15 évi börtönbüntetés vár az ukránra, aki orosz útlevelet kap

Kijev, 2022. július 26. kedd (MB)

     Egy ukrajnai törvénytervezet szerint 15 évi börtönbüntetéssel is sújtható az az ukrán állampolgár, aki orosz útlevelet kér és kap. A kijevi rezsimnek az a célja az állampolgárság szabad megválasztását tiltó szigorú törvénnyel, hogy megakadályozza az ukrán állampolgárok tömeges elpártolását – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

    Két millióra tehető azoknak az ukránoknak a száma, akik a 2014. évi kijevi hatalomváltás óta orosz útlevelet kértek és kaptak. Akkoriban két millióan menekültek Oroszországba, azóta pedig 2,8 millióra nőtt a létszámuk. Naponta 25-27 ezer menekült érkezik Ukrajnából.

     Az emberi kapcsolatok akadályozására jellemzően Zelenszkij hatalmi rendszere vízum kötelezettséghez köti orosz állampolgárok Ukrajnába utazását. Ezzel megszegi azt az 1997. évi egyezményt, amely biztosítja egymás állampolgárainak vízummentes szabad mozgását. Orosz részről eddig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem viszonozzák a barátságtalan intézkedést, az ukrán állampolgár vízum nélkül utazhat Oroszországba.

     Egy héttel az után, miután hazaárulás vádjával letartóztattatta az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) vezetőjét és a főügyészt, Zelenszkij leváltotta tisztségéből Grigorij Galagant, az ukrán hadsereg különleges műveleteinek főnökét is. Az elnök azért volt elégedetlen Galagan munkájával, mert nem tudta megakadályozni Luhánszk teljes, és Donyeck folyamatban lévő elvesztését. Galagan helyébe Viktor Korenkót állította.

     Németországba szerdától fele annyi orosz gáz érkezik majd az Északi Áramlat-1 vezetéken, mint amennyi a július 21-én befejeződött karbantartás után érkezett. Jelenleg a kapacitás 40 százalékát szállítják, holnaptól pedig a 20 százalékát. A Gazprom azzal indokolta eljárását, hogy karbantartásra szorul egy másik Siemens szivattyú is.

     Robert Habeck alkancellár azt üzente a németeknek, hogy az energiaellátásuk takarékosságukon múlik. „Németországnak csökkentenie kell gázfogyasztását” – mondta. A hollandoktól és a norvégoktól nem kapnak annyi gázt, amennyiből pótolni tudnák az oroszt. Ezért elsősorban az ipari gázfelhasználást fogják korlátozni, hogy lássák, így biztosítani tudják-e a háztartások és a kórházak ellátását. Ez viszont azzal jár majd, hogy „zavar támad német és európai termelési láncolatokban” – tudatta. Célul tűzte ki a gázfogyasztás 15-20 százalékos mérséklését.+++

A fűtési szezon közeledtével bomladozik a NATO egysége

New York, Washington, Moszkva, 2022. július 28. csütörtök (MB)

     A fűtési szezon közeledtével lázas amerikai-nyugat-európai tárgyalások folynak a színfalak mögött a NATO egységének megőrzéséről Oroszországgal szemben. A nyugat-európaiak közül többen attól tartanak, hogy az energiafogyasztás 15 százalékos csökkentésével sem fognak tudni meglenni az orosz gáz nélkül, ha pedig a nemzeti gáztartalékok elvonásáról szóló uniós rendelet születnék, alááshatná egyes országok érdekeltségét az EU-ban és a NATO-ban maradásra – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

     A CNN „pánikhangulatról” tett említést azt követően, hogy a Gazprom 20 százaléknál is kevesebbre csökkentette Németországba irányuló gázszállítását az Északi Áramnlat-1 vezetéken keresztül. Nyomban amerikai küldöttség utazott Brüsszelbe, hogy elejét vegye a széthúzásnak, mely azért várható, mert gazdasági recesszió és társadalmi destabilizálódás veszélye fenyeget az óceán mindkét partján.

     Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy Amerika nem képes pótolni az orosz gázt. Emiatt a német iparnak energiamegszorító intézkedésekkel kell számolnia, hogy a lakosságnak jusson elég gáz, s a németeknek ne kelljen fázniuk télen. Ami Németországban történik, kihat Nyugat-Európa egészére, sőt Kelet-Európára is.

     A magyar kormány komolyan aggódik annak lehetősége miatt, hogy az Európai Unió Bizottsága a lisszaboni szerződéssel összhangban nem álló rendelettel kötelezné Magyarországot gáztartaléka egy részének kötelező átadására rászoruló EU tagállamoknak. Nem világos, vajon Magyarországnak a nyugat-európai lakosságnak, vagy iparnak kellene-e segítenie.

     Miközben az Európai Unió gazdasági teljesítménye drámaian csökken, a szankciókkal szembesülő oroszé az erő jeleit mutatja.

     A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb kimutatása szerint az orosz gazdaság idei visszaesése 6 százalékos lesz a feltételezett 10-15 százalék helyett. Az embargók okozta gondokat elsősorban az energiakivitellel, és az energiahordozók világpiaci árának emelkedésével tudják enyhíteni. A hazai fogyasztás is nőtt.

     „Európa viszont a legnagyobb veszteséget kényszerül elviselni, hiszen Oroszországtól függ az energiaellátása, és a helyzet drámaian tovább romolhat, ha Moszkva leállítja a gázexportot, az Európai Unió pedig a jövő évtől betiltja a tengeri úton szállított orosz olaj importját” – áll az IMF jelentésében.

      A nyugat-európai érdekek a gabonaellátás és a műtrágya beszerzés tekintetében sem esnek egybe az amerikaiakéval. Brüsszel ugyan nagy reményt fűz az ukrán búza mielőbbi beszerzéséhez, de orosz részről kerekperec megmondták, hogy addig nem kezdődhet el az ukrán gabonaexport, ameddig nem oldották fel az orosz mezőgazdasági termékekre kivetett korlátozó intézkedéseket – összhangban az Isztambulban július 22-én kötött megállapodással.

     Rászorultságuk miatt a nyugati hatalmak valószínűleg rákényszerülnek az isztambuli orosz-ukrán-ENSZ egyezményben foglaltak végrehajtására annak dacára is, hogy most igazolni próbálják álláspontjukat az odesszai kikötő katonai objektumai ellen intézett orosz rakétacsapásokkal.

     Egyetlen orosz rakéta sem irányult az ukrán gabonasilók ellen, jóllehet a nyugati mainstream média azt állította, hogy az oroszok az ukrán gabonatárolókat támadták.  Az orosz cirkáló rakétákkal Harpoon rakétatárolót és a kikötő más fegyverraktárait, köztük HIMARS rakétaraktárt lőttek ki. „A csapások nincsenek hatással a gabonakivitelre, Oroszország tiszteletben tartja és végrehajtja az Isztambulban aláírt megállapodást” – jelentette ki az afrikai körúton járó orosz külügyminiszter Addisz-Abebában.

     Oroszország ukrajnai katonai beavatkozása óta először Blinken amerikai külügyminiszter jelezte, hogy kapcsolatba kíván lépni Lavrov orosz külügyminiszterrel. Washington szeretné, ha Oroszország kiadná a 2018-ban kémkedésért 16 évi szigorú fegyházbüntetésre ítélt amerikai, brit, kanadai és ír állampolgárságú Paul Whelant, valamint  a drogcsempészés miatt ítélet előtt álló Brittney Griner amerikai kosárlabdázó nőt. Cserébe egy Viktor Bout nevű fegyverkereskedőt kínálnak, akit 2008-ban tartóztattak le Thaiföldön, két évre rá pedig kiadták az Egyesült Államoknak, hogy aztán 25 évi börtönre ítéljék.+++

Kiadta: Magyar Békekör