A zuglói nyilas per – 1967

A vádirat

(idézet: A zuglói nyilas per – Sólyom József-Szabó László)

3

III

Bizonyítás:

A vádlottak közül II. r. Németh Lajos, III. r. Bükkös György, IV. r. Hollai József, V. r. Szőke Antal, VI. r. Baráth Kálmán,VIII. r. Füredi Pál, X. r. Erős János, XI. r. Mészáros László,XIII. r. Monostori Gyula, XVI. r. Kraut Gyula, XVII. r. Kraut József és XVIII. r. Kovács István a bűntettek elkövetését teljes egészében elismerték. Vallomásaikban legfeljebb az időmúlás folytán emlékezetkiesésből eredő eltérések találhatók.

Kröszl Vilmos I. r. vádlott a bűntettek elkövetését csak részben ismerte el. Tagadásával szemben azonban az egyes tényállási részek után felsorolt bizonyítékok a terhére rótt bűntettek elkövetését teljes egészében bizonyítják. VII. r. Kálmán László terhelt a nyomozási eljárás során bűnösségére is kiterjedő, őszinte beismerő vallomást tett. Ügyészi kihallgatása alkalmával vallomását minden indok nélkül visszavonta. Tagadásával szemben vádlott-társai önmagukat és Kálmán Lászlót terhelő vallomásai, továbbá az egyes tényállási részek után felsorolt bizonyítékok cselekményeinek elkövetését megnyugtatóan bizonyítják.

XIII. r. Kovács János vádlott részleges beismerő vallomása, továbbá a vádlott-társainak terhelő vallomása és az egyéb bizonyítékok — amelyeket a tényállási részek után soroltunk fel — a bűnösségét bizonyítja.

1. r. Hernádi Jenő, XIV. r. Sándor Alajos, XV. r. Pataki Ferenc és XIX. r. Baráth János terheltek a bűntettek elkövetését mind a nyomozási eljárás során, mind ügyészi kihallgatásuk alkalmával tagadták.

Tagadásukkal szemben bűnösségüket a következő bizonyítékok igazolják:

Hernádi Jenő IX. r. vádlott részt vett a 15., 19., 20. és 21. pontban felsorolt bűncselekmények elkövetésében. Bükkös György és Szőke Antal terheltek önmagukat is terhelő, őszinte beismerő vallomása Hernádi Jenő bűnösségét megnyugtatóan bizonyítja.

XIV. r. Sándor Alajos a 6., 7., 13., 15., 22. és 23. pontban felsorolt bűncselekmények tettese volt. A cselekményeinek elkövetését Vigh Sándor elítélt 1947-es vallomása, Dienes Gyula tanú vallomása, Németh Lajos, Baráth Kálmán, Bükkös György és Kraut József terhelt-társainak vallomásai bizonyítják.

22. r. Pataki Ferenc a 22. és 24. pontban felsorolt bűncselekményeket követte el. Baráth Kálmán, Kraut József és Mészáros László terhelt-társainak vallomása bűnösségét bizonyítják.

XIX. r. Baráth János a 7., 10/d., 15. és 19. pontban felsorolt bűncselekményeket valósította meg. A bűntettek elkövetését bizonyítja Bükkös György, Baráth Kálmán és Monostori Gyula terhelt, valamint Hortobágyi László tanú vallomása, a vádlott védekezését cáfolja Szabadka, Csukai Lajos és Krarnausz Ferencné tanúk vallomása.

Az utóbb felsorolt négy vádlott természetesen az 1. és 5/a. pontban felsorolt bűntettek elkövetésében is részt vett.

A felsorolt bizonyítékokon kívül utalni kell a vádlottak egybehangzó és a tényekkel is alátámasztott vallomására, amely szerint a XIV. kerületi pártházban 1944. október 20-tól folyamatosan tartózkodó fegyveres pártszolgálatosok a háborús bűntettek elkövetésében kivétel nélkül részt vettek, részt kellett venniük, mivel a párt vezetői a párttagok hűségének bizonyítását megkövetelték, a nyilas pártházhoz való hűséget pedig csak gyilkosságok elkövetésével lehetett a kerületvezető, Szelepcsényi László véleménye szerint bizonyítani.

