is létrehozni, amelyek a vak véletlen kölcsönhatásokban nem jönnek létre!
A világegyetemben csak az jöhet létre, ami megfelel a természet törvényeinek!
Az univerzum létezik, tehát kell lennie valaminek, ami szükséges a létéhez, ez nem lehet más, mint a mindörökké létező anyag!
Ha az isten létezik, akkor az is csak a mindörökké létező anyagból az evolúcióval jöhetett létre!
A létező formák létrejöttének az oka!
Az univerzum és a benne lévő formák a mindörökké létező és állandó mozgásban lévő anyagból a vak véletlen kölcsönhatásokkal és a gondolkodó anyag célszerű tevékenységével a természet törvényei szerint jöttek létre! Legalábbis a következetesen objektív tudomány ezt állítja, másra azonban nincs bizonyíték. A gondolkodó anyag, az ember céltudatos tevékenysége is csak a természet törvényeinek megfelelő lehet, így hozza létre, csak így hozhatja létre a számára szükséges formákat.
A teremtéselmélet szerint a világot és benne mindent a mindörökké létező isten szellem a semmiből teremtette. De ha valami létezik, akkor kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az a dolog létezzen, ami ezen kívül van. Tehát a teremtéshez az anyagnak mindörökké létezni kell. De akkor mit teremtett az isten?
Mert a semmiből semmi sem teremthető.
Tehát valaminek mindörökké léteznie kell. A következetesen objektív tudomány szerint teremtéselmélettel ellentétben csak az anyag a mindörökké létező. Így ha a „teremtő” isten szellem létezik, akkor az is csak az anyagból lehet és a mindörökké létező anyagból „teremtette” a világot (a világegyetemben az univerzumot), és benne az embert.
De hol van a teremtéselméletben szereplő, mindörökké létező isten szellem létének legapróbb következetesen objektív tudományos bizonyítéka? Sehol!
A teremtéselmélet így a következetesen a valóság talaján gondolkodók számára értelmetlen spekuláció csupán, ami még azt sem érdemli meg, hogy megcáfolják! A teremtéselmélet lényegében semmi objektív tényt nem állít, így nincs mit megcáfolni.
Értelmetlen a kitalált, a bizonyíthatatlan, a megfigyelhetetlen, az objektív tényeket mellőző állítást valósnak elfogadni, de a teremtéselmélet szerinti isten szellemben való hit mégis csak ilyen. Azonban bármilyen következetesen objektív tudományos bizonyíték, tény nélküli állítás csak fecsegés vagy szélhámosság, ebben hinni már hiszékenység és butaság! * Azonban lehet, hogy a szelem az szellemanyagból van, ami az anyag eddigi ismeretlen formája. Így a teremtés már nem a semmiből történt, hanem a szellemanyagból. (Oltári, Nobel díjat érdemlő találmány: szellemanyag! Mi van, ha igaz!) A szellemanyagból teremtés ötlete sokkal logikusabb, mint a teremtéselmélet szerinti semmiből való teremtés! *
Isten az abszolút létező is szellem; teremtői munkáját is Szellemként végezte el. Ez nagyon fontos előfeltevés annak megértése érdekében, hogy a materiális valóság csakis a szellemi (spirituális) után következik, mivel a szellemi megelőzi azt, sőt, minden ami van a materiális szférában, a szellemiből állt elő, sőt, nem is szűnt meg abban létezni (a spirituális szféra mintegy körbeöleli a természetes világot) – így nyilván következik, hogy magasabb rendű is egyben. – hitgyulekezete.hu
Az Egyház ősi hitvallásai szerint a mindenható Isten „kezdetben”, az idő kezdetén a semmiből teremtette az eget és a földet, minden látható és láthatatlan lényt (DH 29, 60, 75). E hitvallások azt fejezik ki, hogy a kinyilatkoztatás Istene öröktől fogva abszolút független, egyedül ő a világ alkotója és fenntartója. – lexikon.katolikus.hu
Teremtés: a mindenségnek isten puszta akarata folytán a semmiből való keletkezése, a zsidó és keresztény vallás dogmája, míg a görög filozófia majdnem egyetértőleg azt tanítja, hogy az anyag, melyből a világ áll, öröktől fogva van. – kislexikon.hu
Objektív Valóság: az egész anyagi világ a maga teljességében, valamennyi formájában és megnyilvánulásában. Az objektív valóság fogalma viszonylagos. A szubjektumhoz viszonyítva az objektív valóság mindaz, ami a tudaton kívül létezik és tudatban visszatükröződik. De a szubjektum, tudatával együtt, maga is objektív valóság más emberekhez viszonyítva. A világra vonatkozó egyéni szemlélettől elvonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy az objektív valóság megegyezik a realitással általában. A realitás magában foglalja a különböző anyagi objektumokat, ezek tulajdonságait, a teret, az időt, a mozgást, a törvényeket, a különböző társadalmi jelenségeket, a termelési viszonyokat, az államot, a művészetet stb. Mindez tükröződik az emberi tudatban, de attól függetlenül létezik. Ebből azonban nem következik, hogy az objektív valóság fogalma szélesebb, mint az anyag fogalma. Ilyen elképzelés csak abban az esetben keletkezhet, ha az anyagot elszakítják sokféle megjelenési formájától és tulajdonságától, amelyek nélkül nem létezik. A mozgás, a tér, az idő, az élet stb. – mindezek az anyag sokféle és különböző fejlettségű formáinak sajátosságainak, kölcsönhatásainak megnyilvánulásai, amelyek összességükben alkotják a világot mint egészet, vagyis az objektív valóságot. – Marxista fogalomlexikon
A régmúlt időben, korokban az anyagról, a természet törvényeiről szinte semmilyen tudományosan értékelhető ismerete nem volt az emberiségnek, így csak a tudományos módszert nélkülöző spekulációval lehetett a tulajdonságairól, törvényeiről gondolkodni, beszélni. Ma már sokkal többet ismer az emberiség a természetről, persze még is sok az ismeretlen.
