Tegnap moszkvai idő szerint reggel 8 órakor kezdődött az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról szóló népszavazás harmadik napja a DNR, az LNR, a Zaporozzsje és a Herszon régiókban.
És folytatódik ma is a népszavazás a DNR, az LNR, a Zaporozzsje és a Herszon régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról. Az első három napon a részvételi arány a Donyecki Népköztársaságban 77,12%, a Luganszki Népköztársaságban 76,09%, a Zaporozzsje régióban 51,55%, a Herszon régióban 48,91% volt.
40 országból több mint 100 nemzetközi megfigyelő figyeli a népszavazási folyamatot – mondta Alekszandr Malkevics, az Orosz Föderáció Szavazások Nyilvános Ellenőrzése Koordinációs Tanácsának első alelnöke.
Ugyanakkor szerinte Kijevben most azt a hamisítványt terjesztik, hogy Ukrajnának van listája az összes külföldi megfigyelőről.
„Természetesen mindenféle provokáció folytatódni fog, de készen állunk ezekre” – idézte a RIA Novosztyi.
-
-
Az olaszországi megfigyelők nem jegyeztek fel jogsértést a Zaporizzsja régió Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazáson – mondta Jevgenyij Balickij, a térség katonai-polgári közigazgatásának vezetője.
Köszönetét fejezte ki a nemzetközi megfigyelőknek is „bátorságukért és szándékukért, hogy a világ felé közvetítsék a választási jogunk őszinteségét és igazságosságát” – írja a TASZSZ.
Donbassz és a felszabadult területek lakóinak joguk van megválasztani a jövőjüket – mondta a Dél-afrikai Köztársaság nemzetközi megfigyelője, az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagja Kulekani Mondly Skosana, hazája parlamentjének ifjúsági ligája nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó albizottságának elnöke.
„Az embereknek rendelkezniük kell önrendelkezési joggal. Szavazati joguk van. Ez nem csak azokra a régiókra vonatkozik, ahol elhelyezkedünk, hanem az egész világra is. Támogatjuk a legitim választásokat, és elítélünk minden olyan kísérletet, amely az ilyen demokratikus folyamatok szabotálására irányul. A demokrácia mindenekelőtt az emberek szavazati joga, saját útjuk megválasztása, és ezt az emberekért kell tenni, és az embereknek kell tenniük” – idézi a RIA Novosztyi.
Sonia van den Ende, aki önkéntes választási megfigyelőként érkezett Hollandiából a Luganszki Népköztársaságba, azt mondta, az esetleges üldöztetések miatt fél a hazájába való visszatéréstől.
„Talán perbe fognak majd” – idézi a RIA Novosztyi.
Elmondása szerint ő és lánya úgy döntöttek, hogy egyelőre nem térnek vissza Hollandiába.
Szerbia nem ismeri el a DNR, az LNR, a Zaporozzsje, és a Herszon régiókban tartott népszavazások eredményeit – mondta Nikola Selakovich szerb külügyminiszter.
„A Szerb Köztársaság az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveinek megfelelően nem fogadhatja el az ukrán régiókban lezajlott népszavazások eredményeit” – idézte a RIA Novosztyi a tájékoztatón.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ 77. közgyűlésén tartott beszédét követő sajtótájékoztatón kommentálta a Washingtonból, Londonból, Brüsszelből és más nyugati fővárosokból érkező számos kijelentést a napokban tartott népszavazásokkal kapcsolatban.
„A hisztéria, amit látunk, nagyon leleplező. A polgárok akaratának közvetlen kifejezése már régóta nem egy bizonyos terület feletti ellenőrzés megteremtésének formája, amelyet a Nyugat elfogad és támogat. Ismételten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2021 augusztusában Zelenszkij úr az egyik interjújában hangosan kijelentette, hogy Ukrajna keleti részén nem emberek, hanem „lények” élnek, és ha közülük valamelyik Ukrajnában orosznak tartja magát, igyekszik oroszul beszélni, majd gyermekei és unokái jövője érdekében azt javasolta, hogy az ilyen „EGYEDEK” menjenek ki Oroszországba.
