A zuglói nyilas per – 1967

A vádirat

(idézet: A zuglói nyilas per – Sólyom József-Szabó László)

1

Fővárosi Főügyészség
B. 53.899/1966

Vádirat

háborús bűntett miatt Kröszl Vilmos
és társai ellen indított bűnügyben

Az 1966. február 16. napjától letartóztatásban levő:

1911. r. Kröszl Vilmos(Budapesten 1911. november 19-én született, anyja neve: Tülk Borbála, nős: Bartl Judittal, 2 kiskorú és 1 felnőtt korú gyereke van, kazántisztító foglalkozású, magyar állampolgár, katona volt őrvezetői rendfokozattal, vagyontalan, 1500 Ft havi keresete volt, büntetlen előéletű, Nyáregyháza, Nyári Pál u. 25. szám alatti lakos),
1912. r. Németh Lajos(Zirc községben 1917. november 27-én született, anyja neve: Pollák Anna, apja neve: Németh Károly, nős: Regner Emmával, 2 felnőtt korú gyereke van, művezető foglalkozású, 2100 Ft keresete volt, vagyontalan, magyar állampolgár, katona volt, rendfokozat nélkül, büntetlen életű, Dunaújváros, Úttörő u. 5. I. em. 8. sz. alatti lakos),

III. r. Bükkös György (előző neve: Czeingruber György, Budapesten 1911. október 14-én született, anyja: Molnár Mária, özvegy, gyermektelen, elektroműszerész, 2300 Ft havi keresete volt, vagyontalan, katona nem volt, büntetve volt, Budapest, XIII., Ipoly u. 26/b. III. em. 4. szám alatti lakos),

1966. március 16-tól előzetes letartóztatásban levő:
1967. r. Hollai József(Budapesten 1919. január 19-én született, anyja neve: Wesserle Auguszta, nős: Kotrocz Annával, 1 gyereke van, szabász foglalkozású, 2300 Ft keresete volt, vagyontalan, katona nem volt, magyar állampolgár, büntetlen előéletű, 4 polgári iskolai végzettsége van, Budapest, VII. kerület, Landler Jenő u. 11. fsz. 2. szám alatti lakos),
1968. r. Szőke Antal(Csongrádon 1924. január 26-án született, anyja neve: Révész-Julianna, apja: Szőke Mihály Antal, nős: Magyar Piroskával, 1 kiskorú gyermeke van, órás kisiparos foglalkozású, magyar állampolgár, fél családi ház vagyona van, büntetlen előéletű, 4 gimnáziumot végzett, Alpár, Táncsics Mihály u. 9. szám alatti lakos).
1969. május 2. napja óta előzetes letartóztatásban levő:
1970. r. Baráth Kálmán(Budapesten 1925. május 8-án született, anyja neve: Rékási Piroska, apja: Baráth János, nős; 3 kiskorú és 1 felnőtt korú gyermeke van, szállítómunkás foglalkozású, 2000 forint keresete volt, vagyontalan, büntetlen előéletű, Budapest, VI. kerület, Szondy u. 38. szám I. emelet 27. szám alatti lakos, 6 általános iskolát végzett),

VII. r. Kálmán László (Pécelen 1925. február 4-én született, anyja: Csizmadia Emília, nős, 2 kiskorú gyermeke van, műszerész foglalkozású, 2500 Ft keresete volt, vagyontalan, magyar állampolgár, 4 polgári iskolát végzett, katona nem volt, büntetett előéletű, Budapest, V. kerület, Október 6. utca 4., IV. em. 15. szám alatti lakos),

VIII. r. Füredi Pál (Kecskeméten 1912. március 1-én született, anyja neve: Bartus Mária, nős, gyermektelen, apja: Füredi János, motorlakatos, 2000 Ft keresete volt, vagyontalan, katona volt rendfokozat nélkül, magyar állampolgár, büntetlen előéletű, Kecskemét, Ceglédi út 15. szám alatti lakos),