A vallásokban a természetfeletti világhoz tartoznak a láthatatlan lények, a különféle csodák és jelenségek (megtestesülés, bilokáció, Mária-jelenések stb.), továbbá a mennyország és a pokol is. … A katolikus teológiai nyelvhasználat „természetfeletti„nek azokat a jelenségeket nevezi, amelyek nem magyarázhatók meg, és amelyek nem sorolhatók ahhoz, amit kötelező érvénnyel mint Istentől kinyilatkoztatottat tartunk számon (pl. jelenések). – wikipedia.org
Milyen és hol van a természetfeletti szellemvilág és az isten szellem?
A világegyetemben az anyagon, a természet törvényein kívül a következetesen objektív tudomány mást nem ismer és objektíven valójában senki más sem. Így a következetesen objektív tudomány nem ismeri az univerzumon, az állítólag teremtett világon kívüli természetfeletti szellemvilágot sem, ahol az isten szellem állítólag lakik. Vagy ki tudja, hogy hol van a természetfeletti erővel rendelkező szellemvilág és az isten szellem? Aki a teremtéselmélet szerint az anyag és a természet törvényei felett, annak ellenére a saját céljai érdekében rendelkezik, hiszen állítólag ő alkotta, teremtette meg ezeket a semmiből (a szellemanyagból).
A semmiből lévő szellemvilág
A természetfeletti szellemvilág és az isten szellem, a főszellem, a legfőbb lény a teremtéselmélet szerint anyagnélküli szellem, így valójában a semmivel, a semmi anyaggal egyenlő kitalált valami. Bár erről a teremtéselméletben hívőknek semmilyen következetesen objektív tudományos ismeretük nincs. De, ha az isten szellem anyagnélküli semmi, akkor nem létezik, ez az objektív valóság, mert a következetesen objektív tudomány csak az anyagot ismeri, és ami ezen kívüli az csak a képzeletben létezik.
De talán a kitalált szellemvilág olyan, vagy hasonló lehet, mint a gondolat. Bár a gondolat az nem működik anyagi alapok nélkül, de a szellemvilágnak a teremtéselmélet szerint állítólag nincs anyagi vonzata, és mégis képes az anyagra hatni és szükség esetén anyagi formát ölteni. A teremtéselmélet tételei legalábbis erre utalnak, azonban ezek semmilyen következetesen objektív tudományos bizonyítékot nem tartalmaznak. Így ez nem az objektív valóság! * Persze, ha feltételezzük a szellemanyag létezését, akkor ezen az úton járva a semmi az lehet valami. *
Azonban a fantázián kívül a természetfeletti isten szellem valójában mégis csak ismeretlen valami, bármit gondolni róla az csak spekuláció lehet, mert a szellemvilágról következetesen objektív tudományos ismeret, megfigyelés nincs. Így a természetfeletti szellemvilág és az isten szellem nem az objektív valóság! Ezért a létrejött formáknak nem lehet az isten szellem a létrehozója!
Minden létrejövő forma csak az anyagban rejlő lehetőség!
Az anyag bizonyíthatóan létezik az isten szellem azonban ismeretlen a következetesen objektív tudomány által. Így a következetesen objektív tudomány szerint csak egyetlen lehetséges magyarázat marad a létrejött formákra, mégpedig az hogy az anyag és a természet törvényei mindörökké létezik, és csak ennek alapján jött, jöhetett létre minden forma, fejlődött ki az evolúcióval az élet és az ember is, és ha létezik az isten, akkor még az is. Erre van tudományos következtetés, megfigyelés és magyarázat, akkor is, ha még nem teljes a kép, azonban egyre többet tud meg az emberiség a természet törvényeiről, az élővilág fejlődéséről, és így idővel egyre tökéletesebb ez a kép.
