Az infláció átlagosan 20,1 százalékkal haladta meg Magyarországon szeptemberben az egy évvel korábbi értéket a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. A fogyasztói árak egy hónap alatt 4,1 százalékkal nőttek. A háztartási energia (62,1 százalékkal drágult) és az élelmiszerek (35,2 százalékot ugrott) árszintje emelkedett a leginkább. Ekkora inflációra 1996 harmadik negyedéve óta nem volt példa idehaza.

Az Eurostat ettől is nagyobb értéket mért, összesen 20,7 százalékos inflációt hazánkban. Mindössze négy tagállamban mutattak ki 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak Észtország, Lettország és Litvánia előzi meg. Az áremelkedés a régiós országokban is elmarad a magyarországitól: Csehországban 17,8 százalék, Lengyelországban 15,7 százalék, Szlovákiában 13,6 százalék és Romániában 13,4 százalék. Az uniós átlag 10,9 százalék, az eurózóna inflációja pedig 9,9 százalék.

Az Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban rendszerint előre eltalálta az infláció mértékét, valamint egyéb elemzők is meglehetősen pontosan be tudták lőni. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint az inflációs csúcs teteje december-január környékén várható hazánkban. Ő nyilvánosan nem becsülte meg, hogy végül milyen magasan lehet a hullám teteje, viszont más szakemberek megtették: az elemzők rendre 22-23 százalékra lőtték be a csúcsát.

Mi áll a kiemelkedő magyar drágulás hátterében?

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője elmagyarázta az InfoRádióban, hogy mi okozhatja az európai szinten is kiemelkedő magyarországi árszintemelkedést. Elmondta, hogy korábban az energiaárak növekedése csak más termékeken keresztül hatott a hazai inflációra, de augusztustól közvetlenül is.

Emellett kiugróan drágultak az élelmiszerek, ami mögött leginkább a rendkívüli aszályhelyzet, illetve a forint árfolyamának jelentős gyengülése áll. De nem csak ez a két tétel okolható a kiugró árszintváltozásért.

A helyzet megértéséhez fontos kiemelni a munkaerő-piaci helyzetet. Ha feszes a munkaerő-piaci állapot, magas a betöltetlen álláshelyek száma és alacsony a munkanélküliség, akkor nehezebb új munkaerőt találni a munkáltatóknak. Ez a bérek emelkedéséhez vezet, a kelet-közép-európai és a balti országokban már több éve a keresetek tíz százalék körüli növekedést mutatnak, a magyar ennél jóval nagyobb: 15 százalék körüli

– magyarázta az elemző.

Tehát növekszik az elkölthető jövedelem, ezért a fogyasztás is, így nincs, ami visszafogja az áremelkedést. Emiatt egyre magasabbra kerül a maginfláció.                                                                                                                                    (haszon.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!

Bal-Rad komm: „…növekszik az elkölthető jövedelem, ezért a fogyasztás is, így nincs, ami visszafogja az áremelkedést…”

ÉRTJÜK UGYE? TÚLSÁGOSAN JÓL ÉLÜNK!

AMIRE PEDIG EGYÁLTALÁN NEM SZOLGÁLUNK RÁ!

EZEK SZERINT MÉG „VERSENYKÉPESEBBÉ” KELL VÁLNUNK!

Mondjuk kezdetben CSAK a félhavi mukabérét ajánlja fel a magyar biorobot az őt foglalkoztatónak, és a napi munkaidejét ÖNKÉNT 12 órára növeli, heti hét munkanapon!

Aztán pedig – HA EZ SEM PRODUKÁLJA AZ ELVÁRT EREDMÉNYT – további ÖNMEGTARTÓZTATÁSI AKCIÓBA KELL LENDÜLNI! Napi 16 óra ingyenrobot, heti nyolc napon keresztül! A fogyasztás visszafogása is szóba jöhet! Sőt! Az csak igazán! Hiszen ha mondjuk nem eszünk! – akkor nem is kell vásárolni ennivalót! Így aztán ha nem fogy a kaja a boltokban, a kereskedők olcsóbban lesznek kénytelenek kínálni a portékáikat!