1943. január 12-én a keleti front Don – kanyari szakaszán −30 °C fokos hidegben, (a hadtest naplója –42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet Vörös Hadsereg támadása az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).
A kezdeti eseményekről a források eltérően számolnak be. A hivatalos magyar jelentés szerint az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett. A hadsereg egyik vezérkari tisztjének visszaemlékezése szerint ugyanakkor a védelem meglepetésszerűen összeomlott, a 4. gyalogezred megfutamodott, az arcvonal mögött lévő tüzérségi eszközök harc nélkül kerültek szovjet kézre. (Ismét más, szovjet forrásokra hivatkozó beszámolók szerint a szovjet fél a támadás során 5 halott és 42 sebesült saját veszteség mellett 1000 hadifoglyot ejtett.)
A hadsereg-parancsnokság kérte az arcvonal legdélebbi részén (az urivi hídfőtől távol) állomásozó Cramer-csoport bevetését.
A németek ezt megtagadták (von Weichs azt gondolta, ez még nem az „igazi” támadás), és a Cramer-csoportból csak a német 700. páncélosköteléknek (27 elavult T-38-as és 9 rohamlöveg – szovjet források 60 páncélos és 60 lövegről tudnak) adott parancsot az ellentámadásra. Az urivi hídfőtől északra védekező III. hadtest is küldött erősítéseket, de ezek a nagy hó és hideg miatt nem értek oda időben. A páncélosok szintén elakadtak a behavazott utakon.
Másnap a szovjetek további erőket vetettek be, és 10 km-es fronton teljesen áttörték a IV. hadtest védelmét. A havas, nyílt terepen a kiépített állások hiánya miatt az első vonalból kiszorított honvédek nem tudtak új arcvonalat kialakítani, és visszavonulásba, helyenként menekülésbe kezdtek. Ezen a résen özönlöttek át a szovjet egységek, és északra kanyarodva a III. hadtest hátába kerültek.
A hadsereg maradékát kb. 100 km-re a Dontól nyugatra próbálták összeszedni. Január 22-ig kb. 17 000 olyan katona érkezett be, akinek fegyvere volt, a többiek fegyvertelenül, a legtöbben sebesülten, fagysérülten. Századnál nagyobb szervezett egység nem érkezett vissza. Az egész hadseregnek 6 db lövege maradt meg.
Zömük február elején érkezett meg, de még márciusban is érkeztek katonák, voltak akik majd’ 300 km-t gyalogoltak. Március 3-ig 2913 tiszt és 61 116 fő legénység érkezett be. (Ha 200 ezerből kivonjuk a megjelenteket, akkor sokkal nagyobb a veszteség mint 100-120 ezer ember.)
Elveszett mintegy 100-120 ezer ember. Az elesettek és fogságba esettek pontos számát megállapítani nem lehet.
A megemlékezés apropóján várom, hogy a megemlékezők közül valaki felvesse a kínálkozó kérdést: „Mit keresett a magyar hadsereg a Don-kanyarban?”.
Először ezt a kérdést kellene megválaszolni, majd megemlékezni, és utoljára, de nem utolsó sorban a felelősségre vonást megtenni. Akár posztumusz is! Felkészül Horthy Miklós…
Akkor még Horthi Miklós volt uralmon Magyarországon t. Rosi Nante ? Csak azért kérdezem, mert a németek Horthi Miklóst letartóztatták, Németországban internálták – katonai puccs az országban német segédlettel. Ekkor került hatalomra- náci bábként Szállasi Ferenc, a rémuralmával együtt amelyik Magyarország felszabadulásáig a vörös hadsereg által- tartott. Aztán az amerikaiak kiadták Magyaroszágnak, ahol KIVÉGEZTÉK-fakasztották,- nyilváno akasztás volt a Gyorskocsi, vagy a tevei fegyház udvarán, ha jól tudom, ha meg nem, akkor javítson ki. Most eszmélek, hisz Horthi Miklós fiát, annak repülőjet a nácik lelőtték a front zónában.
Revíziót.
Sub Zero
2023-01-13 – 16:58
Mit értenél ez alatt?