A következetesen objektív tudományos módszer az egyetlen, ami az objektív valóságot feltárja!
A következetesen objektív tudományos módszerbe nem fér bele a bizonyíték nélküli isteni semmiből való teremtésnek még a gondolata sem, ami így csak a vak hit, a képzelgés csupán, mert nélkülözi az objektív valóságot. Azonban a természet törvényeinek engedelmeskedő anyag bizonyíthatóan létezik, így ez az objektív valóság, ami vak véletlen kölcsönhatásokban változik, az evolúcióval egyre alkalmazkodóbb életformákat hoz létre, többek között az embert is, a tudomány ezt objektíven bizonyítja.
Az univerzum és a mindörökké létező, mozgó anyag tudományos tény (tudományos hipotézis). Az anyag a természet törvényeivel a vak véletlen kölcsönhatásokban is képes változatos formákba alakulni, képes fejlődni. Az evolúció tudományos tény, ami az anyag önfejlődését bizonyítja. Az isteni természetfeletti szellemvilág csupán következetlen, az objektív valóságot nélkülöző spekuláció. Az univerzum és az ember keletkezéséhez objektíven tudományosan bizonyíthatóan elegendő az anyagban rejlő lehetőség.
Ha az isten létezik, akkor rajta kívül kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy létezzen!
Az anyag a tudomány szerint nem teremthető és nem semmisíthető meg, tehát mindig létezett, mindörökké létezik. Tehát ami bizonyíthatóan létezik, az csak anyagból van, még az isten is, ha létezne, csak anyagból lehetne. Mivel a következetesen objektív tudomány csak a mindörökké létező anyagot ismeri, így ha valamilyen forma létezik, akkor kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az a dolog létezzen, a tapasztalat és a tudomány is ezt tartja, de ennek akkor a feltételezett istenre is igaznak kell lennie. Tehát az isten létezéséhez is szükséges valami, ami létrehozza. Így az isten, ha létezne, szükségszerűen nem a mindörökké létező. Az isten szellem, ha létezne, akkor csak anyagi természetű lehetne, mert mást az emberi tudomány még nem fedezett fel és másnak nyoma sincs. Viszont kitalálni bármilyen hamisat, valótlant lehet, de az nem az objektív valóság, ha az a valóságban nem található meg.
A tudomány által ismeretlen az isten szellem!
Az anyag a természet törvényei szerint a vak véletlen kölcsönhatásokban képes volt létrehozni az élővilágot és az embert is. Akkor mi szükség van az örökké meglévő anyaghoz kitalálni az istent, aki a teremtéselmélet szerint az anyagot, az univerzumot a semmiből teremtette, akinek a léte azonban a következetesen objektív tudományos módszerrel nem bizonyítható?
Ha létezne a természet felett uralkodó szellemvilág és az itt létező isten szellem, akkor a létéhez szükségesnek is léteznie kellene. Mindegy, hogy hol van ez a természet felett uralkodó szellemvilág, és mindegy miből van, de, ha létezik, akkor szükségszerűen anyagból van. Az anyaghoz nem kötődő valami nem létezik, de ha létezik, ha létezne a szellemvilág az is anyagi eredetű valami lenne, mint például az emberi gondolat. Erre a szellemvilágra azonban nincs következetesen objektív tudományos bizonyíték és megfigyelés, csak a spekuláció. Az univerzum, az anyag azonban létezik, nem teremthető és nem semmisíthető meg, amit a tudomány bizonyít.
Ötletparádé!
Isten – a Teremtő és a természeti világ, továbbá az élőlények az ő alkotásai – fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi. Számos vallási irányzat alapján az, akinél nagyobb nem elgondolható, aki nélkül semmi sem lehetne, és nem maradhatna életben. Neki nincsenek korlátai és hiányosságai. Mindenható, mindentudó és mindenhol jelen levő. Nincs kezdete, sem vége. – wikipedia.org
Szent Ágoston tanítása a világ teremtéséről: A világ teremtésének a kérdésében, Hippói Szent Ágoston szembefordult a platóni és plótinoszi világmagyarázattal, miszerint a világot Isten valamilyen már létező ősanyagból teremtette. Szerinte ez az elmélet ugyanis tagadja Isten mindenhatóságát, azt állította nincs örök anyag. Isten a világot önzetlen jóságából fakadóan teremtette, senki és semmi nem kényszerítette rá. Minden dolog csakis csak Istennek köszönheti a létét. … Ágoston számára a „semmiből való teremtés” már teológiai hagyomány része. A világot Isten vagy semmiből kellett, hogy teremtse – vagy önmagából (mert rajta kívül nem létezett más semmi). De magából nem teremtethette, mert akkor egyenlő lenne vele. … Ágoston szerint bármilyen teremtés előtti anyag létezésének a feltételezése tagadja Isten mindenhatóságát. Elvetette azt a világszemléletet, miszerint Isten, egy már előre meglévő nem teremtett anyagból formálta volna meg a világot. A következőket mondta: „Nyilvánvalóan nem úgy cselekedtél, mint egy szobrász, aki a lelki szemével látott alakot kívánja megvalósítani, s testből alakít testet”. Az anyagiság, mint puszta lehetőség sem létezhetett Isten teremtő tevékenységtől függetlenül. A teremtés azt jelenti, hogy Istentől származik az anyagiság és az anyagiságot befogadó forma is. – wikipedia.org
Szent Ágoston az isten mindenhatóságát, a semmiből teremtést csak kitalálta, semmivel nem bizonyította és nem is bizonyíthatta be. Erre az adott korban semmilyen következetesen objektív tudományos módszer nem létezett, ezért feltételezve a jóhiszeműségét, erre a véleményre csak az isten szeretete vezethette. Bár lehetne az is, hogy az isten szellem szállta meg a tudatát, de erre nincs semmiféle következetesen objektív tudományos bizonyíték.