1924. r. Hernádi Jenő(Hatvanban 1924. augusztus 5-én született, anyja: Palásthy Etelka, apja: Hernádi Elemér, nős, 1 kiskorú gyermeke van, lakatos foglalkozású, magyar állampolgár 4 polgári iskolát végzett, vagyontalan, katona nem volt, büntetett előéletű, Budapest, VII. kerület, Dohány u. 37. szám alatti lakos),
1925. r. Erős János(Giczi községben 1898. június 12-én született, anyja: Berka Ilona, nős: Erős Juliannával, gyermektelen, hivatalsegéd foglalkozású, 4 elemi iskolát végzett, katona volt honvéd rendfokozattal, büntetlen, Bakonyszombathely, Dózsa György u. 33. szám alatti lakos),
1926. r. Mészáros László(Szentesen 1926. július 11-én született, anyja: Pintér Emília, apja: Mészáros Ferenc, nős: Sajtos Katalinnal, 1 kiskorú gyermeke van, segédmunkás foglalkozású, 1000 Ft keresete volt, vagyontalan, magyar állampolgár, katona volt rendfokozat nélkül, büntetett előéletű, Szentes, Sáfrány Mihály u. 40. szám alatti lakos),

XII. r. Monostori Gyula (előző neve: Michalik Gyula, Baján 1928. augusztus 13-án született, anyja: Nebojsza Teréz, apja: Michalik Gyula, nős: Rabcsák Erzsébettel, gyermektelen, katonatiszt foglalkozású, 4 polgári iskolát végzett, 3000 Ft keresete volt, vagyontalan, büntetlen előéletű, Kecskemét, Lenin tér 16. szám alatti lakos).

1966. május 31-től előzetes letartóztatásban levő:

XIII. r. Kovács János (Budapesten 1919. november 5-én született, anyja: Plásek Zsuzsanna, apja: Kovács Illés, nős: Kubik Róza Máriával, két felnőtt korú gyermeke van, segédmunkás, 1960 Ft keresete volt, vagyontalan, magyar állampolgár, katona volt rendfokozat nélkül, büntetett előéletű, Budapest, XXI. kerület, Királyhágó u. 82. szám alatti lakos),

1966. június 21. óta előzetes letartóztatásban levő:

XIV. r. Sándor Alajos (Budapesten 1915. június 16-án született, anyja: Deák Mária, apja: Sándor József, nős: Blum Rozáliával, három kiskorú gyermeke van, magyar állampolgár, munkaügyi előadó foglalkozású, 1950 Ft keresete volt, vagyontalan, katona volt őrmesteri rendfokozattal, büntetett előéletű, Bonyhád. Rákosi u. 23. szám alatti lakos, 4 gimnáziumot végzett),

1924. r. Pataki Ferenc(Jászberényben 1924. december 15-én születet, anyja: Laboda Anna, apja: Pataki Ferenc, nős: Ábrahám Máriával, gyermektelen, magyar állampolgár, géplakatos foglalkozású, 3000 Ft havi jövedelme volt, Velencefürdőn 150 négyszögöles telke van, katona volt rendfokozat nélkül, 6 elemi iskolát végzett, büntetlen előéletű, Budapest, XI. kerület, Szabadság u. 32. szám alatti lakos),
1925. június 22. óta előzetes letartóztatásban levő:

XVI. r. Kraut Gyula (Budapesten 1906. szeptember 15-én született, anyja neve: Breinbach Alojzia, apja: Kraut József, nős: Vörös Máriával, gyermektelen, kőműves foglalkozású, 2000 Ft havi keresete volt, vagyontalan, magyar állampolgár, katona nem volt, büntetlen, Budapest, I. kerület, Úri u. 37. szám alatti lakos),

XVII. r. Kraut József (Budapesten 1914. március 18-án született, anyja Breinbach Alojzia, apja Kraut József, nős: Drávutz Máriával, gyermektelen, magyar állampolgár, gépkocsivezető foglalkozású, havi keresete 2000 Ft, vagyontalan, katona volt rendfokozat nélkül, büntetlen előéletű, Budapest, XIV. kerület, Álmos vezér u. 52. szám alatti lakos, 6 általános iskolát végzett),

1966. június 27-től előzetes letartóztatásban levő:

XVIII. r. Kovács István (Jászladányban 1909. február 21-én született, anyja: Budai Mária, apja: Kovács István, nős: Sebők Erzsébettel, három felnőtt korú gyermeke van, magyar állampolgár, szakoktató foglalkozású, 2000 Ft havi keresete volt, 224 négyszögöles telke van, katona nem volt, büntetlen előéletű, Tiszakécske, Kossuth u. 2. szám alatti lakos),

XIX. r. Baráth János (Budapesten 1927. február 8-án született, anyja: Rékasi Piroska, apja: Baráth János, szállítómunkás foglalkozású, 2200 Ft keresete volt, vagyontalan, nős: Heger Máriával, gyermektelen, magyar állampolgár, katona nem volt, büntetve volt, Budapest, V. kerület, Szép u. 5. szám alatti lakos), terhelteket

vádolom

az Nbr. 11. § 5. pontjába ütköző és az Nbr. 12. §-a 1440/1945. Me. sz. rendelet 7. §-a szerint büntetendő (BHO. 82. pont e) alpont és 83. pont) háborús bűntettel.

