Moszkvai jelentés
1938 június 6
(idézet: Moszkvai jelentés – Davies)
3
Látogatás az olajfinomítóban
és a petróleumgyártelepen
1938 május 22-én délután a nagykövet és útitársai, köztűk volt e sorok leírója, dr. Spencer Williams is, az Amerikai-Orosz Kereskedelmi Kamarától, meglátogatták a Batum kikötője közelében levő olajfinomítót és petróleumgyárat. Az igazgató irodájába vezettek bennünket, aki a nagykövetnek egy interjút adott és felelt kérdéseire. Az interjú szövege a következő:
Nagykövet: Az ön tájékoztatására meg szeretném említeni, hogy az ön kormánya nekem, mint amerikai nagykövetnek alkalmat adott, hogy számos különböző vállalatukat megtekintsem; az a kívánságom, hogy az önök finomítóját és petróleumgyárát megismerjem, valamint az olajat és az olajtermékeiket hajóba szállító berendezéseiket. Szíves engedelmével néhány kérdést tennék fel. Ha valamelyik kellemetlen volna önnek, kérem, ne válaszoljon.
Kérdés: Ha jól értettem, a nyersolaj két csővezetéken érkezik a gyárba. Igaz ez?
Felelet: Igen, Bakuból vezetnek ide.
Kérdés: Mennyi nyersolaj megy az ön gyárán keresztül évente, tonnákban mérve?
Felelet: Az évi termelés kb. 2,000.000 tonna.
Kérdés: Kerosint, benzint és ligroint termelnek, — mind a hármat itt?
Felelet: Igen, mind a hármat.
Kérdés: Milyen arányban?
Felelet: Legtöbb a kerosin.
Kérdés: Mennyi a százalékos veszteségük benzinlepárlásnál?
Felelet: A nyersolaj 3.2%-a, de ez függ a nyersolaj minőségétől; további 9% a veszteség a „krakkolásnál”.*
―――
* Magas forráspontú kőolajtermékek átalakítása alacsony forráspontúvá, pl. benzinné stb.*
Kérdés: És hány százalék kerosinnál és ligroinnál?
Felelet: Ligroinnál 4%, kerosinnál 28%. A végső termékfinomítás és krakkolás után — átlag 65% — masut.
Kérdés: Milyen hosszú, és milyen átmérőjű a bakui csővezeték?
Felelet: A hosszát nem mondhatom meg. Az átmérője 8—10 hüvelyk. (20—25 cm.)
Kérdés: Hány alkalmazottja van a gyárnak?
Felelet: Ezer, a műszaki személyzettel együtt.
Kérdés: Nőket is alkalmaznak?
Felelet: Igen, 150-et.
Kérdés: A munkások hány százaléka sztachanovista?
Felelet: 85%, az „udvarnik”-okat beleértve.
Kérdés: Mennyi az átlagos havi fizetés?
Felelet: 530 rubel.
Kérdés: És a sztachanovisták fizetése?
Felelet: Képesítésüktől függ: kb. 700—800 rubel, de egyesek 2000 rubelre is felviszik.
Kérdés: Nem tudja véletlenül, hány olajfinomító- és petróleumgyár van a Szovjetúnióban?
Felelet: Nem.
Kérdés: Mikor épült ez a gyár?
Felelet: 1929-ben.
Kérdés: Ki építette?
Felelet: Egy amerikai cég.
Kérdés: Eredetileg a Standard Oil azon technikai szakértői állították fel, akik a Szovjetúnióban működtek?
Felelet: Forster—Wheeler és Winkler—Koch.
Kérdés: A munkáslakások ugyanakkor épültek?
Felelet: Igen.
Kérdés: A munkások készpénzfizetésükön kívül más javadalmazást is kapnak?
Felelet: Igen, a Szovjetúnióban a munkásbiztosítás állami feladat.
Kérdés: Fizetnek a munkások a lakásukért?
Felelet: Igen.
Kérdés: Milyen alapon?