A teremtéselméletre alapozva, az isten szellem a világot a rajta kívüli helyen a semmiből teremtette.
Ez a szellemvilág azonban anyagnélküli, így logikusan gondolva pontszerű, kiterjedés nélküli valami volt a teremtés előtt, ami a leendő univerzumom helyén kívül létezett az üres, de végtelen világegyetemben. De az is lehet, hogy a teremtés előtt a világegyetem csak ez az elméleti pontban létező szellemvilág volt. Lehet, hogy a szellemvilág ma is így létezik? Ha a szellemvilág anyagnélküli, akkor csak egy elméleti pontban létezik. Ez nagyon valószínű, ha létezik a szellemvilág, bár objektíven semmit sem lehet tudni erről!
Az isten szellem csak egy elméleti pontba sűrítve „létezhet”!
Azonban lehet, hogy az anyagnélküli szellemvilág az egész világegyetemet kitöltötte és most is kitölti? De, ez logikusan gondolva nem lehet így, mert ha anyagnélküli, akkor nincs fizikai kiterjedése, tehát a legvalószínűbb, hogy a végtelen világegyetemben csak egy elméleti pont a szellemvilág, benne a szellemekkel és a főszellemmel, a legfőbb lénnyel, az isten szellemmel. Ez a legvalószínűbb, ha létezik a szellemvilág, akkor egy elméleti pontba van besűrítve.
Az ember teremtésének a célja a teremtéselmélet nyomán az isten szellem imádata!
A teremtés előtt, a teremtéselméletre alapozva, tehát még nem volt semmi anyag a végtelen világegyetemben, csak az anyagnélküli pontszerű szellemvilág, vagy maga a szellem volt a világ (Jó kicsi lehetett akkor a világ!). Az isten szellem gondolt egyet és csak az általa ismert célból létrehozta, teremtette a semmiből vagy a szellemvilágból a végtelen világegyetem végtelen mennyiségű anyagát, az univerzumot, a multiverzumot és még ki tudja mit. A teremtéselmélet szerint az isten szellem azért hozta létre az alacsonyabb rendű emberiséget, hogy őt imádja. Ez undorító! Ezért az isten szellem tudatlannak teremtette az embereket, hogy áhítattal bután birka módjára imádják a felsőbbrendű legfőbb lényt.
A semmiből lévő semmiből teremtő
A teremtéselmélet lényege tehát az, hogy a teremtés előtt csak az anyagnélküli szellemvilág létezett, vagyis nem volt anyag sehol, csak a szellemek uralták a világot (Nagyon pici helyre összezsúfolva!). És ebből az anyagnélküli szellemvilágban létező isten szellem a semmiből vagy a szellemanyagként létezőből teremtette a világot, az univerzumot, a világegyetemet, a végtelen mennyiségű anyagot.
Bár ez csak egy földhözragadt értelmezés, de a teremtéselméletben másra nincs ésszerű logikus magyarázat. Ez azonban semmilyen következetesen objektív tudományos módszerrel nem igazolható, vagyis a teremtéselmélet tudománytalan spekuláció, fecsegés csupán, nem az objektív valóság.
