Míg a levegőszennyezés és a növényvédő szerek szennyezése csökkent az Európai Unióban, a káros zaj, a tápanyagszennyezés és a települési hulladékok kibocsátása lelassult. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, sokkal erőteljesebb fellépésre van szükség, ha az EU el akarja érni a 2030-ra kitűzött szennyezéscsökkentési céljait.
Többek között ezek a következtetések olvashatók az első, a zéró szennyezés nyomon követéséről és kilátásairól szóló jelentésben (Zero Pollution Monitoring and Outlook Report), amely a december közepén Brüsszelben megrendezett, a zéró szennyezéssel foglalkozó érdekképviseleti platform konferenciájának fő témája volt. A jelentés pillanatképet nyújt az unióban tapasztalható szennyezésről, és iránymutatásokat tartalmaz az EU szennyezésmentességi cselekvési tervének 2030-ra kitűzött céljainak teljesítéséhez. A HelloVidék most összeszedte a jelentés legfontosabb vonatkozó pontjait.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Közös Kutatóközpont közös erőfeszítéseként az Európai Bizottság 2022. december 8-án tette közzé az első a zéró szennyezés megfigyeléséről és kilátásairól szóló jelentést (Zero Pollution Monitoring and Outlook) és a kilátásokat boncolgató Harmadik Tiszta Levegő Kitekintést (Third Clean Air Outlook).
- a levegő minőségének javítása a légszennyezés okozta korai halálozások számának 55 százalékos csökkentése érdekében;
- a vízminőség javítása a hulladék, a tengerbe kerülő műanyagszemét (50 százalékkal) és a környezetbe kerülő mikroműanyagok (30 százalékkal) csökkentése révén;
- a talaj minőségének javítása a tápanyagveszteségek és a vegyi növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése révén;
- a biológiai sokféleséget veszélyeztető légszennyezés által érintett uniós ökoszisztémák számának 25 százalékos csökkentése;
- a közlekedési zaj által tartósan zavart személyek arányának 30 százalékos csökkentése;
- a hulladéktermelés jelentős csökkentése és a települési hulladékmaradványok 50 százalékos redukálása.
Az Európai Bizottság emellett szigorúbb szabályokat javasolt a környezetszennyezés ellen a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv, valamint az ellenőrzött felszíni és felszín alatti vizeket szennyező anyagok listájának felülvizsgálata révén.
Még mindig a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt egészségünkre. Ezért olyan fontos, hogy az EU levegőminőségi normáit jobban összehangoljuk az Egészségügyi Világszervezet legújabb ajánlásaival. A zéró szennyezés elleni törekvésünk globális napirend is, mivel előkészítjük az utat a műanyagszennyezéssel kapcsolatos globális megállapodáshoz. Nem térhetünk le a „zöld útról”. Minél tovább várunk a szennyezés csökkentésével, az annál magasabb költségeket jelent a társadalom számára.
– hangsúlyozta az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága által szervezett konferenciát megnyitó Frans Timmermans, az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke.
A tanácskozáson kiemelték a vidék szerepét is: Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke és a Közép-Macedónia régió kormányzója szerint a városokra és régiókra kell összpontosítani az előrehaladás meghatározásához, mivel a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak a környezetszennyezés elleni küzdelemben. Ahogy fogalmazott, a világjárvány utáni helyreállításnak az „Egy egészség” (One Health) koncepcióra kell összpontosítania, elismerve az emberi, a környezeti és az állatok egészsége közötti kapcsolatot. A szakemberek szerint a szennyezettségi szintek közötti egyenlőtlenségek azonban továbbra is túl nagy mértékűek, így elsősorban a legkiszolgáltatottabbakat, legsebezhetőbbeket érintik.
Ezt a jelentést a politikai döntéshozók és a politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül, mivel pontos adatokat szolgáltat arra vonatkozóan, amelyek megkönnyítik a célzott fellépést, miközben konkrét eszközöket biztosítanak a levegő-, talaj- és vízszennyezés helyi szintű csökkentésére irányuló további intézkedések meghozatalához. Az „egy egészség” megközelítést jobban meg kell ismertetnünk az emberekkel és fel kell tárnunk az ágazatok közötti szinergiákat, növelve a polgárok részvételét – mutatott rá Marieke Schouten, Nieuwegein önkormányzatának képviselője a tanácskozáson.
Birgitta Sacrédeus, a dalarnai regionális tanács tagja és az „Európai rákellenes terv” című vélemény Régiók Európai Bizottsági előadója üdvözölte, hogy az egészségügy a környezetszennyezés csökkentésére irányuló cselekvési terv egyik fő szempontja. Ahogy rámutatott, nem szabad eltérni attól az elképzeléstől, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék a légszennyezés okozta korai halálozást. Kiemelte továbbá, hogy nem szabad alábecsülni a zajszennyezés hatását sem, mivel Európában több mint 100 millió ember van kitéve a káros szintű zajszennyezésnek. A szakemberek végül kezdeményezték a zajcsökkentésről szóló irányelv felülvizsgálatát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz közelebb álló kötelező célokat határozzanak meg. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint 2020-ban például 238 ezer korai haláleset történt az unióban a finom részecskék koncentrációjának való kitettség miatt.
