Az áfán bukhat meg a vajda „inflációs terve” és a forinterősödés
Ha a kormány áfaterveit vizsgáljuk, az körvonalazódik, hogy 2023-ban nem számolnak a magas infláció és ezen keresztül a megélhetési válság enyhülésével, sőt a tavalyinál is nagyobb a lakossági tehertételt várnak azáltal, hogy a mindennapi fogyasztásra kivetett adóbevételek előirányzatát 900 milliárddal felhúzták. Akár az MNB által vártnál is nagyobb pénzromlás, valamint újabb forintleértékelődési hullám is érkezhet, amennyiben a 2023-as költségvetés számait vesszük alapul. Vajon megkockáztathat a kabinet egy újabb áfaemelést?
Már 2022-ben is hatalmasat dobott a költségvetés legfontosabb bevételi pillérét jelentő áfabeszedésen az, hogy a meglehetősen alultervezett 5 százalék helyett éves átlagban 14,5 százalék lett az infláció. A tavalyi – az egész évre vonatkozó – 5487 milliárd forintos előirányzatot jócskán túllépve már az első 11 hónapban mintegy 6132 milliárdnyi áfabevétel teljesült a Pénzügyminisztérium adatai szerint, és ez még tovább bővül majd a fogyasztási szempontból kiemelkedőnek számító december adataival.
A kormány az idén még ennél is jobban záporozó áfabevételekre számít, hiszen a 2022 júniusában kiadott első költségvetési tervezethez képest további közel 900 milliárddal, 7099-ről 7985 milliárd forintra húzta fel az áfa-előirányzatot. Már a júniusi célszám is rendkívül ambiciózusnak tűnt, az adószakemberek nem is látták előre, hogyan teljesíthető majd ez a jelentős többletbevétel, mi több a Mazars szakértői áfaszabály-módosításokra, esetleg újabb adóemelés szükségességére figyelmeztettek. Mostanra viszont kiderült, hogy a vágtató infláció látványos löketet ad az áfabevételeknek is, elsősorban az élelmiszer- és a rezsiárak elszállása, ezzel párhuzamosan a forintleértékelődés mentén teljesíthetők lehetnek az év közepén még valószerűtlennek tűnő célok.
Mi kell ahhoz, hogy a kormány jövőre még tovább növelhesse az áfabevételek szintjét?
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és az előrejelzések szerint még nem érkezett el a tetőzés ideje. A Magyar Nemzeti Bank decemberi prognózisában azt írta, hogy 2023-ban éves átlagban 15–18 százalék lehet a pénzromlás mértéke. Az infláció várhatóan a téli hónapokban még emelkedik, majd mérséklődésnek indul, és ez a csökkenés 2023 második felében felgyorsul – feltéve, ha nem érkeznek újabb sokkok a nyersanyagpiacokon. Az év eleji 25–28 százalék, és az év végi 10 százalék eredője lehet az éves szintű 15–19,5 százalékos infláció. Ez a várakozás részben egybecseng azzal, amit Orbán Viktor miniszterelnök az idei első rádióinterjújában elmondott: eszerint az idén a legfontosabb kormányzati cél az infláció egy számjegyűre csökkentése.
Ez azonban azt is jelentené, hogy szűkül az a kör, ahonnan be tudják szedni a többlet áfabevételeket. Már most látható, hogy a béremelkedést érdemben felülmúlja a pénzromlás mértéke, és várhatóan a reálfogyasztás is csökkenni fog, ami keresztbe tehet a kabinet terveinek. A kiskereskedelmi forgalom a járványidőszak óta példátlanul csekély mértékben, 0,6 százalékos szinten nőtt tavaly novemberben, miközben az élelmiszerek forgalma június óta csökken, s a tizenegyedik hónapban már elérte a mínusz 6,7 százalékot. Egyes kutatások már a tavalyi év derekán is arról szóltak, hogy miközben az állam remekül keres a megugrott infláción, a magyarok közel fele az alapvető élelmiszerekről, háztartási cikkekről is kénytelen lemondani az áremelkedések miatt. Mindez a pénzromlás enyhülésének irányába hathat, ám reális veszélyt jelenthet az áfabevételi tervek teljesítésére.