Az ember fő feladata Isten dicsérete, imádata és uralmának kiterjesztése az egész földön. Isten egy Igét adott Ádámnak, amelynek megtartása biztosította az ember számára az Istennel való harmonikus közösséget és a Sátánnal szembeni védettséget. – hitgyulekezete.hu
teremtés (lat. creatio): semmiből való létrehozás. … A bibliai teremtés-tört. Isten mindenható szavára utal, s ezt a 2Mak 7,28 úgy értelmezi, hogy Isten a mindenséget a semmiből hívta létre (Jn 1,3). A teremtés hitében Isten az örök személyes létező, aki abszolút szabadságban elgondolta és létrehozta a világot. Kétségtelen, hogy csak egy őseredeti létező lehet, aki örök és végtelen. Ő a teremtésben létrehoz valamit, ami nem ő, azért a létet mint tőle kapottat birtokolja. Isten és a világ között fönnáll a kettősség, mégpedig úgy, mint szó és felelet. … A világ kezdődött és valamilyen cél felé tart, amit a Teremtő tűzött eléje. … lexikon.katolikus.hu
A világ teremtésének célja: Ismeretes állítása bölcseinknek, hogy e világ teremtésének oka az, hogy az egyedül szent Isten, áldassék, lakóhelyet kívánt magának az alacsonyabb rendű világokban. … Mielőtt e világ megteremtetett volna, Ő volt az egyetlen létező, egyedüli és páratlan, s az univerzumban, amit Ő teremtett, minden teret kitöltött [a létezése]. Ami Őt illeti, ma is ez a helyzet. – Mielőtt e világ megteremtetett volna, Ő volt az egyetlen létező, egyedüli és páratlan, s az univerzumban, amit Ő teremtett, minden teret kitöltött [a létezése]. Ami Őt illeti, ma is ez a helyzet. – zsido.com
Hihetetlenül zavaros a teremtéselmélet, se füle, se farka! Semmilyen konkrét bizonyítékot nem tartalmaz.
Az isten a semmiből van, vagyis nincs!
Talán az isten szellem valahol lebeg a természetfeletti szellemvilágban, ami az univerzumon kívül van, anyagnélküli pontszerű kiterjedés nélküli valami. A szuper intelligens isten, ami anyagtalan szellem, tehát a semmiből, a semmi anyagból van, nem kötődik az anyaghoz, tehát nem anyag, vagyis nincs se tömege, sem energiája. Ha az isten a semmiből, a semmi anyagból van, akkor csak a semmi lehet. Azonban ez a semmiből lévő isten szellem a semmiből, a semmi anyagból, semmit sem teremthetett. Kivéve – logikusan következteteve -, ha az isten szellem a szellemanyagból van és a szellemanyagból teremtette a közönséges anyagot.
A teremtéselmélet azonos az objektív valóságot nélkülöző állítással!
A teremtéselmélet a következetesen objektív tudományos módszert nem használhatja, mert ez ellentmond a kitalált világnézetével, így semmit sem tud objektíven bizonyítani az isten és a szellemvilág tulajdonságaiból. Sőt, a teremtéselmélet az objektíven létező világot sem akarja a következetesen objektív tudományos módon megismerni. A teremtéselméletben szereplő isten szellem a következetesen objektíven tudományos módszerrel megfigyelhetetlen, mert az isten és a szellemvilág nélkülözi az objektív valóságot, így az erről szóló állítás egyenlő a semmivel, így logikusan következik, hogy az isten szellem nem létezik.
A hamis állítás jellemzője!
Valami létének az állítása a következetesen objektív tudományos módszerrel vizsgálva hamis, ha nem a mindörökké létező, a mindörökké mozgásban lévő anyagból van vagy nem az anyag mozgásának eredménye; ha a valóságban nem található meg vagy a céltudatos tevékenységgel nem hozható létre; ha a léte a következetesen objektív tudományos módszerrel nem következtethető ki; ha ellentmond a természet törvényeinek, ha nélkülözi az objektív igazságot, ha a tapasztalat, a tudományos megfigyelés nem igazolja. A hamis vagy az igaz állítást csak a következetesen objektív tudományos vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyetlen következetesen objektív tudományos módszer a dialektikus és történelmi materializmus.
A kitalált szellemvilág furcsaságai
A kitalált természetfeletti isten szellem a működéséhez, a teremtéshez szellemenergiát használ, mert szellemanyagból van, így nincs szüksége a közönséges anyag-energiára sem, következik logikusan a teremtéselméletből. A világegyetemben a tudomány szerint a tömeg-energia ekvivalencia érvényes. Tehát a teremtéshez léteznie kell az közönséges anyagtól eltérő, de ahhoz hasonló szellemanyag-szellemenergia ekvivalenciának is. Sőt ezek szerint anyag-energia mellett a szellemanyag-szellemenergia is lehetséges és átalakítható egyikből a másikba, ez a teremtés lényege.
A kitalált szellemvilágnak, az isten szellemnek nincs a következetesen objektív tudományos módszerrel megfigyelhető anyagi háttere, vagyis nem észlelhető. De a teremtéselmélet szerint állítólag mégis képes az anyagi világra hatni, ehhez azonban anyag, (tömeg/energia) vagy (szellemanyag) szükséges. A közönséges anyag mozgatásához a tudomány szerint anyag (tömeg/energia) szükséges. Azonban a teremtéselmélet nyomán haladva szellemanyagból közönséges anyaggá alakítás lehetséges. Így tud a semmiből, ami a szellemanyag, az isten szellem anyagot teremteni, ami azonban anyag átalakítás csupán.