Indítványozom, hogy a bíróság a terheltek bűnösségét háborús bűntettben állapítsa meg és emiatt velük szemben szabjon ki büntetést.

I

Terheltek személyi körülményei:

1944. r. Kröszl Vilmos terhelt apja kereskedő volt, nyolcan voltak testvérek. Elemi iskoláinak elvégzése után pékinas, később segéd lett. A szakmájában nem helyezkedett el, különböző vállalatoknál segédmunkásként dolgozott. 1944. október 15-e után lépett be a nyilaskeresztes párt Budapest, XIV. kerületi szervezetébe. 1944. december 25-től a kerület vezetésével bízták meg, 1945. január 1-től kerületvezető-helyettes volt. 1946-ban kötött házasságot, három gyermeke van. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 5. B. 10.322/1961. számú ítéletével árdrágító üzérkedés miatt 1 évi börtönre ítélte. 1954-től a Kőbányai Sörgyárban mint kazántisztító dolgozott. Munkáját általában megfelelően végezte el, kétszer kapott fegyelmi büntetést, egyszer a munkában történt elalvás miatt, egyszer sörlopás miatt. Az 1956-os ellenforradalmi események ideje alatt géppisztolyt szerzett és fegyveresen járt be munkahelyére. A felszabadulás után politikai pártnak tagja nem volt.
1945. r. Németh Lajos apja kovácssegéd volt, hat testvére van. Négy polgári iskola elvégzése után lakatossegédi oklevelet szerzett. Csepelen a WM gyárban dolgozott. 1939-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15-ét követően fegyveres pártszolgálatos volt, majd 1944. december 25-től a XIV. kerület nyilas pártszervezet pártszolgálatának vezetőjévé nevezték ki. 1944-ben házasságot kötött, két gyermeke van. A felszabadulás után a MÁVAG Hídépítő Vállalatnál, majd a Hazai Fésűsfonóban dolgozott. Egy éven át Bölcske község tanácselnöke volt. 1954-ben lopás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte a paksi járásbíróság B. 142/1954. számú ítéletével. 1946-ban belépett az MKP-ba, ahonnan 1954-ben kizárták. Letartóztatása előtt a dunaújvárosi Fésűsfonodában (Magyar Posztógyár) művezető volt. Munkahelyén szakszervezeti bizottsági elnök és egyben bér- és termelési felelős is volt. A munkáját jól elvégezte.

III. r. Bükkös György apja kisiparos volt, a négy polgári iskola elvégzése után elektroműszerész szakvizsgát tett. 1932-től1945-ig különböző munkahelyeken dolgozott a szakmájában. 1939-ben belépett a nyilaskeresztes pártba, ahol propaganda vonalon tevékenykedett. A XIV. kerületi nyilasszervezet propagandavezetője volt, majd 1944. december 25-től helyettes kerületvezető, 1945. január 1-től kerületvezető volt. Nyilas propagandista tevékenységéért a Budapesti Népbíróság 10 évi szabadságvesztésre ítélte. Ezért kellett ügyében perújítást kezdeményezni. 1956. augusztus 16-án szabadult és az Elektroakusztikai Gyárban helyezkedett el. A munkáját igen jól végezte. A felszabadulást követően politikai pártnak nem volt tagja.

