Az Unió alapításának evfordulóján: a VCIOM megmérte az oroszok hozzáállását a Szovjetunió korszakához
A megkérdezettek fele gondolja, hogy a szovjet korszakban úgy volt a jó ahogy volt, és akkor sokkal több volt a jó, mint a rossz. Csupáncsak öt százalékuk gondolja úgy, hogy a Szovjetuniónak leginkább negatívumai voltak. Ilyen eredményeket kapott a VCIOM a legfrissebb szociológiai felmérés eredményei alapján. A felmérést az RT számára készítették a Szovjetunió megalapításának évfordulójának előestéjén.
December 30 – án van a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége – a Szovjetunió – megalakulásának 100. evfordulója. Az új állam megalakításáról szóló megállapodás 1922. december 30 – án hagyták jóvá a szovjetek első szövetségi kongresszusán.
A dokumentum jóváhagyása jogilag formalizálta a Szovjetunió létrehozását négy alapító uniós szovjet köztársaság részeként: az RSFSR, az Ukrán SSR, a BSSR és a ZSFSR. Ezt követően a modosított szerződést és az alapításról szóló nyilatkozatot a Szovjetunió első alkotmányába foglalták.
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM), a felmérésben 1,6 ezer 18 ev feletti orosz vett részt. A felmérés telefonos interjú módszerével történt rétegzett, (különböző rétegeket és csoportokat lefedő) véletlenszerű mintán.
A szociológusok arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak a modern oroszok a Szovjetunióhoz és annak összeomlásához, milyen kiemelkedő szovjet vívmányokat említenek meg, és hogy lehetséges – e ma az Unió újrateremtése. Sikerült azt is kideríteniük, hogy az oroszoknak milyen – Szovjetunióval kapcsolatos – fogalmak jutnak először az eszükbe.
Arra a kérdésre, hogy mi volt több a Szovjetunióban, jó vagy rossz, a válaszadók valamivel több mint a fele 51% azt válaszolta, hogy „több jó”. 38% – uk úgy gondolja, hogy volt jó és rossz is. Az oroszok mindössze 5% – a véli úgy, hogy a szovjet korszakban voltak „több volt a rossz mint a jó, 6% – uk pedig nem tudott válaszolni. Ezt a pozitív és negatív dolgok egyenlőségét a Szovjetunióban leggyakrabban a 18 – 24 éves fiatalok emlegetik (48%). A 60 év felettiek 63% – a véli úgy, hogy a Szovjetuniónak több jó oldala volt, a szovjet korszakot a válaszadók mindössze 1% – a értékelte negatívan ebben a korcsoportban.
Amint Sztyepan Lvov, a VCIOM stratégiai fejlesztési igazgatója az RT-nek adott kommentárjában kifejtette, ma a Szovjetunió a legbefolyásosabb és legjelentősebb kép, amely az orosz tömegtudatban működik.
„Kényelmes volt gyermekei, és félelmetes ellenségei számára, megőrizte a hagyományokat és a jövőbe tekintett, ahol a tragédia és a diadal mindig a közelben volt – ez az országkép a Szovjetunióban születetteknél.
Hasonló, bár kevésbé élénk képet alkottak azok, akik az összeomlás után születtek” – magyarázta Lvov.
A felmérés eredménye arra rámutat, hogy milyen asszociációi vannak az oroszoknak, amikor a Szovjetuniót említik. Kiderült, hogy az idősebbek (45+) körében a Szovjetunió gyakrabban kötődik a gondtalan gyermekkorhoz (15%), a megbízhatósághoz és stabilitáshoz (16%), valamint a jó élethez (15%).
Az oroszok tobb mint fele (58%) sajnálja a Szovjetunió összeomlását. Ezt az álláspontot gyakrabban osztják a 60 éves és idősebb válaszadók (81%). A válaszadók 20% – a nem sajnálja, míg 13% – uk pedig közömbösen viszonyult az összeomláshoz. Csak a 18-24 éves fiatalok azok, akik nagyobb valószínűséggel nem sajnálják vagy közömbösek a Szovjetunió eltűnése iránt – 33, illetve 40%.
A VCIOM felmérése kimutatta, hogy az oroszok csaknem fele (48%) szeretné visszaállítani a Szovjetuniót, míg 37% ezzel ellentétes álláspontot képvisel. A válaszaállítással kapcsolatos nehézségek a válaszadók 15% – ánál merültek fel. Csak a 60 évnél idősebbek (58%) többsége támogatná a Szovjetunió újjáéledését, a 18 és 24 év közötti fiatalok (54%) pedig ellenezték.
Arra a kérdésre azonban, hogy lehetséges-e a Szovjetunió helyreállítása a modern valóságban, a válaszadók 41%-a azt válaszolja, hogy „meglehetősen lehetetlen”, 22% pedig úgy véli, hogy „„inkább lehetséges”. A megkérdezettek mintegy negyede (25%) nyilatkozott úgy, hogy a Szovjetuniót „természetesen lehetetlen” helyreállítani, köztük a 25-34 évesek 31%-a. Akik pedig azt válaszolták, hogy a Szovjetunió helyreállítása „bizonyára lehetséges”, ők a megkérdezett oroszok mindössze 5% – a.
A válaszadók fele (55%) úgy véli, hogy a szovjet időszak legfontosabb tudományos vívmányai az űrprogramok voltak: az első szovjet műhold fellövése és Jurij Gagarin felrepülése az űrbe. Ezt a véleményt gyakrabban a 45 ev felettiek vallják. Ebben a kategóriában a válaszadók 61% – a válaszol így.
Az eredmények közül a válaszadók 13% – a emelte ki a Nagy Honvédő Háború győzelmét, ezen belül a fiatalok (18-24 évesek) 16% – a. A 60 éves és idősebb oroszok körében kevesebben (7%) említették meg a Nagy Honvédő Háború győzelmét.
Az első 5 közé került még az ipar fejlesztése (12%), a tudomány és a technológia fejlesztése (10%), valamint az atomenergia (10%).
Azok körében, akik sajnálják a Szovjetunió összeomlását, a fő indokok az egység, a szolidaritás, a barátság érzésének elvesztése (26%) – ez a válasz észrevehetően dominál. Csak a fiatal válaszadók (18-24 évesek) sajnálják a jobb élet elvesztését (21%) és a köztársaságok közötti egység elvesztését (18%).
Azok, akik nem sajnálják a Szovjetunió összeomlását, azok a jorszak vége és az azóta gazdaságban végbement pozitív változások mellett ervelnek – ezt a felmérésben résztvevők 16 százaléka nyilatkozta. A válaszadók 15% – a szerint a Szovjetunió túlélte önmagát.
A válaszadók 15% – a véli úgy, hogy az Orosz Föderációban megjelent a demokrácia és a szólásszabadság, ami a szovjet rendszerben folyamatosan hiányzott. (russian-rt-com)