Tehát, ha az isten szellem létezne, és képes lenne az anyagra hatni, akkor mégiscsak anyagból kellene lennie, szellemanyagból, mert a végtelen anyagú világegyetem mozgatásához, a „teremtéshez” végtelen mennyiségű valamilyen formában lévő anyaggal (szellemanyaggal) kell rendelkeznie, ami a semmiből nem lehetséges.
Anyag-szellemanyag (tömeg/energia)-(szellemtömeg/szellemenergia) ekvivalencia
Lehet, hogy az isten a szellemvilágból, a szellemanyagból, a saját magából teremtette a világegyetem anyagát? Így az isten, ha létezne, akkor mégiscsak anyagból (szellemanyagból), az anyag eddig ismeretlen formájából lehetne. Így logikusan gondolva az anyag az (tömeg/energia) és (szellemtömeg/szellemenergia) formában létezne. Ha az isten szellem annyi szellemanyaggal (szellemtömeg/szellemenergia) rendelkezett a teremtés előtt, mint a teremtet világ anyaga, akkor a teremtés után, a szellemanyagból az anyag átalakításával az isten szellemanyaga a világ anyagává vált. Így válhatott az isteni szellemanyag a mindenűt jelenlévővé. Jó, csak ezt az isteni szellemanyagot kellene valahogyan bebizonyítani. De, ha bízunk a teremtéselmélet valódiságában, akkor ez már csak hit kérdése.
Lehet, hogy a világegyetem két részből áll. Így a világegyetem egy része, amit az isten még nem alakított át anyaggá az még most is az isteni szellemanyag (az isten része) és a többi a közönséges anyagból áll? Ki tudja? Sok marhaságot ki lehet találni.
De az is lehet, hogy az isten alapvetően csak a kinyilatkozásokon, a csodákon keresztül képes kapcsolatba lépni az emberiséggel? Mivel az isten szellem a világon, az univerzumon kívül van, így lehet, hogy közvetlenül nem képes hatni az emberiségre? Lehet, hogy nem is mindenható? Lehet, hogy az isten egy UFO? Ez a szellemvilág egy szuper valami, kár hogy semmi objektív tudományos megfigyelés nem támasztja ezt alá.
Az isteni szellemanyag-energia (sötétkék energia, szellemenergia)
Vajon a teremtéselméletben szereplő anyagnélküli isten szellem a működéséhez honnan veszi az energiát és az anyagot, amikor világméretű mennyiségben anyagot „teremt a semmiből”? A világegyetemben létező anyag óriási (végtelen) tömeget/energiát tartalmaz, ezt csak hasonló vagy ennél nagyobb energiával lehet mozgatni, átalakítani, „teremteni”.
Ezek szerint kell léteznie a közönséges anyag-energiától eltérőnek, az isteni anyag-energiának a szellemenergiának ehhez az átalakításhoz, a „teremtéshez”, ami lehetővé teszi az istennek, hogy az isteni anyagot, a szellemanyagot a közönséges anyaggá átalakítsa át.
De persze a szellemek rendelkeznek a szellemenergiával is, ami ehhez a művelet végrehajtásához szükséges, ami nem a közönsége anyaghoz tartozó energia, de hat a közönséges anyagra is. Így a szellemek nem anyagnélküliek, hanem a szellemanyagból vannak. De, ha ez az isteni anyag-energia, a szellemenergia létezik, akkor ez is csak anyagi lehet, még, ha ez az anyag az isteni szellem anyag-energia is.
Tehát a természetfeletti szellemvilágban az isten szellem az isteni energiával, a szellemenergiával mozgatja, átalakítja, „teremti” a közönséges anyagot a szellemanyagból, ami azonban az ember számára a nem észlelhető istenanyag, a szellemanyag. Az isteni szellemenergia hat a közönséges anyagra, így alakul át az isteni anyag, a szellemanyag közönséges anyaggá, de fordítva ez már nem igaz, legalábbis az ember számára.
Ezt az isteni energiát, a szellemenergiát sajnos a tudomány nem ismeri és objektíven bizonyíthatóan senki sem. Mégis kell léteznie, ha az isten szellem „teremtette” a világot, mert a semmiből még a semmi sem lehet. Valójában az isten szellem csak átalakította az isteni anyagot, a szellemanyagot az isteni energiával, a szellemenergiával a közönséges anyaggá. Ez a teremtéselmélet logikusan.
Az isteni anyag (sötétkék anyag, a szellemanyag)
Ha már képzelgünk, az szellemenergia mellé még az szellemanyagot is kitalálhatjuk. Tehát az isteni anyag olyan az ember által észlelhetetlen valami, amit az isten felhasználhat az isteni energiával, a szellemenergiával (sötétkék energiával) rendes, közönséges anyag „teremtésére”, ami az isteni anyagból a közönséges anyaggá alakításával történik, amit már az ember is észlelhet.
