Nehéz idők jönnek magyar gazdaságra, a következő évek növekedését nemcsak a külső sokkok – háború, szankciók, globális infláció – hátráltatják, hanem az egyensúlytalanságok, a magas költségvetési, fizetési mérleghiány, a 20 százalékot közelítő infláció és az államadósság is. A következő években a  kormány ezek rendbetételével lesz elfoglalva, és ha nem is éri újabb külső sokk a magyar gazdaságot, az akkor is a növekedés lassulásával jár, valamint az uniós szintre való felzárkózást akadályozza majd, így nem ismétlődhet meg az elmúlt évtized gazdasági teljesítménye.

Az, hogy mennyire volt sikeres 2010-19 közötti évtized, kissé árnyalja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési jelentése:

Mind az 1920-as, az 1950–es és a ’60-as években is ennél lényegesen gyorsabb növekedést produkált a magyar gazdaság, mind a három évtizedben az éves átlagos növekedési ütem meghaladta a négy százalékot. Vagyis ebben az értelemben távolról sem igaz az az állítás, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság a legsikeresebb időszakát zárta volna, ahogy azt Orbánék kommunikációs panelként használták.

A MNB makrogazdasági elemzői azonban találtak egy olyan mutatót, amelyben valóban a 2010-19 közötti időszak bizonyult a legjobbnak. Az orbáni évtizedben a magyar és az osztrák gazdaság növekedésének ütemkülönbsége 1,2 százalékpont volt, vagyis ennyivel gyorsabban növekedett a hazai gazdaság, mint az osztrák. Az elmúlt száz évet tekintve ez valóban a legjobb eredmény, igaz a 10 évtizedből mindössze háromban fordul elő, hogy a magyar GDP gyorsabban nőtt, mint az osztrák: 1930-39 között a magyar gazdaság éves növekedése 0,3 százalékponttal, 2000 és 2009 között pedig 0,8 százalék volt gyorsabb évente. A maradék 70 évben Ausztria GDP-je gyorsabban nőtt, ezért is hatalmas különbség a magyar és az osztrák gazdaság, illetve életszínvonal között.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az egy főre jutó osztrák GDP – vásárlóerő-paritáson számolva – 2021-ben az uniós átlag 120 százaléka volt. Ezzel szemben a magyar gazdaság által megtermelt GDP az uniós átlag 76 százalékára rúgott, s a két szám jól jelzi a két gazdaság közötti fejlettségi különbséget.

Ha el is fogadjuk azt a kormányzati tézist, hogy a magyar gazdaság egyik legsikeresebb évtizede volt a 2010-19-es időszak, akkor azt látjuk, hogy a magyar gazdaság felzárkózó pályán volt, ám

amely 17-27 százalékponttal növelte ugyanezen idő alatt fejlettségét, és e körbe tartozik Románia is, ahol az egy főre jutó GDP 21 százalékkal nőtt, vagyis kétszer olyan gyors felzárkózást produkált, mint a magyar gazdaság. A V4 országokéval összevetve már sokkal jobb a magyar gazdaság felzárkózási üteme: a lengyel gazdaság 14 százalékponttal tudta növelni fejlettségét, a Csehország hét százalékkal, az egy főre jutó szlovák GDP viszont 2010 és 21 közözött nyolc százalékponttal csökkent, vagyis északi szomszédunk inkább leszakadt, mint közelített az uniós átlaghoz.

Az elmúlt évtized viszonylag gyors növekedése és közepes ütemű felzárkózása ellenére is magyar gazdaság teljesítménye gyenge. Az 76 százalékos uniós fejlettség azt jelenti, hogy a 27 uniós tagállamból Magyarország a 20-ik legfejlettebb. A sor élén az Eurostat adatai szerint Luxemburg áll az uniós átlag 277 százalékával. Ezt követik az írek (220) és a dánok (134). Az etalonnak tekintett Ausztria (120) az unió hetedik legfejlettebb állama, majd a németek jönnek 119 százalékkal. A 2004-ben az unióhoz csatlakozó országok közül a legfejlettebb Málta (99, illetve Csehország (91), de hasonlóan jól teljesít Litvánia, Észtország és Ciprus is.

2021-ben Magyarország gazdasági fejlettségben hét országot utasított maga mögé: Portugáliát, Romániát, Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, a görögöket és Bulgáriát. A legnagyobb fegyvertény Portugália megelőzése volt, így Grögország után ez már a második olyan uniós tagállam, amely ugyan előbb csatlakozott az unióhoz, de a növekedésben sikerült utolérnünk.