A környezetszennyezés a biológiai sokféleséget fenyegető öt fő veszély egyikét jelenti, ezért integráltan kell kezelni őket. Helyi képviselőként döntő szerepet játszhatunk abban, hogy a polgárokban tudatosítsuk a szennyezés elleni küzdelem és a biológiai sokféleség javításának konkrét előnyeit. A minket körülvevő természeti világ részei vagyunk, és nem választhatjuk el magunkat a természeti szolgáltatásoktól való függőségünktől. Nekünk, minden szintű döntéshozóknak is kötelességünk, hogy képezzük magunkat, mivel a biológiai sokféleség struktúrái bonyolultak és összetettek, és az, hogy hogyan tervezzük és alakítjuk régióinkat és városainkat, óriási hatással van e természeti struktúrák működésére
– magyarázta Una Power, Dún Laoghaire Rathdown megyei tanácsosa és a zöld átmenetet szorgalmazó Green Deal Going Local munkacsoport tagja.
A szakemberek szerint Európának minden lehetősége megvan arra, hogy előfutárként lépjen fel, előmozdítva a fenntartható és körforgásos értékláncokon, a technológiai megoldások és innovatív üzleti modellek fejlesztésén, valamint a termékek felhasználási és fogyasztási modelljeinek a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló előmozdításán alapuló modellt. Ahogy hangsúlyozták, a helyi és regionális önkormányzatok már most vezető szerepet játszanak ezen a területen, a termelők, a hulladékgazdálkodók, az innovációs központok és a civil társadalom mellett. -olvasható a hellovidek.hu
„Itt van Brüsszel nem titkolt mesterterve: ez vár a magyar földre, vizekre és levegőre”
Országszerte tiltakoznak az akkumulátorgyárak építése ellen a civilek
Több tervezett iparbővítés ellen is tiltakoznak a lakosok országszerte, de a hatósági eljárások folynak tovább, az ünnepek alatt is fontos döntések születtek. Győrben, Debrecenben, és Komáromban sem álltak le az ipartelepítési eljárások decemberben.
Nagy lépésekkel haladunk afelé, hogy akkumulátor nagyhatalommá váljon Magyarország. Szijjártó Péter az elmúlt év derekán sorra jelentette be az újabb és újabb gyárakat. A Magyar Narancs december elején tette térképre, hogy hol vannak már működő üzemek, és mely településeken tervezik az építését a zöldek szerint a környezetre veszélyt jelentő beruházásokat. Legalább egy tucat helyen már üzemelnek a gyárak, míg fél tucat településen egyelőre a beruházások előkészítése folyik, Debrecenben egyszerre két üzem építésével is sokkolják a helyieket.
Az ünnepek alatt elcsendesedtek a tiltakozások, de kormányzati hivatalok nem pihentek, karácsony és szilveszter környékén is születtek döntések. Komáromban az ipari park bővítése ellen kezdett aláírásgyűjtésbe egy civil szervezet kedden, mert december 28-án a Magyar Közlönyből derült ki számukra, hogy egy tizenöt helyrajzi számon levő, nagyjából 125 hektáros területet beruházási célterületté minősítettek, itt bővítenék a komáromi ipari parkot.
A győrszentivániak tiltakozásáról a hvg.hu is készített videót hónapokkal ezelőtt, most ott tart az ügy, hogy január végéig közbeszerzésen már ki is választhatják a területet előkészítő vállalkozót.
A komáromi civilek talán az országban már több településen is elinduló civil tiltakozásokból merítettek erőt. Még szeptemberben, Debrecenben találkoztak azok a civilek, akik a településükön próbálnak tájékozódni a már működő gyárakról, vagy a készülő beruházásokról, ezekkel kapcsolatban osztották meg egymással a tapasztalataikat. Ahogy a komáromiak a petíciójukban írják, a városban és környékén élőknek már éppen elég az a zaj, forgalom és szennyezés, amit a már meglévő ipari létesítmények mellett el kell viselniük, nem akarnak újabb gyárat, bármi is legyen az.
A közösségi oldalon szerveződött csoport egyik tagja állítása szerint már el is költözött, mert a szomszédjukban működő gyár miatt teljesen ellehetetlenült ott az életük, a gazdálkodás terveit pedig örökre fiókba tehették. A komáromi ipari parkban ugyanis már üzemel egy akkumulátorgyár, a dél-koreai SK Battery Kft. Az önkormányzat már évek óta készíti elő az ipari park bővítését. Korábban a tervezett ipari park infrastruktúrája nem volt elégséges, főként a vízellátással akadtak gondok, a nagy vízigény felmerülése miatt feltételezik, hogy ide is akkumulátorgyárat terveznek építeni.