Lehet, sőt biztos, hogy az isteni anyag a közönséges anyagtól eltérő formájú anyag. Így a semmiből, ami az ember által ismeretlen, az isteni anyagból az isten szellem általi „teremtés” valós lehet, valójában az isten szellem átalakítja az isteni anyagot közönséges anyaggá. Mert az isteni anyag ember által nem ismert, így számára ez a semmi anyag, valójában azonban ez az isteni anyag (sötétkék anyag, a szellemanyag). Ezek szerint, ha létezik az isteni anyag (sötétkék szellemanyag), akkor az is csak anyag, amit fel kellene az objektív tudományos módszerrel fedezni. (Mekkora ötlet! Kérem a Nobel díjat!) Felfedeztem az isteni energiát és az isten anyagot is! Hmmm …
Teremtés az isteni anyagból az isteni energia felhasználásával
Tehát a teremtéselmélet igaz! Csak megfelelően kell értelmezni a tényeket! Az emberek számára anyagnélküli szellemvilág lakói, élen az isten szellemmel a mindörökké létező isteni szellemanyagot az isten szellem átalakította az isteni szellemenergia segítségével közönséges anyaggá. Ez az ember számára a semmiből teremtésnek látszik, pedig valójában ez materiális dolog. Így a teremtés nem más, mint az anyag átalakítása egyik formából a másikba.
Kérem az elismeréseket, felfedeztem a teremtéselmélet valódi történetét. Hát ez nem semmi, én is meg vagyok hatódva.
Ez az ötlet pont annyit ér, mint a teremtéselmélet, amire azonban semmi objektív bizonyíték nincs. A fantázia csapongó, még inkább, ha semmit sem kell bizonyítania.
Az emberiség csak az anyagot ismeri, mást nem, így minden létező anyagból van!
Tudományosan igazolt azonban, hogy az anyag nem teremthető és nem semmisíthető meg, az isten szellemre, az univerzumon kívüli szellemvilágra azonban semmilyen észlelés, megfigyelés nincs. Felmerül a kérdés. Vajon a szellemanyagból lévő természetfeletti szellemvilágot ki teremtette?
Az anyagot a tudomány állása szerint hogy létezzen nem szükséges létrehozni, sőt nem is lehet, de mégis létezik. Ebből következik, hogy az anyag átalakulhat és át is alakul különböző formákba, de nem tűnik el, nem keletkezik. Tehát az anyag mindig volt és mindig lesz is, és ezen kívül más nincs. Viszont az istenről, a természetfeletti szellemvilágról semmi valósat nem tud az emberiség, az isten még nincs felfedezve a tudomány által.
(idézet: Húsz érv Isten létezése mellett)
- Az esetlegesség érve
Ennek az érvnek az alapvető körvonala szintén egyszerű:
- Ha valami létezik, akkor kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az a dolog létezzen.
- Az univerzum – a térben és időben létezők összessége – létezik.
- Tehát kell léteznie annak is, ami szükséges ahhoz, hogy az univerzum létezzen.
- Az, ami szükséges, hogy az univerzum létezzen, nem létezhet az univerzumon belül, vagyis nem köthető térhez és időhöz.
- Tehát annak, ami szükséges, hogy az univerzum létezzen, meg kell haladnia mind a teret, mind az időt.
Tegyük fel, hogy tagadni próbáljuk az első premisszát. Ez esetben X létezik, de nem kell léteznie annak, ami szükséges, hogy X létezzen. Csakhogy „ami szükséges, hogy X létezzen” jelenti a közvetlen feltételét annak, hogy X létezzen. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy X csak akkor létezik, ha Y létezik. Y nélkül nem lehet X. Tehát az első premissza tagadása összesítve ezt jelenti: X létezik; X csak akkor létezik, ha Y létezik; és Y nem létezik. Ez így abszurd. Tehát kell léteznie annak, ami szükséges ahhoz, hogy az univerzum létezzen. De mi szükséges ehhez?
Univerzum alatt azt értjük, hogy „a térben és időben létezők összessége”. Vegyünk egy ilyen létezőt: téged. Te létezel, és te – legalábbis részben – anyag vagy. Ez azt is jelenti, hogy véges, korlátozott és változó létező vagy. Tudod, hogy éppen most, ahogy olvasod ezt az írást, rajtad kívül álló létezőktől függ a létezésed. Nem a szüleidre vagy nagyszüleidre kell most gondolni. Ha ugyanis ők már nem élnének, te most akkor is léteznél. De számtalan olyan dologra gondolhatunk, amelyektől – épp most, ebben a pillanatban – függesz, hogy létezhess: pl. a levegőtől, amit belélegzel. Ilyen módon valamitől függeni azt jelenti, hogy esetlegesnek lenni. Te csak akkor létezel, ha valami más épp most szintén létezik.