Az orvosszakértői vélemények szerint a vádlottak beszámíthatók, cselekményüket nem elmebeteg állapotban, vagy öntudatzavarban követték el.

IV

Jogi indokolás:

Az 1945. évi VII. sz. törvény törvényerőre emelte az 1440/1945. Me. sz. rendelettel módosított 81/1945. Me. sz. rendeletet. A Btk. 2. § (3) bekezdése értelmében az említett rendelet (Nbr. 1., 3., 11., 13., 14., 15., 16., 17., 18. és 31. §-aiban foglalt rendelkezések továbbra is hatályosak, és ugyancsak érvényben vannak a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések is, amelyeket a 12. § és 14. §-ok tartalmaznak. A büntető rendelkezések közül a Btk. 2, § (3) bekezdése nem teszi lehetővé az életfogytig tartó büntetés kiszabását. Háborús bűntettre tehát halálbüntetés vagy 10—15 évig terjedhető szabadságvesztés szabható ki.

Az 1964. évi 27. sz. tvr. 1. §-a értelmében az Nbr. 11. és 13. §-ában foglalt bűntettek nem évülnek el. Ezért a vád tárgyává tett bűntettek továbbra is üldözhetők.

Az 1963. évi 4. sz. tvr. bizonyos körben közkegyelmet adott a háborús bűntettek elkövetőinek is. Mivel a vádlottak kivétel nélkül emberölést is megvalósítottak, a közkegyelmi rendelet a 6. §-ban foglalt kizáró ok miatt velük szemben nem érvényesül.

Az Nbr. 22. §-a (1440/1945. M. e. sz. rendelet 15. §-a) akként rendelkezett, hogy a háborús bűntettet elkövető fiatalkorú vádlottakkal szemben a fiatalkorúakra vonatkozó kedvezőbb jogszabályok csak korlátozásokkal alkalmazhatók. A Btk. 2. § (3) bekezdése az Nbr. e rendelkezését hatályon kívül helyezte, ebből következően a bűntettek elkövetésekor 18. életévüket még be nem töltött vádlottakkal szemben a Btk-ban a fiatalkorúakra vonatkozó jogszabályok szerinti büntetések alkalmazhatók csak.

A XII. r. Monostori Gyula és a XIV. r. Baráth János terheltek a bűncselekmények elkövetésekor fiatalkorúak voltak.

V

Indítványok:

Bükkös György III. r. terheltet a XIV. kerületi nyilas pártszervezetben végzett propagandista tevékenységéért a Budapesti Népbíróság, illetve a pesti Népbíróság Országos Tanácsa 10 évi kényszermunkára, mint főbüntetésre, és mellékbüntetésre ítélte.

A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett a Legfelsőbb Bíróság elé, amelynek alapján a Legfelsőbb Bíróság B. I. 905/1966. számú határozatával Bükkös György ügyében a perújítási eljárás lefolytatását elrendelte.

A vádiratban III. r. Bükkös György terheltre vonatkozó tényállás megegyezik a perújítási indítványban feltüntetett tényállással. Indítványozom, hogy a Fővárosi Bíróság a perújítási eljárást a vádiratban foglalt tényállás alapján folytassa le.

Indítványozom, hogy a Fővárosi Bíróság valamennyi vádlott előzetes letartóztatását az első fokú érdemi döntésig továbbra is tartsa fenn, mivel a várható büntetés nagysága miatt a vádlottak szökésétől alaposan tartani lehet.

A terheltek fellelhető ingó és ingatlan vagyonát a nyomozó hatóság zár alá vette. Ezzel kapcsolatban indítványozom, hogy a bíróság mellékbüntetésül valamennyi vádlott esetében vagyonelkobzást is alkalmazzon.

Indítványozom, hogy a Fővárosi Bíróság a Be. 316. § (1) bekezdése alapján kötelezze a vádlottakat a felmerült bűnügyi költségek megfizetésére.

A tárgyaláson részt kívánok venni.

A Fővárosi Bíróság hatáskörét és illetékességét a Be. 47. § a) pontja és 49. § (1) bekezdése alapozza meg.

A tárgyalásra idézendőket külön jegyzék tartalmazza.

Budapest, 1966. október 19. napján.

Dr. Götz János s. k.
fővárosi főügyész

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!