Az már egy tatai civil közösségnél verte ki a biztosítékot, hogy a húsz kilométerre levő Tatáról vezetik el a vizet Komáromba, hogy kielégítsék az új gyáregység vízigényét, ahogy erről közel egy évvel ezelőtt a merce.hu írt. Most úgy tűnik, hogy elhárult a legtöbb akadály, a december 28-i Magyar Közlönyben a terület beruházási célterületté minősítése szerepel, ami felgyorsíthatja az engedélyeztetési eljárásokat.
A magyarnarancs.hu térképén levő települések nem mindegyikén szerveződnek a civilek, a kormánypárti helyi politikusok fő érve az egyébként szakemberek szerint a környezetre sok esetben veszélyt jelentő beruházások mellett, hogy jól fizető munkahelyeket jelentenek a helyi lakosok számára. A Győr mellett tervezett ipari park bővítése ellen erős ellenállás szerveződött, de az is az ünnepek alatt derült ki, hogy a tiltakozások nem akasztották meg a hatósági eljárásokat. Az ugytudjuk.hu szúrta ki a napokban, hogy még december 23-án közbeszerzést írt ki az önkormányzat az ipari park bővítésébe bevonni tervezett 400 hektár felének lőszermentesítésére. A terület másik felére, amennyiben ott is rendeződnek a kisajátítások, már nem is kell hirdetményt kiírni a közbeszerzésre, hanem automatikusan folyhat a terület rendezése.
Debrecenben sem csitul a lakosok tiltakozása, itt az ősszel már több, zömében civilek szervezte fórumot is tartottak, januárban pedig a törvényi előírásoknak megfelelően a hatóságok is közmeghallgatásokat tartanak, az egyiket január 9-én, a másikat majd a hónap végén, 20-án. A 9-i közmeghallgatás meghívóját december 19-én tették közzé az önkormányzati honlapon (nem a kezdőoldalon), ebben az áll, hogy január 13-án már meghozzák a környezetvédelmi engedélyről a döntést. Közben a Civil Fórum Egyesület Debrecen önkormányzati képviselőjétől, Gondola Zsolt Zoárdtól úgy tudjuk, hogy ez a határozat, mivel időközben hiánypótlást is kellett benyújtania a kérelmezőnek, csak február közepén születhet meg.”
Aztán tegnap – amint azt megtuhatjuk a szeretlekmagyarorszag.hu
„Vigyék Felcsútra vagy a budai várba!” – botrányba fulladt a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatás”
-című beszámolójából, Debrecenben (IS!) HIRTELEN SZEMBEJÖTT A MAGYAR VALÓSÁG!
Bekiabálások, fütyülések, pfujolások zavarták meg a CATL akkumulátorgyár építéséről szóló hétfői közmeghallgatás Debrecenben – írja a Népszava. A fideszes polgármesternek azt mondták, hogy ne tegyen úgy, mintha minden rendben lenne a beruházás körül.
A Népszava cikkében emlékeztet, hogy
a környezetvédelmi hatástanulmányra vonatkozó hivatalos dokumentációt november végén adták be a kormányhivatalhoz. A lap beszámolója szerint a hétfői meghallgatást jelentős érdeklődés övezte, zsúfolásig megtelt a Kölcsey Központ hatalmas nagyterme.
Az ülés azonban hamar botrányba fulladt: miközben a szakértők megpróbálták felvázolni a beruházás és engedélyeztetése részleteit, folyamatosan bekiabáltak az emberek. A megszólalók többek között azt kifogásolták, hogy miért nem Kínában építi meg a gyárát a kínai befektető, miért nem hívtak meg független szakértőket, és miért hazudoznak arról, hogy a gyár nem veszélyezteti Debrecen ivóvízbázisát.
A város környékén lévő tavak évek óta száradnak, tavaly a Vekeri-tóból teljesen el is tűnt a víz.
Papp László fideszes polgármester cáfolta azokat az állításokat, hogy a gyár napi vízhasználata meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a 200 ezres lélekszámú Debrecen fogyaszt, szerinte ennek töredéke a gyár igénye.
– mondta egy idősebb nő a fórumon. Egy, a szepesi városrészen élő családapa azt kifogásolta, hogy a tervezett üzemtől másfél kilométerre van a házuk, amelynek ötvenmilliós értéke a beruházás miatt tíz-tizenöt millióra csökkent.
Egy idősebb férfi pedig azt mondta a tervezett akkumulátorgyárról:
A Debreciner egy videót is közzétette a közmeghallgatásról a YouTube-on.”
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!