Repedések a nyugati egység falán – Megélhetési gondok kontra szankciópolitika

Washington, Brüsszel, Moszkva, 2022. május 21. szombat (MB)

Súlyosbodó feszültség jelei mutatkoznak Nyugat-Európában az Európai Unió oroszellenes szankciópolitikája miatt. A NATO sem egységes jövőjét illetően – értékelte a helyzetet a Magyar Békekör tudósítója szombaton küldött jelentésében.

Míg Biden amerikai elnök pénteken annak a véleményének adott hangot, hogy a „NATO-ra soha nem volt akkora szükség, mint most”, és „erőteljes támogatásáról” biztosította Finnország és Svédország integrálását a katonai tömbbe, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Fox Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy a két skandináv országnak figyelembe kell vennie Törökország NATO tagságukkal kapcsolatos aggályait. Mint már jelentettük, Erdogan török elnök tudatta, hogy országa jelenleg nem támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, mert egyikük sem adta ki a terrorizmussal gyanúsított kurdokat, akiknek kiadását Ankara kérte, mert veszélyt lát bennük Törökország nemzetbiztonságára nézve. A török kifogás miatt annak ellenére sem kezdődhettek el a csatlakozási tárgyalások, hogy Stockholm és Helsinki hivatalosan is benyújtotta felvételi kérelmét.

A nyugati szankciópolitika és az ukrajnai háború következményeiről az AP amerikai hírügynökség a következőket írta pénteken: Felgyorsult az infláció Európa- és világszerte. Évtizedek óta nem látott ütemben megugrott az energia, az alapanyagok és az élelmiszerek ára. Matricasokk (üres polcok) mutatkozik az élelmiszerboltokban, a benzinkutaknál. Egyre vaskosabb villanyszámlákat kapnak a családok, és mind többe kerülnek az építkezések. A szárnyaló olaj- és gázárak az infláció fő mozgatórugói Európában. A kontinens nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól a villanyáram-termelés és az energiaipar terén. Az infláció idén várhatóan közel 7 százalékos lesz, következményeként pedig lassulni fog a gazdasági növekedés a 27 tagú EU-ban.

Az Európai Unió vezetése is kezdi érzékelni szankciópolitikájának bumeráng hatását, jóllehet még mindig bízik abban, hogy hatodik szankciócsomagja részeként sikerül keresztül vinnie az orosz olaj behozatalának közösségi megtiltását. Valós alternatíva híján Magyarország ezt ellenzi, más EU államok pedig megbújnak a várható magyar vétó árnyékában, hiszen rájuk nézve is katasztrofális következménnyel járna, ha megfosztanák magukat az orosz olajtól, még ha vonakodnak is nyíltan elismerni, és szembesülni Brüsszellel.

A brüsszeli bizottság egyre-másra engedélyezi a gázimportőr cégeknek, hogy rubel számlát nyissanak a Gazprom banknál. E nélkül ugyanis nem kapnának orosz gázt. Az EU vezetése többek között azért kényszerült a szankciók alóli felmentésekre, mert a nyugati gázimportőrök kezdték kijátszani a szankciókat, és titkokban rubel számlát nyitottak a Gazprom banknál, arra kérve az orosz bankot, hogy ne hozza nyilvánosságra a nevüket.  Legutóbb Németország és Olaszország kapott felmentést a szankciók alól. Mindkét ország vállalatai, köztük az ENI holding, továbbá az osztrák ÖMV is rubel számlát nyitott a Gazpromnál. Eredeti szerződésük szerint továbbra is euróért vagy dollárért vásárolnak rubelt, hogy végső soron rubelben rendezzék a vásárolt gáz ellenértékét. A tranzakció a Gazprom bankon keresztül zajlik. Az Oroszországgal szemben barátságtalanul viselkedő, azaz szankciókat alkalmazó országokkal, köztük Magyarországgal szemben március 30-án elrendelt intézkedés lényege az, hogy drágábban juthatnak hozzá az olajhoz, mint „békeidőben” juthattak, hiszen meg kell fizetniük az orosz valuta vételárát a különféle banki költségekkel együtt. Putyin azért rendelte el az eredeti szerződéseket jogilag nem érintő új rendszert, mert a Nyugat befagyasztotta Oroszország 600 milliárd dollárnyi kinnlevőségét, és az orosz gazdaságot sújtó számos más szankciót is érvénybe léptetett.

Novak orosz energiaügyi miniszter pénteki közlése szerint az orosz gáz vásárlóinak eddig a fele nyitott rubel számlát, az orosz előírásoknak megfelelően. Jelezte, hogy mivel a finnek nem nyitottak, és nem fizették ki tartozásukat, elzárták az orosz gázcsapot Finnország felé.

„Az embernek az az érzése, hogy az EU kezd szemet hunyni az Oroszországgal szokásos üzletelés felett” – vélekedett egy diplomata a Békekör tudósítójának.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, és Nagy-Britannia az ENSZ-ben arra szólította fel a világ országait, hogy ne korlátozzák az élelmiszer- és mezőgazdasági piacokat. Lépésükkel lényegében arra szólítottak fel, hogy függesszék fel az orosz gabonára és élelmiszerekre kivetett szankciókat, melyeket eredetileg azzal a céllal rendeltek el, hogy Oroszországot nehéz helyzetbe hozzák. Ám időközben kiderült, hogy nem az orosz, hanem a nyugati piac látta kárát, hiszen – az általános áremelkedésen túlmenően – ellátási gondokkal szembesült.

Oroszország 25 millió tonna gabonát kínálhat exportra Novorosszijszk kikötőjén keresztül augusztus 1-től az év végéig, június és december között pedig 22 millió tonna műtrágyát tud eladni – tudatta Vaszilij Nebenzia nagykövet, Oroszország állandó képviselője az ENSZ-nél.

Nikolaj Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy az idén fele annyi gabonát fognak betakarítani, mint tavaly. Mivel Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelő országa, várhatóan jelentősen emelkedni fog a gabonafélék, főleg a búza világpiaci ára. Megeshet, hogy a chicagói gabonatőzsdén egy tonna búza 430 dollárban jegyzett ára 600-700 dollárra is felszökhet. Tetézi a gondot, hogy az oroszokkal szembeni védelemből az ukrán haditengerészet elaknásította  a nyikolájevi, herszoni, csernomorszki, mariupoli, ocsakovi, odesszai és juzsniji kikötőbe vezető vízi utakat. Ennek következtében a kikötőkben rekedt 17 ország 75 teherhajója, mely azért ment oda, hogy elszállítsa a silókban tárolt gabonát. A II. világháborúban használt elavult aknák egy része leszakadt horgonykábeléről és sodródik a Fekete-tengeren.

Az orosz ENSZ képviselő azt mondta a nyugati államok képviselőinek, hogy vitatkozni ugyan lehet a kialakult helyzetről, de változtatni rajta csak akkor lehetne, ha a Nyugat abbahagyná a kijevi rezsim felfegyverzését, és lemondana a háború folytatásához fűződő érdekéről.+++

Kiadta: Magyar Békekör