Felelet: Nem a bérük, hanem a lakott helyiségek alapján. De a lakbérük 80%-át a gyár fizeti, a munkás maga csak 20%-ot. A fűtést, vizet, világítást, takarítást és javítást díjtalanul kapják a gyártól.
Kérdés: Van a gyárnak kantinja?
Felelet: Igen.
Kérdés: Mibe kerülnek az étkezések?
Felelet: Reggeli és löncs 75—75 kopek; kétfogásos vacsora (leves vagy borst és különféle húsételek) 1.20 rubel.
Kérdés: Itt is van az igazgatóknak rendelkezési alapja?
Felelet: Igen.
Kérdés: Honnan van az alapnak jövedelme?
Felelet: Általában a normális mértéket meghaladó nyereségből.
Kérdés: Hogyan számítják a nyereséget és ki határozza meg, hogy mekkora lehet a költség?
Felelet: Ismerjük a nyersolaj árát, magunk kalkulálunk és állapítjuk meg a normákat és árakat.
Kérdés: Önök a nyersolajat bizonyos meghatározott áron kapják. Ezt ki állapítja meg? Egy tröszt vagy egy alosztály?
Felelet: Az „Azneft” (az aszerbeidsani szovjet olajtröszt, ez rendelkezik Transzkaukázia teljes olajtermelésével), amely minket olajjal ellát.
Kérdés: Ez a tröszt írja önöknek elő a programot és a normát?
Felelet: A bakui tröszt megszabja a normát és a termelést, de mi a termelési költségek alapján kalkulálunk. Szállítják a nyersolajat és megterhelnek az árával.
Kérdés: Hogyan jön létre az igazgató rendelkezési alapja számára a nyereség? Megmagyarázhatná ezt nekünk egy példával?
Felelet: Fel kell tételeznünk, hogy a gyár jól termel. Akkor le kell számítani a nyersanyagok és az elhasználódás költségeit. Minden olyan megtakarítás, amely az anyag ügyes felhasználása vagy különleges munkateljesítmény folytán áll elő, adja a nyereséget.
Kérdés: Ha jól értettem, ha önök jobban dolgoznak, mint ahogy a terv előírja, többlet mutatkozik, ezért prémiumot kapnak és ez az igazgató rendelkezési alapja?
Felelet: Igen, annál többet kapunk a rendelkezési alapba.
Kérdés: Hogyan használják fel ezt az igazgatói rendelkezési alapot?
Felelet: A főcél a kulturális berendezéseknek és a munkásság életkörülményeinek a javítása.
Kérdés: Ad az alap prémiumokat az osztályvezetőknek és előmunkásoknak is teljesítményük mértéke szerint?
Felelet: Nem, a mi itteni rendszerünk szerint nem, ez a közvetlen munkabér feladata.
Kérdés: Kapnak az igazgatók, osztályvezetők és főemberek prémiumot, ha a teljesítmény jobban meghaladja az előírtat, mint más üzemben?
Felelet: Nem, az igazgatói rendelkezési alapból nem kapnak. De külön rendszerünk van a teljesítménytől függő skála szerinti bérfizetésre. Ez a rendszer mindenkire vonatkozik, kivéve három személyt: az igazgatót, a vezető mérnököt és a helyettes igazgatót.
Kérdés: Amit most ismertetett, az az ú. n. sztachanovista-rendszer?
Felelet: Nem, ez más és bizonyos határozott normák túllépésén alapul. A normát meghaladó teljesítmény díjazására egyaránt fennáll a sztachanovista- és a prémiumrendszer.
Kérdés: Vannak szállítási veszteségeik?
Felelet: Igen.
Kérdés: Hol vannak a legnagyobb veszteségek?
Felelet: Főképpen a vasúti szállításnál.
Kérdés: Milyen arányban kapják csővezetéken és vasúton a nyersolajat?
Felelet: Mindent csővezetéken kapunk.
Kérdés: Hová kerül az a nyersolaj, amely vasúton érkezik Batumba?