1944. r. Hollai József apja szobafestő volt. Négy polgári iskola elvégzése után szabósegédi vizsgát tett. A felszabadulásig különböző kisiparosok alkalmazásában dolgozott. 1939-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15-e után fegyveres pártszolgálatosként tevékenykedett. A felszabadulást követően ismét több munkahelyen dolgozott. 1956. március 27-től a Jelmezkölcsönző Vállalat alkalmazta. Itt igen jó munkát végzett, két esetben kiváló dolgozó oklevelet kapott. A szakszervezeti bizottság titkárának is megválasztották. 1950-ben kötött házasságot, egy gyermeke van, 1946-ban belépett az MKP-ba, a tagsága 1956-ban megszűnt. 1965-ben kérte felvételét az MSZMP-be. Letartóztatásakor tagjelölt volt.
1945. r. Szőke Antal apja kőműves volt. A négy gimnázium elvégzése után órássegéd képesítést szerzett, majd egy kisiparosnál dolgozott. 1942-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15-e után fegyveres nyilas pártszolgálatosi tevékenységet látott el, egyben a kerület ifjúság vezetője is volt. A felszabadulás után 1947-ben önálló órás kisiparos lett. 1957-ben tiltott határátlépés kísérlete miatt nyolchónapi börtönre ítélte a szombathelyi járásbíróság B. 242/1957. számú ítéletével. 1959-ben a Fővárosi Bíróság devizabűntett miatt ítélte el 3000 Ft pénzbüntetésre. 1963-tól ismét mint órás kisiparos dolgozott egészen letartóztatásáig. 1949-ben házasságot kötött. Felesége 1959-ben meghalt. Még ebben az évben ismét megnősült, ez utóbbi házasságából egy gyermeke született. Felszabadulás után politikai pártnak tagja nem volt.
1946. r. Baráth Kálmán apja kovácssegéd volt. Hat elemi iskolát végzett, majd különböző munkahelyeken segédmunkásként dolgozott. Apja hatására 1941-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15-e után fegyveres pártszolgálatos volt. 1945 végén fogságba esett, ahonnan 1947-ben tért vissza. Ezt követően segédmunkásként dolgozott. 1962-től a Boy-szolgálat kisipari szövetkezetnél volt rakodómunkás. Magatartása ellen különösebb kifogás nem merült fel. 1952-ben társadalmi tulajdont károsító lopás miatt 3 hó felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. 1948-ban kötött házasságot, amelyből 3 gyermeke származik. A felszabadulás után politikai pártnak tagja nem volt.

VII. r. Kálmán László terhelt értelmiségi családból származik. Négy polgári elvégzése után a műszerész szakmát tanulta ki. 1944 októberéig a Telefongyárban dolgozott. Ezt követően a nyilaskeresztes pártszolgálatosokkal közösen tevékenykedett egészen a felszabadulásig. A Budapesti Népbíróság Nb. VI. 4684/1948. számú ítéletével háborús bűntett miatt 1 évi és 5 hónapi szabadságvesztésre és 5 év politikai jogvesztésre ítélte. 1945-ben megnősült, azonban 1949-ben feleségétől elvált. 1950-ben ismét megnősült, második házasságából két gyermek származik. A felszabadulás után különböző helyeken dolgozott, 1959-től a Kontakta Alkatrész-gyárban műszerész. Magatartása ellen különösebb kifogás nem merült fel. Politikai pártnak 1945-öt követően nem volt tagja.

VIII. r. Füredi Pál kisparaszti családból származik. Négy elemi iskola elvégzése után a lakatos szakmát tanulta ki. A felszabadulásig a Magyar Állami Vas- és Gépgyárban dolgozott. 1942-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba. 1944 őszén pártszolgálatosként tevékenykedett. 1945-ben internálták, ahonnan megszökött és Kecskeméten telepedett le. A MÁV Kecskeméti Kisvasúti-fűtőház alkalmazottjaként dolgozott ezt követően egészen letartóztatásáig. Munkáját igen jól végezte el, kétszeres sztahanovista. 1937-ben kötött házasságot, gyermektelen. A felszabadulás után politikai pártnak nem volt tagja.

