Moszkvai jelentés
1938 június 6
(idézet: Moszkvai jelentés – Davies)
1
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS AZ ÁLLAMTITKÁR ÚRNAK
A SZOVJETÚNIÓRÓL
Moszkva, 1938 június 6.
Szigorúan bizalmast
Sir!
Bátorkodom az alábbiakban tisztelettel előterjeszteni a Szovjetúnióban uralkodó állapotokról szóló összefoglaló jelentésemet.* Jelentésem kiegészíti e tárgyú, szóbeli beszámolóimat, valamint az Egyesült Államok politikáját illetőleg az elnök úrral, az államtitkár úrral és a külügyminisztériummal folytatott megbeszéléseimet: milyen politikát tanácsos követnie az USA-nak jelen körülmények között a még néhány év előtti politikájával ellentétben.
―――
* Elutazásom előtt írtam.*
A politikai magatartásra vonatkozó minden kérdés mögött ténycsoportok állnak: szükségképpen ezeknek kell irányadóknak lenniök. E tényezőkhöz tartoznak: a Szovjetúnió természetes súlya: a mostani kormányzat politikai, gazdasági és katonai ereje és gyöngéi, a külföldi hatalmak magatartása a Szovjetúnió irányában; milyen jelentősége lesz világviszonylatban és különösképpen az Egyesült Államok szempontjából ezeknek az erőknek?
A helyzet megítélésének első nehézsége, hogy ez a terület óriási nagy, az erők hatalmasak, az előítéletek, az egymásnak ellentmondó vélemények hevesek, úgyhogy nem könnyű általános képet alkotni magunknak és elfogulatlanul szemlélnünk a jelenségeket.
Vannak mégis bizonyos leellenőrizhető tények és ha ezek fölött kellő áttekintéssel bírunk, a helyzet helyes megítéléséhez alapot nyertünk. Ehhez járul még az is, hogy e rendszer húsz esztendeje tartó uralma alatt határozottan kibontakoztak bizonyos fejlődés körvonalai. Mérföldköveket jelentenek a fejlődés útján, határozott irányú haladás ismerhető fel bennük és valószínűleg bekövetkező fejlődési szakaszokra következtethetünk belőlük.
Az itt összeállított tények vagy a Szovjetúnión kívül nyilvánosságra hozott adatforrásokon, vagy az itteni kormány által közölt adatokon alapulnak. Ahol nem volt lehetséges, a tényeket tárgyilagosan megállapítani, a nagykövetség igen jól informált személyzetének legmegbízhatóbb becslését foglaltam röviden össze, kiegészítve egyes itteni diplomáciai képviseletek vezetőinek felfogásával, valamint amerikai újságírók véleményével, akik az itteni helyzetet tanulmányozták.
Terület, népesség
A Szovjetunióra vonatkozó legfeltűnőbb tény: óriási területi kiterjedése. A föld felületének egyhatodát foglalja magában — nyolcmillió négyzetmérföldet. Területe kétésfélszer akkora, mint az Egyesült Államok összes birtokai. Vladivosztok messzebb van Moszkvától, mint a Maine-állambeli Portland, vagyis mint az USA északkeleti partvidéke. A Szovjet területe nagyobb kiterjedésű, mint az egész északamerikai szárazföld a Panama-csatornától északra. Minden égöv meglelhető benne, a sarkitól a trópusi égövig. Ez a birodalom változatosabb, mint az út „Berlintől Bagdadig”. Hatalmas kiterjedésű síkságai, hegyvonulatai, erdőségei és vízi utai vannak.
Az utolsó hivatalos becslés szerint (1933) a népesség száma 165,700.000 lélek; a föld lakóinak 8.29%-a, 30%-kal több, mint az Egyesült Államok népessége. 180 nemzetiség lakja, ezek 150 nyelvjárást és 48 különféle nyelvet beszélnek.
A népesség sűrűsége négyzetmérföldenként 12.5, ezzel szemben az Egyesült Államokban 41 lélek jut egy négyzetmérföldre, Franciaországban 197, Itáliában 355, Németországban 363 és Angliában 668. Ha a földön élő összes embereket a Szovjetúnió területére vinnék, még mindig nem érné el a jelenlegi Németország népsűrűségét. Ha az egész világ népessége megnégyszereződnék és a Szovjetúnió területén helyezkednék el, földje még akkor se volna olyan sűrűn lakott, mint a brit szigetek.