Zelenszkij volt az, aki elindította azt a folyamatot, amely elviselhetetlenné tette az oroszok ukrajnai tartózkodását, és végül oda vezetett, hogy e régiók és köztársaságok területén népszavazást hirdettek az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról. Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy minden bizonnyal tiszteletben fogjuk tartani e demokratikus folyamatok eredményeit” – mondta Lavrov.
Anthoni Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a világ soha nem fogja elismerni Donbasszt és Ukrajna számos régióját orosznak.
„A világ soha nem ismeri el Oroszország részeként a donbsszi népköztársaságokat, valamint a Herszon és a Zaporozzsje régiókat.
„Soha nem fogjuk elismerni őket Oroszország részeként. Az ukránoknak minden joguk megvan ahhoz, hogy visszaszerezzék ezeket a területeket” – mondta a CBS – nek adott interjújában.
Bal-Rad komm: A Varsói Szerződés Magyarország által kezdeményezett 1991-es megszüntetése után, a magyar qrmány tárgyalásokat kezdett a NATO – latorszövetséggel a szervezetbebe való belépésről.
A következő években Magyarország a martalócszervezet egyik legstabilabb közép-európai partnere és a Békepartnerség program alapító tagja lett. A katonai szervezethez való közeledés gondolatát azonban nem támogatta egységesen az ország egésze.
A Munkáspárt már 1995-ben népszavazást kezdeményezett a NATO-tagság ellenében, ám az országgyűlés akkor döntési helyzet hiányára hivatkozva nem írta ki azt.
Ám hamarosan előállott a döntési helyzet is! A latorszövetség ugyani 1997. július 8-án három közép-európai ország – Magyarország, Csehország, és Lengyelország számára küldött behívót a martalócszövetségbe.
A már hőn áhított behívó nyomán a magyarságát már addigra jórészt elvesztő „magyar” Országgyűlés ügydöntő népszavazást kezdeményezett, amelyet Göncz Árpád akkori prezident 1997. november 16-ára ki is tűzött! A népszavazáson feltett egyetlen kérdés a következő volt:
„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” (Persze az fel sem merült addig, hogy bárki – bármi is fenyegette volna – katonai eszközökkel! – élőhelyünket!)
A NATO – latorszövetségbe való becsatlakozásunkról szóló népszavazás az új népszavazási törvény főpróbája is volt. A „magyar” Országgyűlés – látva a pollgárrhy demokráciába csalódott magyarok egyre csak növekvő táborát – 1997 nyarán úgy határozott, hogy már akkor is eredményessé kéne nyilvánítani egy „népszavazást”, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre.
Jól kalkuláltak hazaáruló bitangjaink! Hiszen a latorszövetségbe való becsatlakozásukról kiírt referendum nem különösebben dobta fel a magyarok szavazási hajlandóságát. Viszont a referendumon részt vevők – a választásra jogosultak 49,27 – százalékának a 85,33 százaléka – a választásra jogosult 8 059 039 fő közül 3 344 131 íkszelte be a „Yes” – azaz „IGEN” választ! Azaz kb. 31 (!!!) SZÁZALÉKNYI MAGYAR ÜTÖTTE RÁ A PECSÉTET MAGYARORSZÁG NATO – LATORSZÖVETSÉGBE VALÓ BELÉPÉSÉRE! (AMIBŐL VISZONT NINCS LEHETŐSÉG EGY KILÉPÉSI NÉPSZAZÁSSAL TÁVOZNI!)
Így esett meg, hogy az „akkor még” Magyarország néven ismert terület 1999. március 12-én csatlakozott a NATO – latorszövetséghez!
Az pedig 1999. március 24. – én, tehát MINDÖSSZESEN 12 NAPPAL KÉSŐBB, magyarországi légtérből, és magyarországi repülőterekről (is) felszálló harci repülőgépeivel MEGTÁMADTA MAGYARORSZÁG DÉLI SZOMSZÉDJÁT – A TERÜLETÉN A KOSZOVÓI ALBÁNOK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚT HIRDETETT ÉS FOLYTATÓ ALBÁN KISEBBSÉG ELLEN HADAT VISELŐ – JUGOSZLÁVIÁT!