1954. r. Hernádi Jenő terhelt apja MÁV-alkalmazott volt. Elemi iskoláinak elvégzése után lakatos szakmát tanult. E munkakörben dolgozott 1945-ig. 1941-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba és 1944 végén pártszolgálatosként tevékenykedett. 1945-ben internálták. A kiszabadulása után a MÁV-nál helyezkedett el. Legutoljára a Gyógyszertani Kutató Intézetben dolgozott lakatosként 1959-től. Munkáját igén kiválóan végezte el. 1956-ban árdrágító üzérkedés miatt a VIII. kerületi bíróság B. VIII. 2367/1954. számú ítéletével 10 hó javító-nevelő munkára ítélte. 1957-ben lopás miatt ugyancsak a VIII. kerületi bíróság B. VIII. 627/1957. számú ítéletével 1 évi szabadságvesztésre büntette. 1948-ban nősült, egy gyermeke van. A felszabadulást követően politikai pártnak tagja nem volt.
1955. r. Erős János apja urasági cseléd volt. Elemi iskoláinak elvégzése után egy ideig mint kőbányász, később konyhai kisegítő, azt követően pedig mint hivatalsegéd dolgozott. 1940-ben lépett be a nyilaskeresztes pártba, 1944. október 15-e után fegyveres pártszolgálatos volt. A felszabadulás után napszámosként a kisbéri állami gazdaságban helyezkedett el. Legutoljára a kisbéri erdőgazdaságban dolgozott. 1923-ban kötött házasságot, amelyből egy gyermeke született. A felszabadulást követően politikai pártnak tagja nem volt.
1956. r. Mészáros László apja szabó kisiparos volt. Négy gimnáziumot, majd 1942-ben postai szaktanfolyamot végzett. 1943-ban tisztviselőként a szentesi postára került. 1944-ben a szovjet csapatok elől Budapestre települt és Szőke Antalon keresztül bekapcsolódott a XIV. kerületi nyilaskeresztes párt tevékenységébe. A felszabadulás után 1946-ig ismét postai tisztviselő volt. Bélistázása után szabósegédként dolgozott. 1954-ben megnősült, majd 1957-ben elvált. A házasságon kívül egy leánygyermeke született, 1960-ban nősült ismét. 1950-ben a szegedi megyei bíróság B. I. 6787/1950. számú ítéletével hivatali sikkasztás miatt 2 évi börtönre és 5 év jogvesztésre, 1957-ben a szentesi járásbíróság B. II. 215/1957. számú ítéletével társadalmi tulajdont károsító csalás miatt 1 évi és 6 hónapi börtönre és 2 évi jogvesztésre, 1962-ben a II—XI. és XII. kerületi bíróság B. II. 1822/1962. számú ítéletével társadalmi tulajdont károsító lopás miatt 6 hó szabadságvesztésre, ugyancsak 1962-ben elkövetett bűntett miatt 1965-ben a szentesi járásbíróság B. 376/1965. számú ítéletével lopás miatt 1 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre és 2 évi jogvesztésre ítélte. Az utóbbi büntetése összbüntetés. Politikai pártnak a felszabadulást követően nem volt tagja.

XII. r. Monostori Gyula terhelt apja villanyszerelő, nyilas párttag volt. A nevét magyarosította, azelőtt Michaliknak hívták. Négy polgári iskola elvégzése Után a Vákuumtechnikai és Villamossági Rt-nél helyezkedett el. Itt dolgozott 1944. október15-ig. 1943-ban belépett a nyilaskeresztes párt ifjúsági szervezetébe. 1944. október 15-ét követően fegyveres pártszolgálatos volt. A felszabadulás után géplakatosként különféle munkahelyeken dolgozott. 1949-ben önként bevonult a néphadseregbe. Tiszti iskolát végzett és egészen letartóztatásáig különféle beosztásokban szolgált. Legutoljára századosi rendfokozata volt.1957-ben házasságot kötött, gyermektelen. Katonai szolgálata alatt három esetben kapott kitüntetést. 1949-ben tagja lett az MDP-nek, majd az MSZMP-nek. A letartóztatását követően a pártból kizárták.

XIII. r. Kovács János terhelt apja napszámos volt. 1939-ig postacsomag-kihordóként dolgozott. Ezt követően kisebb megszakításokkal katona volt 1944 novemberéig. 1940-ben belépett a nyilaskeresztes pártba. A honvédségtől történt leszerelése után fegyveres pártszolgálatos volt. A felszabadulást követően a Csepel Vas- és Fémművekben helyezkedett el, mint karbantartó kőműves. 1945-ben belépett a jehovista szektába. 1951-ben a katonai szolgálat teljesítését megtagadta, ezért honvédelem elleni izgatás miatt a katonai bíróság 8 évi szabadságvesztésre ítélte. 1958-tól a Csepeli Acélműnél dolgozik, mint kőműves. Munkáját megfelelően elvégzi. 1940-ben kötött házasságot, két gyermeke van. A felszabadulás után politikai pártnak nem volt tagja.