Felelet: Abba a szervezetbe kerül, amely az eladásról gondoskodik. Az olaj, amelynek vasútba rakását tegnap látta, másnak volt szánva: a Glavreftnek. Ez a nehézipar népbiztosságához tartozik és ez intézi a kikötőből történő olajexportot.
Kérdés: Exportálnak ebből a gyárból petróleumtermékeket, vagy mindent a Szovjetúnió használ fel?
Felelet: Terményeinket a Glavreftesszytnek (Szovjet tröszt a petróleum és petróleumtermékek elosztására) szállítjuk, amelynek itt Batumban irodája van.
Kérdés: Hol végezte műszaki tanulmányait?
Felelet: Felső szakképzettségemet a Donszkoj Politechnikai Intézetben kaptam, Novocserkaszkban.
Kérdés: Hány hallgatója volt akkor az intézetnek?
Felelet: 1929-ben 7000.
Kérdés: Mekkora a város?
Felelet: Nem kicsi. Régebben a doni kozákok fővárosa volt.
Kérdés: Hány évig tartott a műszaki kiképzése?
Felelet: Öt évig.
Kérdés: És előző tanulmányai?
Felelet: Tizenegy évig.
Kérdés: Hány éves ön?
Felelet: Harminchét.
Kérdés: Hány éve igazgató itt?
Felelet: Két éve.
Kérdés: Csak ebben a gyárban dolgozott?
Felelet: Igen, csak itt.
Kérdés: Vannak testvérei?
Felelet: Igen, egy fivérem.
Kérdés: Ő is tudományos pályán van?
Felelet: Ő bányamérnök.
Kérdés: Mik voltak a szülei?
Felelet: Apám vasúti kalauz volt.
Az igazgató kérdése: Mit mutassak meg önnek a gyárból?
A nagykövet: Szeretném, ha az egész üzemen végigvezetne és felhívná a figyelmemet arra, amit különösen érdekesnek tart.
Kérdés: Milyen benzinfajták készülnek itt?
Felelet: Autókhoz valók; elsőrangú nem készül.
Kérdés: Tárolnak is itt benzint?
Felelet: Igen.
Kérdés: Ki építette a krakkoló-berendezést?
Felelet: Egy amerikai cég, Forster—Wheeler. A gépeket. Winkler—Koch és Jenkins szállította.
Kérdés: Meg van velük elégedve?
Felelet: Igen.
Ezután a szivattyúházon mentünk keresztül, itt a Jenkins-féle 4 lepároló-készüléket láttuk és a krakkoló- osztályt; ezután láttuk az áramfejlesztőtelep nagy épületét; a gyár elektromosáram szükségletét maga állítja elő.
Kérdés: Hány lepárolókészülékük van itt összesen?
Felelet: 4 Winkler—Kochtól, 4 Jenkinstől és 4 Forster—Wheelertől.
Kérdés: Dolgoznak önöknél amerikai technikai szakértők?
Felelet: Nem, hathónapi ittartózkodás után 1931-ben elutaztak.
Kérdés: Hogyan rakják hajóba a termékeiket?
Felelet: Az olajat tároló tartályokba szivattyúzzuk és onnan csővezetéken egyenesen a hajókba.
Kérdés: Készítenek itt repülőgépek számára való elsőrangú benzint?
Felelet: Nem.
Kérdés: Az a Szovjetúnió területén valahol másutt készül?
Felelet: Igen.
Kérdés: Ahhoz valamilyen különleges nyersolaj kell?
Felelet: Nem, az attól függ, hogy milyen gépeket használunk. Repülőgépek számára való elsőrangú benzin még egy második krakkoláson megy keresztül.
A nagykövet a kikötő bejáratánál diktálja: A kikötő bejáratát fegyveres katonák őrzik, ezeknek a főirodából kellett utasítást kapniok, mielőtt a kapun bemehettünk volna. Egy hajó éppen olajat rakodott. Csővezetékek egész hálója fut a dokkok mentén a tankhajók részére szolgáló, a kikötő két oldalán fekvő medencékhez. Az olajat a csővezeték meghosszabbodásán át egyenesen a hajókba szivattyúzzák.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!