A Szovjet legutóbbi statisztikai adatai szerint Ukrajnában a születési arányszám 23 ezrelék körül mozog. Az egész országra vonatkozóan ez az arányszám valószínűleg valamivel alacsonyabb, de rohamosan emelkedik. Összehasonlítási alapul szolgáljon Európa születési arányszáma: Itália (1935) 23.3; Németország (1935) 18.9; Anglia (1935) 17.8; Franciaország (1934) 16.1.
A Szovjetúniót tizenegy politikai egység, köztársaság alkotja. Minden egyes köztársaságnak bizonyos mértékű önkormányzata van. Elméletben ezeknek a szocialista köztársaságoknak szabadságában áll az Uniótól elszakadniok. Ez a szabadság azonban csupán papíron áll fenn. Kétségtelen, hogy a központi kormány — és ami még többet jelent: a Kreml (Sztálin) nem tűrné az elszakadást. Ez a nemrég lefolytatott Bucharin-perben egészen világossá vált.
A birodalom lakossága a legkülönbözőbb fajokból áll, az európai oroszoktól és szlávoktól a keleti mongolokig. Általában erőteljes, ellenálló fajta. Megvan bennük az az edzettség, mely „a létért való küzdelemben” az erősebb fönnmaradását rendszerint biztosítja, kezdetleges életkörülmények közül nőnek ki, a földdel szoros kapcsolatban állnak. A tizenötödik században az európai Oroszország gazdasági fejlettsége, történelmi múltja és politikai fejlettsége körülbelül angliai Nagy Alfréd korának színvonalához hasonlítható. Ez a tény egy viszonylag fiatal nép életerejéből, kezdeményezésében, vállalkozó kedvében, gazdag és mégis egyszerű érzelmi életében mutatkozik meg. Még néhányszáz évvel ezelőtt Oroszország mit sem tudott mindabból, amit Európa kulturális fejlődése során megélt, kitapasztalt.
Mezőgazdaság
E terület mezőgazdasági segélyforrásai ásványi gazdagságánál is fontosabbak. Mezőgazdasági terményekben való gazdasága kimeríthetetlen. Ez a gazdagság ugyanis minden évben megújul.
1937-ben a Szovjetúnió mezőgazdaságilag megművelt területe összesen 367,170.949 hold. Ehhez összehasonlításul: 327,661.000 az Egyesült Államokban (1935), Kanadában 56,134.000 (1934). A lakosság összességének körülbelül 65%-át a mezőgazdaság foglalkoztatta. Érdekes az a körülmény, hogy 1913-ban az orosz termelés 57%-a kizárólag mezőgazdasági termék és csak 43% ipari áru.* 1937-ben az ipari termelés az összes termelésnek 77%-a, míg a mezőgazdasági termelés csak 23%.
―――
* Ez az összehasonlítás a termés pénzértékén alapul és némileg félrevezető. Mégis jelentős, mert fogalmat ad az ipari termelés hatalmas növekedéséről.*
Azonban ez utóbbi mennyisége is 1913-hoz viszonyítva lényegesen emelkedett. Általánosságban szólva, a jelenlegi rendszer alatt a mezőgazdasági termelés nem volt magasabb a forradalom előtti idő termelésénél. 1937-ben azonban a dús aratás minden eddigi rekordot megdöntött. Annak az esztendőnek gabonatermését 111,384.000 tonnára (4.451,460.000 bushel) becsülik. Nem szabad ebben az összefüggésben elfelejtenünk, hogy a mezőgazdasági tervgazdálkodás minden igyekezettel arra törekedett, hogy a földművelés minden ágát műveljék, úgy hogy nagy területeket vontak el a gabonatermelés elől és új ültetvényekkel hasznosították (gyapot, cukorrépa és a többi).
Az alanti adatok fogalmat adnak az ország bámulatos gazdagságáról.