XIV. r. Sándor Alajos terhelt apja postás volt. Négy gimnázium elvégzése után fogtechnikusi képesítést szerzett. 1945-ig alkalmi munkákból élt. 1938-ban belépett a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15-ét követően a nyilaskeresztes főkerületnél, a Vkf. VI. osztályán, részben pedig a XIV. kerületi nyilaskeresztes pártházban tevékenykedett. 1945-ben fogságba esett, ahonnan 1947-ben tért vissza. Azóta Bonyhádon él. Különböző munkahelyeken dolgozott, 1962-től a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz-nél bérelszámoló. Munkáját megfelelően látja el. Az ellenforradalom alatt fegyveresen ellenforradalmi tevékenységet folytatott, amiért a szekszárdi megyei bíróság B. 11/1957. számú ítéletével 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre és 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. 1960-ban súlyos testi sértés miatt 700 Ft pénzbüntetést kapott. A felszabadulás után pártnak nem volt tagja.

1944. r. Pataki Ferenc terhelt apja napszámos volt. Két testvére van. Elemi iskoláinak elvégzése után a lakatos szakmát tanulta ki. A tapolcai repülőtéren a WM-gyárral állt munkaviszonyban a felszabadulásig. 1944 elején belépett a nyilaskeresztes pártba. 1944. október 15. után a XIV. kerületi pártházban volt nyilas fegyveres pártszolgálatos, majd a nyilas nyomozó szervezetnél tevékenykedett. A felszabadulás után különféle munkahelyeken dolgozott. 1959-től az ÉM 1. sz. Földmunkát Gépesítő Vállalat szerelési csoportvezetője volt. Jó munkájáért kiváló dolgozói oklevéllel is kitüntették. 1959-ben kötött házasságot, gyermektelen. A felszabadulást követően politikai pártnak nem volt tagja.

XVI. r. Kraut Gyula terhelt apja földbérlő volt, kertészkedéssel foglalkozott. Négy elemi elvégzése után különböző munkahelyeken kőművesként dolgozott. 1944-ben gépkocsivezető volt. A XIV. kerületi nyilaskeresztes pártban 1944 karácsonyát követően fegyveres pártszolgálatot végzett és gépkocsivezetői teendőket látott el. A felszabadulást követően ismét kőművesként dolgozott, legutoljára Budapest XII. kerületi Házkezelési Igazgatóságnál. 1930-ban nősült, egy gyermeke van. Munkáját jól végezte, két alkalommal kiváló dolgozói címet kapott. Politikai pártnak felszabadulást követően tagja nem volt.

XVII. r. Kraut József terhelt apja földbérlő volt, kertészkedéssel foglalkozott. Három elemi elvégzése után kőművesek mellett, majd magánfuvarosoknál dolgozott. 1944. október 15-ét követően a XIV. kerületi nyilaskeresztes pártban fegyveres pártszolgálatos volt. A felszabadulást követően egy ideig rakodómunkás volt, majd 1952-ben a Geofizikai Intézetnél helyezkedett el gépkocsivezetőként. 1942-ben megnősült, gyermektelen. A felszabadulást követően politikai pártnak tagja nem volt.

XVIII. r. Kovács István terhelt munkáscsaládból származik. Géplakatosként 1944 októberéig dolgozott. 1938-ban lépett be a nyilaskeresztes pártba, ahol 1944. október 15-e után fegyveres pártszolgálatos volt. A felszabadulás után egy ideig bujkált, majd Tiszakécskén helyezkedett el mozigépésznek. Legutoljára ipari tanulók oktatója volt. 1935-ben kötött házasságot, három gyermeke született. Felszabadulást követően politikai pártnak nem volt tagja. 1956-ban ellenforradalmi tüntetésben vett részt, melynek során combját lövés érte, ezért egyik lábát amputálni kellett.

XIX. r. Baráth János terhelt apja kovácssegéd volt. Hat elemi iskolát és három polgárit végzett. A felszabadulásig különböző munkahelyeken dolgozott. 1944. október 15-e után fegyveres pártszolgálatos volt a XIV. kerületi nyilas pártban. 1944 végén belépett a hungarista légióba. Ezért 1945-ben a Budapesti Népbíróság 1 évi börtönbüntetésre ítélte. Szabadulása után különböző vállalatoknál segédmunkás volt, legutoljára a Fővárosi Szállítási Vállalatnál brigádvezetőként tevékenykedett. 1955-ben kötött házasságot, egy gyermeke van. A felszabadulást követően politikai pártnak nem volt tagja.

SaLa

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!