De minden nem lehet ugyanilyen függő állapotban. Ugyanis akkor a Mindennek szüksége lenne arra, ami kell a létezéséhez, de ez már csak a Semmi lenne, ami erre alkalmas lehetne. Tehát nem létezne az, ami szükséges lenne ahhoz, hogy létezzen. Ebből következően kell lennie valaminek, ami nem feltételesen, esetlegesen létezik; valami, ami nem csak akkor létezik, ha valami más is létezik; valami, ami önmagában létezik. Vagyis, ami szükséges ahhoz, hogy ez a dolog létezzen, az a dolog önmaga. A változó anyagi valóságtól eltérően nem lenne úgymond távolság ez a dolog és az a dolog között. Nyilvánvaló, hogy a térben és időben változó létezők összessége nem lehet ez a dolog. Tehát, amire szüksége van az univerzumnak, hogy létezzen, nem lehet azonos magával az univerzummal, se az univerzum egy részével.
- Kérdés: De miért kellene ezt az okot „Isten”-nek nevezni? Lehet ez valami ismeretlen, ami alapul szolgál a változás univerzumának, amelyben élünk.
Válasz: Az Isten maga ez az „ismeretlen”. Amit mi emberek közvetlenül ismerünk az ez az érzékelhetően változó világ. Azt is tudjuk, hogy kell lennie valaminek, ami szükséges a létéhez. Tehát tudjuk, hogy se ez a változó univerzum egésze, se része maga nem lehet az, ami szükséges az univerzum létezéséhez. De nekünk csak a változó dolgok okáról van ilyen közvetlen tudásunk. Tudjuk, hogy kell lennie egy oknak; tudjuk, hogy ez az ok nem lehet véges vagy anyagi – vagyis transzcendentálja ezeket a határokat. De, hogy mi önmagában ez a végső ok, az ez idáig titok maradt.
Mindezt az értelem által mondjuk; de ennél sokkal többet ismertetett meg velünk Isten önmagáról a kinyilatkoztatásban. Viszont ugyanúgy adott olyan bizonyítékokat is, melyek a tényleges tudásra alapulnak: tudjuk, hogy a világot teremtették; tudjuk, hogy épp most is létben van tartva egy olyan ok által, amit nem köt az anyagi korlát, ami túl van azon, amit mi emberek közvetlenül megismerhetnénk. És ezt a tudásunkat meg kell becsülnünk. Kinyomozhatjuk, hogy valakinek a halála gyilkosság volt-e, vagy baleset, anélkül, hogy pontosan kitalálnánk azt is, hogy ki tette és miért. Ez frusztrálttá tehet minket és elégedetlenné, de legalább tudjuk a folyamatosan felmerülő kérdések egy részét; legalább tudjuk azt, hogy valaki tette.
Így van ez a bizonyítékokkal. Tudatják velünk, hogy az univerzum minden egyes pillanata egy Adományozó Alkotó cselekedete – egy olyan Adományozóé, aki túl van minden anyagi és szellemi korláton. Ezen túlmenően, nem mond mást arról, hogy mi vagy ki ez az Adományozó – de egy nagyon pontos irányvonalra mutat rá. Tudjuk, hogy ez a végső Valóság – a lét Adományozója – nem lehet anyagi. És tudjuk azt is, hogy az az ajándék, amit ad egy személyes létet takar: értelmet, akaratot és lelket. Ezeknek a dolgoknak a végső transzcendens oka nem lehet kevesebb, mint maguk a dolgok, hanem végtelenül többnek kell lennie. Hogyan és milyen módon, azt nem tudjuk. Bizonyos mértékben ez az Adományozó mindig ismeretlennek kell maradnia az emberi értelem számára. Sohasem gondolhatunk rá másképpen. De az értelem legalább tudatja velünk azt, hogy „valaki tette”. És ez nagyon értékes.
(idézet: Filozófiai kislexikon (1980))
A világnézet: a világról alkotott nézetek, fogalmak és képzetek együttese, ill. rendszere. A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét: filozófiai, társadalmi-politikai, vallási, etikai, esztétikai, természettudományos és egyéb nézeteit. Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai kérdések alkotják. A világnézet legfőbb kérdése a filozófia alapkérdése. Ennek eldöntésétől függően különböztethető meg a világnézet két alapvető válfaja, a materialista és az idealista.
A világnézet a társadalmi létet tükrözi vissza, és az emberi tudásnak az adott történelmi korszakban elért színvonalától, valamint a társadalmi rendszertől függ. Az osztálytársadalomban a világnézet osztályjellegű: rendszerint a hatalmon levő osztály világnézet-e az uralkodó, s az ellentétes világnézetek összecsapásában ideológiai síkon és áttételesen az osztályérdekek ellentétessége tükröződik.
A világnézetnek nagy gyakorlati jelentősege van: meghatározza az emberek viszonyát a környező valósághoz, és vezérfonal a cselekvés számara. A természet és a társadalom objektív törvényeit feltáró és a haladó erők érdekeit kifejező tudományos világnézet előmozdítja a társadalmi haladást, a tudományos fejlődést s az ember helyes orientációját a világban. A marxizmus világnézetének filozófiai alapja a dialektikus materializmus és történelmi materializmus.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!