1935-ben a Szovjetúnió a világ egész búzatermésének körülbelül egyharmadát termelte. Háromszorannyit, mint az Egyesült Államok és négyszerannyit, mint Kanada; ötszörannyit, mint Argentína és többet, mint az Egyesült Államok, Kanada és Argentína együttvéve.*
―――
* Az 1934—35. évi búzatermés adatai: világ-termelés: 3.470,000.000 bushel; USA: 497,000.000; Kanada: 276,000.000; Argentína: 211,000.000.*
A Szovjetúnió ebben az esztendőben a világ zabtermésének felét termelte. Vagyis az USA termésének háromszorosát, a kanadai termés négyszeresét. A Szovjetúnió termése eléri az Egyesült Államok, Kanada és Németország együttes termését.**
―――
** A zabtermés 1934—35-ben: világtermés: 2.217,000.000; Szovjetunió 1.302,000.000 bushel USA: 526,000.000; Németország: 376,000.000.*
Ez évben a Szovjetúnió rozstermése a világtermés 80%-ára rúgott; ötvenszerannyi volt, mint az USA termése, 40%-kal több, mint Németország, Lengyelország és Franciaország együttes rozstermése. Felülmúlta Németország, Lengyelország, Franciaország és az USA együttes termését.***
―――
*** Az 1934—35. év rozstermése is. Shefflen: világtermelés: az egész világon: 1.400,000.000, a Szovjetunióban 792,000.000, Németországban: 299,000.000, Lengyelországban: 254,000.000, Franciaországban: 33,000.000, az Egyesült Államokban: 16,000.000.*
1935-ben a Szovjetúnió gyapottermelés terén ugyancsak negyedik helyen állott. Több bála gyapotot termelt, mint Egyiptom.
Ugyanabban az esztendőben a Szovjetúnió lenmagtermése második helyen állott, csupán Argentína termése múlta felül. A Szovjet termés az USA termésének ötszöröse volt.****
―――
**** Az 1934—35-i lenmagtermés az egész világon: 149,000.000 véka, Argentínában: 79,720.000, a Szovjetunióban: 27,558.00, az USA-ban: 5,213.000 véka.*
Cukorrépatermelésben hosszú évekig. Németország állt az első helyen. 1935-ben a Szovjetúnió kétszerannyi cukorrépát ültetett, mint az előző évben és ezzel elérte az első helyet. Ebben az évben a Szovjetunió cukorrépatermelése mintegy kétszerese volt az Egyesült Államok termésének és majdnem annyi, mint Németország és Csehszlovákia termése együttvéve! Németország termését húsz százalékkal múlta felül. A Csehszlovák termésnél háromszorta nagyobb volt.*
―――
* 1934—35-ben a cukorrépatermelés az egész világon 10,886.632 tonna nyerscukor, az USA: 1,257.750, Szovjetunió: 2,315.000, Németország: 1,817.430, Csehszlovákia: 615.700 tonna nyerscukor.*
Állattenyésztés
1926—30-ban az átlagos marhaállomány a Szovjetúnióban: 64,900.000, az Egyesült Államokban 59,191.000. A szovjet marhaállománya nagyobb volt, mint a német és argentínai állomány összesen. A Szovjet háromszorosan haladta meg Németországot. Az oroszországi mezőgazdáknak 1929—33 közt, a kollektív gazdálkodás szervezése idején lezajlott sztrájkja alatt, az állatállomány 38,400.000-re esett. 1935-ig azonban az állomány ismét 49,255.000-re emelkedett, ami már is a német állomány kétszerese.**
―――
** Az USA marhaállománya 1926-ban: 59,191.000, a Szovjetunió: 65,900.000, Argentína: 32,212.000, Németország: 17,776.000. 1933-ban az USA: 70,214.000, a Szovjetúnió 38,400.000, Németország 19,139.000. 1935-ben a Szovjetúnió marhaállománya 49,255.000 volt.*
Ugyanezen időszakban a háziállatállomány jelentékenyen csökkent. Úgyszólván a felére esett. 1935-ben a mélypontról ismét vagy húsz százalék emelkedés tapasztalható. Az állomány azonban még így is az 1928-i alatt maradt harminc-negyven százalékkal.
