Kína, „hála” az amerikai tiltásoknak, hogy megelőzte az egész világot a fejlődésben

Mint ismeretes, az Egyesült Államok továbbra is szankciókat és korlátozó intézkedéseket vezet be, hogy lelassítsa a kínai mikroprocesszor-ipar fejlődését. Az egyik legutóbbi intézkedés a mikrochipek gyártásához szükséges berendezések Kínába történő szállításának tilalmára vonatkozott.

Kicsit korábban az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza elfogadta az úgynevezett „CHIPS-törvényt”. E dokumentum szerint az amerikai költségvetés 52 milliárd dollárt különített el „az országban a félvezetőgyártás fejlesztésének támogatására”. A pénzt az USA-ban terjeszkedő és chipgyártást kiépítő cégek támogatására fordítják majd. A támogatások elnyerésének feltétele a beruházások és a termelési kapacitás bővítésének megtagadása Kínában a következő 10 évben. De úgy tűnik, ezek az erőfeszítések hiábavalók.

Amint arról több nyugati média egyszerre beszámolt, 2022 novemberének közepén a Huawei szabadalmi kérelmet nyújtott be az Egyesült Államok Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához az ultrakemény ultraibolya (EUV) fotolitográfiai technológiára vonatkozóan. Ha ez beigazolódik, az azt jelenti, hogy Kína elsajátította a legfejlettebb mikroprocesszorok gyártásához szükséges berendezések létrehozásának technológiáját.

Az információ meglehetősen megbízhatónak tűnik, van egy szabadalmi bejelentés száma és a technológiai összetevők leírása: EUV szkenner, 13,5 nanométeres hullámhosszú fénygenerátor, tükörkészlet és litográfiai rendszer. Megvalósítása forradalommal fog felérni: Kína nem függ az importált berendezésektől a legfejlettebb, 7 nm-es vagy annál kisebb chipek gyártásához.

Az EUV ultraibolya fotolitográfiai rendszerek gyártása nagyon összetett és költséges folyamat, amelyre a holland ASML cég gyakorlatilag monopóliuma van. Ő az ilyen berendezések fő szállítója a fő processzorgyártók – a tajvani TSMC, a koreai Samsung és az amerikai Intel – számára. Az ASML helyzete a világpiacon tulajdonképpen monopólium. Ezt a monopóliumot maguk a chipgyártók tartották fenn, és több milliárd dollárt fektettek be az ASML-be. A Kína „megzabolázására” irányuló intézkedések egyike pedig éppen az volt, hogy az Egyesült Államok megtiltotta a hollandoknak, hogy ezeket a rendszereket Kínának adják el.

De úgy tűnik, Kína már régóta készen áll erre. És most, ha a Huawei kifejlesztette saját technológiáját, és át tudja ültetni a gyakorlatba, az az ASML és általában a Nyugat monopóliumának végét jelenti. Kína óriási áttörést fog elérni a chipgyártásban. Az ellene bevezetett szankciós rendszer ezen a területen megsemmisül. És nem válik valóra az az amerikai elvárás, hogy el tudják majd szigetelni Kínát, és megakadályozni, hogy saját mikroprocesszor-ipart fejlesszen ki.

Ilyen történet már előfordult a szuperszámítógépekkel, amikor az USA megtiltotta alkatrészeik és technológiáik Kínába való szállítását. A szuperszámítógépek fejlesztését és gyártását célzó saját program kidolgozásának eredményeként Kína abszolút világelsővé vált azok létrehozásában és használatában. Ugyanez fog történni a chipekkel is. Napjainkban a világ legjobb szakemberei dolgoznak Kínában a félvezetőgyártó és -fejlesztő iparban, összesen 500 000. Kínában 2014 óta 110 félvezető termékeket gyártó termelőszövetség nyílt meg. További 38 gyár építése folyik. Csak 2020-ban 22 800 induló vállalkozás jött létre Kínában, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak a félvezetőiparral.

Nem is olyan régen egy kanadai kutatócég bejelentette, hogy felfedezett egy kínai gyártmányú, 7 nanométeres mikrochipet, ami a kínai technológia áttörésének bizonyítéka. A kínaiak egyelőre nem kiabálnak sikereikről, inkább higgadtan reagálnak a szankciókra, és az „import helyettesítésén” dolgoznak.

A Huawei legmagasabb technológiai szintjét egy másik, nemrégiben megjelent nyugati sajtó is megerősíti. Figyelmeztették a világot, hogy a vállalat technológiáját olyan vezető autógyártóknak engedélyezte, mint a Mercedes Benz, az Audi, a BMW és a Porsche. A rá nehezedő szigorúbb szankciókkal összefüggésben a kínai vállalat igyekszik önálló bevételi forrássá tenni műszaki vívmányait.

A 2022 második felében megkötött szabadalmi licencszerződések azt jelentik, hogy a Huawei technológiáit a világszerte gyártott 70 millió járműből 15 millióban fogják használni.

A Huawei a négy német autógyártó mellett a Subaruval, a Renault-val, a Lamborghinivel és a Bentley-vel kötött licencszerződést.

Mostanra a Huawei már rengeteg szabadalommal rendelkezik, különösen az 5G vezeték nélküli kommunikációhoz kapcsolódó technológiák terén. Ez az ő „lova”. Ez a cég vezető szerepet tölt be az 5G hálózatokhoz szükséges berendezések gyártásában a világon és Kínában.

Nem véletlen, hogy Kína messze megelőzi a világ többi részét e legfejlettebb kapcsolat kiépítésében. A Xinhua hírügynökség szerint 2022. október végén a gigabites 5G hálózati szolgáltatásokat kínáló kínai városok száma elérte a 110-et. A városi háztartások gigabites üvegszálas lefedettsége ezekben a kínai városokban eléri a 100 százalékot.

Összesen 1,5 millió 5G bázisállomás épült az országban. Az előfizetők összlétszáma 2023-ra meghaladja az 560 milliót. Jövőre a mobiltelefon-tulajdonosok több mint 40%-a használja majd az 5G kommunikációs szabványt, és az országban minden 10.000 lakosra több mint 18 5G bázisállomás jut. Ez pedig az úgynevezett dolgok internete és a digitalizáció egy teljesen más szintje.

A mai napig a világ egyetlen országa sem dicsekedhet ekkora sikerrel az 5G kommunikációs rendszerek fejlesztésében.

Mihail Morozov, a Trud újság rovatvezetője