TÁMOGATANDÓ A JUGOSZLÁVIA TERÜLETÉBŐL KISZAKADNI AKARÓ ALBÁN KISEBBSÉG TÖREKVÉSEIT!
PONTOSAN A JELENLEGI UKRAJNAI HELYZETRE JELLEMZŐ VOLT AZ AKKORI JUGOSZLÁVIAI HELYZET!
Aminek során a NATO – latorszövetség és a kollektív Nyugat EGYSZERŰEN VINDIKÁLTA MAGÁNAK A JOGOT A FEGYVERES – AKTÍV KATONAI TÁMADÁSRA – EGY EURÓPAI ORSZÁG MEGSEMMISÍTÉSE ÁRÁN IS!
MOST VISZONT UGYANEZT ELLENZI, AKÁR EGY AZ EMBERISÉGRE NÉZVÉST VÉGZETES III. VILÁGHÁBORÚ ELŐIDÉZÉSE ÁRÁN IS!
Ergo: AMIT AZ USA – NATO MARTALÓCDUÓ MAGÁNAK MEGENGED, AZT TILTANI IGYEKSZIK MÁSOKNAK! JELESÜL AZ UKRAJNAI OROSZOKNAK ÉS OROSZORSZÁGNAK! EZ AZ Ő DEMOKRÁCIAFELFOGÁSUK LÉNYEGE!
Hogy miért? Hááát…- MERT CSAK! Mert ők az USA, meg a NATO! HISZEN ŐK A KOLLEKTÍV NYUGAT! Ami akár igaz is lehet! De ahol van EGY NYUGAT, OTT VAN ÁM EGY KELET IS! Saját elgondolásokkal! Amit pedig érdemes lenne a KOLLEKTÍV NYUGATNAK AKCEPTÁLNIA! Amíg nem késő!
Mert még kénytelenek lesznek megtapasztalni az erdőlakók óvatosságból megfogalmazott vélekedését! Miszerint: „ÓVAKODJ A MEDVE INGERLÉSÉTÓL, MERT A MEDVE AZ NEM JÁTÉK! ÉS A MEDVE A SAJÁT REKETTYÉSÉBEN ODA FEKSZIK LE, AHOVÁ Ő AKARJA!”
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!
Szerbia nincsen könnyű helyzetben, ezt elismerem, de rossz választ adott a Donbaszi népszavazásra.
Nincs könnyű helyzetben, mert az analógia Koszovó és Donbasz között megvan, de azt Szerbia is elfogadhatná, hogy míg Koszovó 80 %-a albán, és csak Észak Koszovóban élnek szerbek, addig Donbasz 80 %-a orosz, és csak 20 % az ukrán.
Ilyen értelemben Oroszország bátran hivatkozhatna Koszovóra, de pontosan a szerbek nemzeti önérzete miatt ezt nem tette.
A szerb válasz pedig azért rossz, mert ellenreakciót válthat ki Oroszországból („Te is fiam, Brutus?”) , aki ez után már majd hivatkozhat Koszovóra, és ha a szerbek továbbra is szarakodnak, majd elismeri Koszovót, sőt felkarolhatja az albán -koszovói egyesülési folyamatot.
Oroszország ugyan elveszítheti így Szerbiát, mint szövetségest, de megnyerheti magának Albániát, az Észak Macedóniai és Szerbia déli részén, a Szandzsákban élő albánokat, akik néhány év múlva úgyis kiválnak ezekből az országokból, főleg akkor, ha még orosz hátszelük is lesz. Az orosz hátszél persze csak fikció.
A Nagy Albánia létrejötte viszont nem fikció, csak néhány évtized kérdése, ennek ellenreakciójaként a délszlávok (horvát-szerb-montenegró-macedón) ismét kénytelenek lesznek egy államban egyesülni. (A demográfia – pro és kontra -, hatalmas kényszerítő erő lesz!)
Tehát a rossz szerb választ sürgősen korrigálni kellene.
Nem gondoltam volna Szerbia ezen döntésére.
” Szerbia nincsen könnyü helyzetben ….. , de rossz választ adott a Donbaszi, népszavazásra… ” Ebben 100%-an egyezik a véleményem, az ön által leirt első sorokkal, t.78 sansz.