Gépesítés
Ezidőszerint óriási erőfeszítések történnek, hogy keleten, a transzszibériai vasútvonal mentén hatalmas földterületeket vonjanak be a mezőgazdasági művelés körébe. A földek csatornázására, megmunkálására hatalmas összegeket fordítanak. 1929—35 közt öntözésre és a művelés előkészítéséré 1.350,000.000 rubel „tőkebefektetés” szerepel. Mindazonáltal igen érdekes, hogy bármily hallatlan fáradsággal törekszenek gépesítéssel és tudományosan megalapozott módszerekkel nagyvonalú termelésre, az 1936-i zabtermelés tonnamennyisége kisebb volt, mint az 1913. évi termés. Az 1937-i rekordtermés kereken húsz százalékkal haladta meg az 1913-it.*
―――
* A rubel hivatalos árfolyama most dolláronként 5.30. Az árfolyamingadozások a következők voltak:
| 1928 ― 1.00 $ = | 1.94 ½ rubel. |
| 1929 ― 1.00 $ = | 1.94 ½ rubel. |
| 1930 ― 1.00 $ = | 1.94 ½ rubel. |
| 1931 ― 1.00 $ = | 1.94 ½ rubel. |
| 1932 ― 1.00 $ = | 1.94 ½ rubel. |
| 1933 ― 1.00 $ = | 1.16-1.12 rubel. |
| 1934 ― 1.00 $ = | 1.16-1.12 rubel. |
| 1935 ― 1.00 $ = | 1.16-1.12 rubel. |
| 1936 ― 1.00 $ = | 5.06 rubel. |
| 1937 ― 1.00 $ = | 5.36 rubel. |
A mezőgazdaság gépesítésének méreteit a következő tények alapján becsülhetjük fel. 1928-ban a Szovjetúnió területén a traktorok száma 26.000 volt. 1936-ig ez a szám a tizennyolcszorosára emelkedett (477.000). 1930-ban a Szovjetúnió területén 1700 kombinált mezőgazdasági gép volt található. 1936-ra ez a szám az ötvenszeresére növekedett, 93.200 darabra. A mezőgazdasági használatban levő traktorok és kombinált gépek számát a következő táblázat mutatja:
| traktorok száma (ezrekben) | traktorok teljesítőképessége (1000 lóerőnként) | kombinált gépek száma (ezrekben) | |
| 1928 | 26.7 | 278.1 | ― |
| 1929 | 34.9 | 391.4 | ― |
| 1930 | 72.1 | 1003.5 | 1.7 |
| 1931 | 125.3 | 1850.0 | 6.4 |
| 1932 | 148.5 | 2225.0 | 14.1 |
| 1933 | 210.9 | 3209.2 | 25.4 |
| 1934 | 276.4 | 4462.8 | 32.3 |
| 1935 | 379.5 | 6534.0 | 52.1 |
| 1936 | 477.5 | 7162.5 | 93.2 |
| 1938 | 483.5 | 9256.2 | 153.5 |
„A második ötéves terv” időszakának első három esztendeje alatt 1004 új gép- és traktorállomást rendeztek be. 1932 végén az állomások száma elérte a 2446-ot, az 1935. év végén számuk 4350-re emelkedett. Az 1935. év folyamán 72.8%-át látták el a kolchoszok bevetett területének. Ezek a gép- és traktorállomások a legteljesebb technikai gócpontok és egyben a tudományos földművelési módszerek alkalmazásának középpontjai is; a vidéki körzetekben ezeken nyugszik az állam gazdasági és politikai alapzata.
A Szovjetúnió erdővidéke nagyobb, mint a világ bármelyik nemzetéé. A világ összes erdőállományának 57%-a.*
―――
* Kivonat A második ötéves terv megvalósítása 1933—35. c. munkából, Meschlauk előszavával. (Meschlaukot is nemrég „likvidálták” — tartózkodási helye ismeretlen.)*
A prémárukban való bőséget azon a tényen mérhetjük le, hogy becslés szerint Oroszország külföldi vásárlásainak egytizedét a kivitelre kerülő prémekkel fizeti ki. Halászata is jelentős: gyors iramban fejlesztik, tudományos módszerek szerint.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!