Mondjuk egy 3. Bécsi döntést talán a teljes történelmi Magyarország területére. Na, mit szólsz hozzá? Kecsegtető? Akkor az volt. Ha Németország megnyeri a háborút sanszos is lett volna. Ha kimaradunk és Németország nyer, az előző kettőt is elbukhatjuk, Románia ellenében. Utólag könnyű okosnak lenni, nyilván jobb lett volna kimaradni, ha egyáltalán lett volna rá mód! Tájékozottabbnak gondoltalak. Különben az oroszok sem róhatnak fel nekünk semmit. 100 évvel korábban ők jöttek kéretlenül.
Kezdjük a végén.
Ha a 100 évvel ezelőtti esetében ’48-ra gondolsz, akkor csak szólok, hogy akkor a Habsburgok hívták az oroszokat segítségül a szabadságharc leveréséhez. Vagyis, nem kéretlenül. És feltételezem, hogy nem is ingyen, mert Montekukori óta egy hadsereg sem harcol ingyen, főleg nem a megrendelő érdekeiért.
Nem lesz 3. Bécsi döntés, főleg nem a szlovák, vagy román területeket illetően. Miért nem beszélsz az őrvidékről? -mondjuk ott is ki lehetne írni egy népszavazást, hogy hova akarnak tartozni? 😀
Németország egyesítése a mai napig nem zárult le gazdaságilag, pénzügyileg, és a keleti tartomány vesztésre áll. Ehhez képest nekünk Istencsapás lenne, ha Mo-hoz csatolnák az ukrán, román, szlovák, szerb, horvát, szlovén területeket. Mondjuk, a szlovén, horvát, szerb népszavazási eredményekre is kíváncsi lennék az őrvidéki mellett…
A revíziónak nincs sem politikai realitása, sem esélye gazdasági szempontból. Aminek a jelenlegi geopolitikai környezetben esélye van, az a kárpátaljai területek visszacsatolása, ha az oroszok nagyon nagy győzelmet aratnak Ukrajna, de leginkább a nyugat felett.
Ukrajnát simán le fogják győzni, de a nyugattal ki fognak egyezni, így Mo. ismét hoppon fog maradni a revíziót illetően. De, ha esetleg, valami fatális véletlen miatt mégis kapnánk kárpátaljai területeket, akkor abba belerokkannánk gazdaságilag.
Személyes, Orbán családból származó infó, hogy a gecinek két célja van: Fletót börtönbe zárni, és nagy Mo-ot visszaállítani. Az elsőre lenne lehetősége, ha annyira tökös gyerek lenne, mint legalább Lukasenko, de ezt sem teszi. A másodikra meg esélye sincs, pedig Izrael érdekei is ezt kívánnák.
És ezek után gondolkozz el azon, hogy kettőnk közül ki a tájékozatlanabb…?
Simán válasz volt a kérdésedre, hogy mit kerestünk a Donnál! Erre írtam azt, hogy tudnod kéne. Nem a mostani helyzetről fantáziáltam.
Horthy Miklóst 44 októberében váltotta le ,illetve tartotta fogva Hitler,fiatalbbik fiának elfogásával zsarolva a fasiszta birodalom,ekkor került hatalomra Szálasi,és nyilas bandája!A doni áttörés pedig 43 januárjában (12.-én kezdődött!)történt!
Horthy Istvánt pedig nem lelőtték a németek,hanem olasz gyártmányú vadászgépével egy hibás manőver miatt zuhant le,és vesztette életét!
stefimrich
2023-01-13 – 12:58
Köszi, hogy megkíméltél…
Mit kerestünk a Donnál?!Azt,hogy nem akartunk lemaradni a nagy rablásról,amiről ma nem akar lemaradni az USA valaga alá gyömöszölt EU!Pedig történelmi tapasztalat,hogy a győztes a csatlósait lószarral szokta kifizetni!Azaz,ha sikerülne is (nem fog!) feldarabolni Oo.-t,akkor sem fog senki más profitálni belőle,mint az USA-t korbácsként használó háttérhatalmi elit!
Nem tudok olyat a II.VH.utáni ,”hódítási” célzattal történt háborúk során olyanról,hogy az USA-n kívül bárki is nyerészkedett volna!Igaz,hogy szinte minden háborút elvesztett a nagy-nagy csapat,na abból részeltek a csatlósok!Nem semmi!
A doni szereplésünk egyik valódi okáról el kell olvasni a „Fosztogatók” c.-ű könyvet,abban le van írva,hogy kik jogosultak a SzU területén fosztogatni,és ki mit vihetett!Érdekes,ilyen szempontból még senki nem jellemezte annak a hadjáratnak a céljait!