Erdő Péter: „rosszkedvünkben sokszor egymást marjuk és hibáztatjuk”

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Budapesten, a Szent István-bazilikában a karácsonyi éjféli szentmisén tartott beszédét az MTI szemlézte. Szó volt benne háborúról, elszálló árakról és az emberi természetről is.

Erdő Péter rámutatott: „a béke itt van velünk, csak nem vesszük észre. Itt rejlik bennünk és köztünk, csak nem ismerjük el”. „Képesek vagyunk haragudni egymásra és a világra, a körülményekre, és akár a tárgyakra is, ha utunkba állnak, vagy nem engedelmeskednek akaratunknak. És rosszkedvünkben sokszor egymást marjuk és hibáztatjuk” – figyelmeztetett.

Hozzátette, a harag mélyén néha félelem rejtőzik. Szorongás a jövőtől, attól, hogy holnap „nem lesz meleg szobánk, hogy talán a pénzünk nem lesz elég a legszükségesebbre sem (…), ha megbicsaklik körülöttünk a fél világ” – fogalmazott.

Kitért arra: hallva a háborúról szóló híreket, látva a következményeit a menekültek arcán vagy az árcédulákon, az ember szorongva tapasztalja, hogy sorsát nála nagyobb erők alakítják.

Krisztus születésének ünnepe mindezek ellenére örömünnep – mondta Erdő Péter, és arra kérte a híveket, legyenek hálásak, és együttműködve a jézusi valósággal győzzék le idegességünket és önzésünket, legyenek nagylelkűek és kedvesek.

A szentmise elején a bíboros emlékeztetett: Krisztus személyében Isten szolidaritást vállalt az emberiséggel. „Kérjük, hogy kísérje ma is gondoskodó szeretettel az emberiséget, minket, családjainkat, népünket és az egész fáradt, szomorú, beteg világot. Adjon nekünk reményt, békét és jövőt!” – fogalmazott Erdő Péter.                                                                                         (propeller)

Bal-Rad komm: „…Képesek vagyunk haragudni egymásra és a világra, a körülményekre, és akár a tárgyakra is, ha utunkba állnak, vagy nem engedelmeskednek akaratunknak. És rosszkedvünkben sokszor egymást marjuk és hibáztatjuk” – figyelmeztetett.

Hozzátette, a harag mélyén néha félelem rejtőzik. Szorongás a jövőtől, attól, hogy holnap „nem lesz meleg szobánk, hogy talán a pénzünk nem lesz elég a legszükségesebbre sem (…), ha megbicsaklik körülöttünk a fél világ…”

-MÁR CSAK AZ A KÉRDÉS, MIÉRT VAN ROSSZ KEDVÜNK?