Áfatervek: mivel kalkulálhattak a Pénzügyminisztériumban?
A kockázatokat minden bizonnyal a minisztérium szakemberei is látják. A fogyasztás-visszaesés és az októberi szinthez képest erősödő forintárfolyam nem fogja szolgálni a tervezett áfabevételek realizálását, csakúgy, mint ahogyan az a kormányzati és monetáris politikai szándék sem, hogy az inflációt le kell szorítani 2023 végére – magyarázta lapunknak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A költségvetési bevételi előirányzaton az látszik, hogy nem gondolják reális lehetőségnek a fogyasztói árindex jelentős visszaesését, sőt ez alapján az infláció akár az MNB által becsült széles, 15–19,5 százalékos sávnál is feljebb kúszhat. Meglehet, hogy a PM-ben még pesszimistább verzióval kalkuláltak, amikor az áfabevételeket tervezték.
Mire épülhet a számításuk? A minisztériumban valószínűleg igen gyenge forintárfolyammal számolnak, ami összefüggésben van azzal, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezet valószínűleg nem tartható fenn hosszú ideig. A reálgazdaság egyes szektoraiban, például az építőiparban komoly finanszírozási problémákat vet fel az, hogy ilyen magasak a kamatok. Mint arról lapunk is beszámolt, kormányzati szereplők egyre hangosabban sürgetik, hogy a jegybank kezdeményezze a kamatvágás elindítását.
Az adószakember elmondta: azzal, hogy a rezsivédelmi alapot a júniusban tervezett 700 milliárdról 2610 milliárd forintra duzzasztották fel, szintén egy hatalmas inflációs többletet, és ezzel növekvő fogyasztásiadó-bevételeket vetítettek előre. A többszörösére ugró gáz- és áramdíjak szinte minden ipari folyamatban, számos termék árában megjelenhetnek. A 2022-es év évtizedes rekordokat döntögető inflációja azonban jelentős bázishatással is jár, melyet felerősíthet, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak jelentősen csökkentek az elmúlt hónapokban, így nem számíthatunk újabb külső ársokkra. Vagyis ez önmagában nem magyarázza, miért kellene közel 8 ezer milliárdnyi áfával számolni 2023-ban. Szerinte a már így is Európa-rekordernek számító, 27 százalékos áfamértéken a kormány nem fog változtatni, legfeljebb annak nyithatja meg a lehetőségét, hogy egyes kedvezményes áfakörbe tartozó termékek adószintjét megemeljék.
Nem tartja reális forgatókönyvnek az áfaemelést H. Nagy Dániel, a Mazars partnere, adó üzletágának vezetője sem. Mint mondta, a vártnál magasabb infláció jelentősen felülírta a tanácsadócég áfabevétel-várakozásait. Megjegyezte, hogy a jelenlegi tervek alapján nagyobb erőfeszítés nélkül teljesíthető a közel 8 ezer milliárd beszedése azzal együtt is, hogy a költségvetésből nem olvasható ki, hogy a kabinet az infláció letörésére törekedne.
Az extraprofitadókból az államkassza mintegy 800 milliárd forintot szedett be 2022-ben, és júniusban 1000 milliárdos bevételi tervvel állt elő 2023-ra. A rendeleti büdzsében azonban ezt az előirányzatot is megemelték körülbelül 1400 milliárd forintra, ezen belül csak a kiskereskedelmi szektort terhelő adó bevételeit 173 milliárdról 205 milliárdra növelték.
Ezen adónem visszamenőleges kivetése már 2022 közepétől is jelentős hatást gyakorolt az inflációra, idén pedig tovább pörgetheti azt – emelte ki.
Az áfa egész kérdéskörében óriási a bizonytalanság.
- A forintárfolyam,
- a fogyasztási adatok,
- az energiaárak alakulása,
- valamint az EU-pénzek beérkezése
többismeretlenes egyenletté teszik a terveket, ráadásul mindezt megfejeli az a tény, hogy nyomokban sincs transzparencia, nem derül ki a költségvetési rendeletből, hogy miként jönnek ki ezek a számok. Egy ilyen egyenletben legfeljebb találgathatunk. Az áfa-előirányzat ugyan hordoz némi kockázatot, de elvileg nem teljesíthetetlen – vélekedett.
Ennél nagyobb rizikó, és talán a költségvetés legnagyobb kérdőjele, hogy a társasági adó esetében honnan remél a kabinet a tavaly nyáron megcélzottnál 213 milliárddal több, egész pontosan 1005 milliárdnyi bevételt. Ez az adónem ugyanis a cégek nyereségét terheli. De hol látható az a gazdasági potenciál, mitől fog felfutni a profitráta, miközben a gazdasági szereplők legnagyobb részének béremelésekkel kell küzdenie az inflációval szemben hatalmas munkaerőpiaci nyomás mellett? – tette fel a költői kérdést H. Nagy Dániel. Nem is beszélve arról, hogy az energiaárak felrobbanása idén még nagyobb költségterhet ró majd a vállalkozásokra. Elegendő csak a szolgáltatószektorra tekintenünk, például az irodabérleti szerződések, a rezsiköltség, a közös költség, valamint egyéb tételek növekedésére. Nagyon sok cég fog a puszta túlélésért vagy legalábbis profitabilitása megtartásáért küzdeni. A jelentős tervezett növekményt így csak egy módon lehetne magyarázni, ha a tao sporttal kapcsolatos támogatási rendszerét visszafogná a kormány – annak valóban lenne 100 milliárdos nagyságrendű hatása. Ez azonban valószínűtlen.
Ha viszont nem teljesülnek a társasági adó bevételi tervei, akkor a legvalószínűbb, hogy ezt a 200 milliárdos lyukat megint csak a megszokott nagy szereplők – például a bankok, az energiaszolgáltatók és a kiskereskedelmi multik – megadóztatásával kompenzálhatják.
– vetítette előre H. Nagy Dániel. (24.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Bal-Rad komm: CSAK EGYETLEN TERV LÉTEZIK DÖBRÖGISZTÁNBAN! EZ PEDIG A VAJDAURALOM VÉGLEGESÍTÉSE!
A terv kivitelezésének két alappillére van.
1. – A terv BIZTONSÁGOS kivitelezéséhez szükséges anyagi erőforrások megteremtése. Ezt a célt szolgálja a rendeleti qrmányzás, és az annak nyomán RENDELETTEL ÖSSZEGÁNYOLT költségvetés! Ennek a költségvetési fércműnek az alapvető feladata a lehető legmagasabb összegű ÁFA – sarc behajtása, hiszen a vajdauralom MEGVÉDELMEZÉSE ÉS FENNTARTÁSÁNAK GARANTÁLÁSA HORRIBILIS ÖSSZEGBE KERÜL! A vajdauralommal szembenálló társadalmi undor közepette viszont -lássuk be – a közösségi adománygyűjés eleve kudarcra lenne ítélve. A minél magasabb ÁFA -bevételek pedig az infláció TERVEZETT GERJESZTÉSÉVEL REALIZÁLHATÓK!
2. A terv BIZTONSÁGOS KIVITELEZÉSÉNEK MÁSIK ALAPPILLÉRE a qrmány által létrehozott, fenntartott, és dúsan abrakolt médiagépezet, és a rá csatlakoztatott fanhorda aktív részvételével működtetett qrmányvetítölde nevű hazugsággyár! Amely minden gondolkodás és fenntartás nélkül, készséggel és szolgai módon terjeszti a vajda nemmzetth iránti odaadó elkötelezettségét, és fölülmúlhatatlan bölcsességét! A qrmányvetítölde által foglalkoztatott siserehorda napi színtű abrakolása az elvárt mértékben szintén horribilis összegeket emészt fel!
AMELY ÖSSZEGEK PEDIG KIZÁRÓLAG AZ ADÓKBÓL, FŐKÉPPEN PEDIG A BEGYŰJTÖTT ÁFA – SARCBÓL FIZETHETŐK!
A SZENT CÉL – AZ IGAZI NAGY TERV – PEDIG AZ ÚNIÓS JÚDÁSPÉNZEK LEHETŐ LEGNAGYOBB ÖSSZEGBEN VALÓ MEGKAPARINTÁSA – ELLOPÁSA!